Megindulhat a pénz
| A Magyar Nemzeti Bank várakozásai szerint 2014-ig további jelentős, mintegy 5-10 milliárd eurót kitevő külföldi forráskivonás várható a hazai pénzpiacról. A bankok alig merik hitelezni a magyar vállalatokat, így a gazdaság növekedése sem tud beindulni. 2-3 év alatt 3000 embert bocsátottak el a hazai bankszektorból. Részletek >>> |
Simor András, aki az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) pénteken kezdődő éves közgyűlésének egyik előrendezvényén szólalt fel, kijelentette: a tulajdonos bankok számára a külföldi eszközök, így a közép-kelet-európai leánybankokban lévő eszközök is "viszonylag előkelő helyet" foglalhatnak el az eszközleépítési rangsorban, különösen akkor, ha az anyabank számára a hitelezés csökkentése saját országában "politikailag kevésbé kényelmes".
Mivel az európai pénzügyi szektor nagy összegű közpénzeket kapott a válság kezdete óta, és az anyaországi politikusokat is aggasztja egy hazai hitelválság lehetősége, az ilyen politikai megfontolások erős ösztönzést jelenthetnek az anyabankok számára. Emiatt növekszik az aggodalom, hogy az eszközoldali mérlegalkalmazkodás aránytalanul magas lehet a közép-kelet-európai térségben - mondta előadásában az MNB elnöke.
Ez most nem a kapkodás ideje
Simor András kijelentette: ha "egyszerre túl sok bank indul meg a kijárat felé", annak rendszerszintű következményei lehetnek, például kiterjedt hitelezési válságot idézhetnek elő a térség egyes országaiban, és ez az anyabankok közötti koordinációt teszi szükségessé. E koordináció biztosításában kézenfekvőnek látszik az anyabankok szabályozó hatóságainak szerepe.
A fogadó vagy az anyaország hatóságainak kapkodó, védekezőreflex-szerű reakciói nyilvánvalóan nem az optimális megoldást jelentik. A közös hitelezők jelenléte miatt az ilyen reakciók ráadásul harmadik felekre - más fogadó országokra - nézve is következményekkel járhatnak.
Az elhamarkodott egyoldalú intézkedések káros "szabályozói versennyé" alakulhatnak át, amelyben egyre több hatóság próbálja megvédeni nemzeti érdekeit egyre agresszívabb intézkedések révén. Egyértelműen a közép-kelet-európai mérlegalkalmazkodási folyamat összehangolt irányítására van szükség, és a koordinációnak kétoldalú helyett többoldalúnak kell lennie, azaz túl kell nyúlnia az egyszerű anyaország-fogadóország felálláson - hangsúlyozta csütörtöki előadásában Simor András.
Erős ösztönzők kellenek
Az MNB-elnök szerint a "Bécsi Kezdeményezés 2.0" jó kiindulópont ehhez a koordinációhoz, és helyesek a célkitűzései. Azonban az első Bécsi Kezdeményezéssel összehasonlítva a körülmények most nehezebbek, elsősorban azért, mert az anyabankok ezúttal nagyobb nyomás alatt állnak a piacok és a hazai szabályozó hatóságok részéről. Ezért egyelőre nem egyértelmű, hogy a második Bécsi Kezdeményezés képes lesz-e kellően erős ösztönzőket kialakítani a határokon átnyúló bankcsoportok koordinált mérlegalkalmazkodásának biztosítása érdekében - mondta a magyar jegybank vezetője.
Az eredeti Bécsi Kezdeményezés alapján - amelynek kidolgozásában az EBRD és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) játszott kulcsszerepet - a Lehman Brothers amerikai nagybank 2008. őszi csődjét követő globális piaci pánikhelyzetben a nyugat-európai bankok kötelezettséget vállaltak közép-kelet-európai érdekeltségeik finanszírozásának fenntartására, és ehhez annak idején jórészt tartották is magukat.
Az EBRD az idei év elején Londonban bejelentette, hogy széleskörű együttműködéssel elindult a "Bécs 2.0" Kezdeményezés, vagyis egy új koordinációs folyamat, amelynek célja ezúttal a közép-kelet-európai gazdaságok - elsősorban a bankszektorok - megvédése az euróövezeti adósságválság negatív pénzügyi hatásaitól.
Ez alapján sejthető, hogy milyen lesz az uniós bíróság végső ítélete. 
