Próbálják behúzni a készpénzt
| Nagy Márton |
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a pénzügyi stabilitási terület vezetője egy konferencián elmondta: az elmúlt két évben már jelentős külföldi forrásokat vontak ki Magyarországról, 2010-ben ennek összege 1 700 milliárd forint, 2011-ben pedig 1 800 milliárd forint volt, amely együttesen mintegy 12 milliárd eurót jelentett a két év alatt.
A forráskivonásban szerepet játszott Nagy Márton szerint az is, hogy az eurózónában működő anyabankok a világgazdaságban, illetve az Európában zajló folyamatok miatt arra törekszenek, hogy csökkentsék a hitelek és betétek arányát. 2014-re az MNB átlagosan 110 százalékos mutatót vár az európai pénzintézeti csoportokat tekintve.
A jövőben a hazai bankoknak is meg kell találniuk azokat a módszereket, amelyek alapján a még a gazdaságban lévő készpénzt vagy banki betétekbe, vagy állampapírokba vonhatják be. A jegybank számításai szerint ma Magyarországon mintegy 2 900 milliárd forint készpénz van kint, ebből hozzávetőleg 500 milliárd forint a vállalkozásoknál, 2 400 milliárd a lakosságnál.
Nem kockáztatnak a bankok - nem indul be a növekedés sem
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint számos okra vezethető vissza, hogy miért nem, vagy csak alig hiteleznek a bankok a magyar pénzpiacon. Ez részben abból fakad, hogy jelentősen lecsökkent a kockázatvállalási hajlandóságuk és egyes iparágakat, mint hitelezési célpontokat, "tiltottá" nyilvánítottak a bankok tulajdonosai. A jövő az lehet a magyarországi pénzintézetek számára is, hogy helyi forrásokra támaszkodnak, mivel napjainkban már nem állnak rendelkezésre olcsó külföldi források a számukra - húzta alá az elemző.
| Török Zoltán egy korábbi előadáson |
Török szerint azzal egyelőre nem kell számolni, hogy kivonulnának a magyarországi pénzpiacról jelentősebb hitelintézetek, eddig csak kisbankok hagyták el az országot, de a nagyobb hitelintézeteknél is jelentős költségmegtakarítás várható. Elmondta: az utóbbi két-három évben nagyarányú létszámleépítés történt a hazai bankszektorban, hozzávetőleg mintegy 3 000 banki dolgozót bocsátottak el, és jelentős méreteket öltöttek a fiókbezárások, illetve a bankon belüli átszervezés, vagy a munkafolyamatok kiszervezése.
|
Nincs hitel? A jövőben nem a bankok döntenek arról, ki marad életbenAz egyre szigorodó szabályozás célja, hogy a pénzügyi intézmények sokkal körültekintőbben kezeljék a kockázatokat, és egyre nehezebb legyen számukra a kockázatvállalás, a bankrendszer sérülékenysége pedig megszűnjön - mondta a Privátbankárnak egy tavaly év végi interjúban Szász Károly.
A PSZÁF elnöke szerint a szabályozás kifejezetten azt szeretné elérni, hogy ne az intézmény, hanem közvetlenül a befektetők, a piacok ítéljék meg az egyes konstrukciókat. A piac döntse el, hogy bizonyos ötleteket felvállal vagy nem, s a piac maga is adja ezekhez a szükséges finanszírozást. A közvetítő szerepét átveszi a piac, és megerősödnek a befektetési alapok, amelyek a legfontosabb forrásai lesznek a közép- illetve hosszú lejáratú finanszírozásnak. Ebből pedig az következik majd, hogy megnő a tőkepiacok jelentősége - mondta Szász Károly.
|
Török Zoltán rámutatott: a következő két-három évben nem várható, hogy a hazai bankszektorban a hitelezés jelentősebben megugrana, sokkal alacsonyabb lesz a mainál a bankok hitel/betét-mutatója, és emiatt a bankok részéről nem, vagy csak kis mértékben várható a gazdasági növekedés támogatása. Ezért igen szerény növekedéssel lehet számolni az országban a következő években - emelte ki.
Az izraeli miniszterelnök kedden menesztette Yoav Gallant védelmi minisztert, Izrael Katzt nevezte ki a helyére, Gideon Saart pedig új külügyminiszternek. 
