A bróker-összeomlásokat szinte mindig bűncselekmény eredményezi

A Buda-Cash Brókerház és négy kisebb pénzintézet felfüggesztése nyomán felmerült, hogy a kár a százmilliárdos nagyságrendet is elérheti. Egyelőre nem tudni, hogy mennyi jutna ebből az értékpapír-befektetéseket biztosító Bevára (Befektető-védelmi Alap) és a bankbetéteket biztosító OBA-ra (Országos Betétbiztosítási Alap), de annyi szinte bizonyos, hogy bőven túllépi majd a két szervezet tartalékait, aminek következtében kormányzati, jegybanki beavatkozásra lesz szükség. (Erről itt tudósítottunk.)

Jelenleg 12 milliárd van a kasszában

A Beva röviden összefoglalva személyenként húszezer euróig, azaz valamivel több mint hatmillió forintig biztosítja az ügyfelek értékeit. Bevételt elsősorban a tagoktól (főleg bankok és brókercégek) kap kötelező díjak formájában, nagyon hasonlóan az OBA-hoz. A bevételei másik része a tartalékok kamataiból, hozamaiból származik. Hogy mennyi pénz is van a Beva számláin, arról Farkas Péter ügyvezető igazgatót kérdeztük.

A Beva jelenleg 12 milliárd forintnyi likvid, kártalanításra azonnal felhasználható vagyonnal rendelkezik. Ez történetesen pont annyi, amennyivel az OBA rendelkezik pillanatnyilag – mondta el Farkas Péter. A Beva éves díjbevétele az elmúlt években egymilliárd körüli összeg volt, vagy annál egy-két százmillióval több. A 2015. évre számított díjbevétel 1,24 milliárd forint.

Hatszorosára nem kéne növelni a díjat

A díjbevétel tendenciája 2006. óta nem csökkent, inkább minimálisan emelkedett. A tőkepiaci törvényben meghatározott plafon szerint a díjalap három ezrelékénél magasabb díjat nem szedhetünk – közölte az ügyvezető igazgató. A Beva által jelenleg alkalmazott díjkulcs nincs fél ezrelék (0,47 ezrelék), azaz elvileg a díj akár hatszorosára is emelhető lenne, de az ésszerűség ennek nyilvánvalóan korlátját jelenti. A Beva tavaly elfogadott díjstratégiája szerint egy mértéktartó emelés elképzelhető, de drasztikus változásról nem volt szó.

Arra a kérdésre, hogy hány ügyfél mennyi befektetése lehet biztosított, azt válaszolta: „az összes tagunk által kezelt védett (befektetőnként húszezer euró alatti) letét összértéke mintegy 2820 milliárd forint. Az összes védett ügyfelek száma 1,116 millió fő.”

Tízmilliárdos a Buda-Cash ügyfélvagyon

A Buda-Cash ügyfélvagyonát legalább nagyságrendileg firtató kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy a Beva részére adott tagi adatszolgáltatás nem nyilvános, de a cégnek több mint tízezer biztosított ügyfele volt a tavalyi év átlagában, és a védett letétek mértéke is tízmilliárdos nagyságrendű.

Azt is megkérdeztük, várható-e újabb brókercég-csőd? A szakértő szerint „a Beva-típusú összeomlások nem jelezhetők előre, mivel azokat szinte mindig bűncselekmény eredményezi. A letét magától nem tűnik el, legfeljebb elveszíti az értékét, de arra a Beva kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki. Kellően megtervezett bűncselekmény esetén az érintett tag gondoskodik a megfelelő álcázásról, ezért a felderítés igen nehéz lehet, a kívülálló számára nem észlelhető.”

Állam bácsi kisegít

„Természetesen a piacon mindig vannak olyan cégek, amiket a többi szereplő gyanúsnak vélhet, de felelősséggel erről senki sem fog nyilatkozni, vagyis nincs tippem arra, hogy belátható időn belül más is bajba kerülhetne” – fejezte be Farkas Péter. (A szervezet egyébként mára közleményt adott ki a Buda-Cash Brókerház ügyfelei részére, amelyet keretes írásban változtatást nélkül közlünk.)

Az MNB kész forrásokat biztosítani a két megtakarítás-mentő szervezet részére – utaltak rá a tegnapi sajtótájékozatón. Erre a Beva esetében már volt példa az 1998-2001 körüli brókercégcsőd-sorozat során, amikor a nagyobbacska London Bróker 1999-es csődjéhez már nem volt a szervezetnek elegendő forrása. Ekkor államilag garantált bankhitelt kapott, amelyet azután évekig törlesztett a tagok befizetéseiből, és évekig negatív volt a szervezet saját tőkéje.