"Ingyen" pénz az MNV-nek
Az államhoz kerülhet a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (NACSA) vagyona, ráadásul térítésmentesen. A Lázár János által ma beterjesztett törvényjavaslat szerint a magánnyugdíjpénztáraktól átvett vagyon maradéka így a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-hez kerülhet. Nagyjából 650 milliárdról van szó, de ezt az MNV-nek továbbra is adósságcsökkentésre kell fordítania.
Az alapnál - mely az Államadósságkezelő Központhoz (ÁKK) tartozik, vagyis az NGM felügyelete alatt áll - jelenleg forinteszközökben és devizában is befektetési jegyek, ETF-ek, részvények, állampapírok valamint jelzáloglevelek és vállalati kötvények találhatóak, a jövőben ezeket értékesítheti a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz (NFM) tartozó MNV, és az így befolyó összeg mehet majd államadósság-törlesztésre.
A végső cél nem sérülhet
A javaslat általános indoklása szerint mivel az alapnál található vagyonelemek az állam tulajdonát képezik, célszerű azt az állami vagyont kezelő MNV-hez átirányítani, hogy azok egy kézben legyenek, és így "ne sérüljön a végső cél, vagyis az államadósság csökkentése".
A vagyonelemek átadása annyiban ésszerű lépés, hogy a PSZÁF korábbi elemzése szerint az állam drágábban kezelte a vagyont - vagyonarányosan 2%-os szinten -, mint a magánnyugdíjpénztárak, ahol a törvényi plafon ez alatt van.
Júliusban még nem látták indokoltnak, hogy sürgősen módosítsanak
A magánnyugdíjpénztári tagok azzal az ígérettel léptek vissza az állami rendszerbe, hogy a nyugdíjpénztári számlájukon tartott pénzüket valamilyen formában jóváírják majd az egyéni nyugdíjszámlájukon. A nyugdíjreform azonban a 3000 milliárdos vagyon és az egykori kasszatagok 97%-ának átvétele után megtorpant. Úgy tudjuk, a kormány először a svéd modell bevezetését tervezte (erre a Századvég egy átfogó tanulmányt is készített), majd inkább a német pontrendszer bevezetésén gondolkozott. Most már nem titok: az eredeti forgatókönyv borult. Július végén a nyugdíjreform kidolgozásán eddig dolgozó Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) közölte: a kormány nem tervezi egyéni számlák kialakítását - legalább is ebben a kormányzati ciklusban biztosan nem. A szaktárca akkori tájékoztatása szerint "a Nyugdíjbiztosítási Alap egyensúlya biztosított, ezért nem indokolt sürgős módosítás".
Egy biztos, a nyugdíjrendszerből kivettek 3000 milliárd forintot, amit ha nem is azonnal, de folyamatosan vissza kell csorgatni a rendszerbe.
A romló piaci körülmények között az állam sem tudott csodát tenni
A NACSA májusban nyújtotta be jelentését a parlamentnek, melyből egyértelműen kiderült, az államnak sem ment a "nyugdíjtőzsdézés". Az Alap 607,6 milliárd forint átvételi értékű értékpapírt adott el 2011-ben, az ügyleteken elért összbevétele viszont csak 589,2 milliárd forint volt - vagyis 18,4 milliárdot bukott az üzleten az állam. Ez az alig 3%-os veszteség kifejezetten kedvező ahhoz képest, hogy a vagyon értékesítését a második félévben lehetett megkezdeni, amikor a nemzetközi indexek jellemzően lényegesen lejjebb voltak az év eleji értékükhöz képest.
Az Alapnak azonban meg kellett szabadulnia ezektől az eszközöktől, hiszen költségvetési befizetéseit csak így tudta teljesíteni. Mint a jelentésben megjegyzik 2011 végén már egyértelműen ez volt a cél, valamint egy kismértékű adósságcsökkentés elérése. Az Alap a tervezetthez képest a piaci környezet miatt kevesebb eladást hajtott végre - de a költségvetésnek biztosítani tudta a szükséges forrásokat.
Lázár János kiürítené a Nyugdíjreform Alapot
A magánnyugdíjpénztáraktól átvett vagyonelemeket kezelő Nyugdíjreform Alap vagyonát térítésmentesen adná át az MNV Zrt.-nek Lázár János ma benyújtott törvényjavaslata alapján. Ez azt jelenti, hogy a nemzetgazdasági tárcától a fejlesztési minisztérium alá tartozó Vagyonkezelőhöz kerül át az államosított nyugdíjvagyon megmaradt része.
Csehország vezetné is a munkacsoportot.
