|
| (Fotó: Diákhitel Központ) |
Besegítenek, hogy könnyebb legyen életed első adósságát törleszteni
A PricewaterhouseCoopers cégcsoport újfajta juttatást vezetett be kezdő dolgozói egy részénél: besegítenek a diákhitel törlesztésébe. A Bloomberg által ismertetett példa szerint a havi 250 dolláros törlesztőből 100 dollárt a cég fizet ki. A PwC-hez hasonló programot jelentett be nemrég a Natixis alapkezelő vállalat, amely 10 ezer dollárt szán diákhitel-törlesztésre azon 525 dolgozója körében, akik legalább 5 éve a cégnél dolgoznak. 5 év után 5 ezer dollárt adnak törlesztésre, onnantól pedig évente 1000 dollárt.
Ez a fajta juttatás egyelőre az Egyesült Államokban is ritkaság, egy felmérés szerint csak a cégek 3 százalékánál volt elérhető. A szakértői várakozások szerint azonban ez biztosan változni fog a közeljövőben, különösen azoknál a cégeknél, akik frissen végzett fiatal munkavállalókkal szeretnék feltölteni az állományt.
Így csábíthatják el a legjobb frissdiplomásokat
Komoly verseny folyik a cégek között a legjobb képességű frissdiplomásokért, ebben a versenyben pedig a (béren kívüli) juttatásoknak jelentős szerepe van. Márpedig aki hozzásegíti a diákokat ahhoz, hogy kisebb teherrel kezdjenek neki az önálló életnek, azt szívesebben választják munkáltatónak. A cégeknek tehát igazából ez egy befektetés, amitől komoly megtérülést várnak.
A Bloomberg egy másik előnyt is megemlít: ha esetleg pénzügyi nehézségekbe ütközik a cég, a juttatásokat sokkal könnyebb és kevésbé fájdalmas megvágni, mint a béreket visszafogni - a rendszer így sokkal rugalmasabb.
A diákhitel-törlesztés már csak azért is fog biztosan felfutni, mert erős igény van rá: egy felmérés szerint a megkérdezettek 80 százaléka örömmel választaná ezt a juttatást. Egyelőre azonban a cégek kivárnak, megnézik, hogy az eddig meghirdetett hasonló programok hozzák-e a várt eredményt.
10 éve még a Fidesz is adómentes juttatást akart
A cégek persze akkor választanak a legszívesebben egy béren kívüli juttatást, ha némi adóterhet is megspórolhatnak vele. Magyarországon is felmerült már az ötlet: 2005 áprilisában, több mint 10 éve adott be 4 fideszes képviselő (köztük Varga Mihály jelenlegi nemzetgazdasági miniszter) egy olyan törvénymódosító javaslatot, ami adómentessé tette volna a munkáltató által a munkavállaló nevében befizetett törlesztés illetve előtörlesztés összegét. Magyarán akár a teljes összeget is visszafizethette volna a munkáltató helyettünk. A módosító javaslatot azonban (190 nem, 125 igen és 1 tartózkodás mellett) leszavazták.
Az ötlet aztán 2012-ben merült fel legközelebb: Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár beszélt arról a parlamentben, hogy a kormány megteremti a jogi és a pénzügyi lehetőségét annak, hogy az állam visszatérítse a diákhitel összegét azoknak a fiataloknak, akik önköltséggel szereznek jogi vagy közgazdasági diplomát, és állami szolgálatba állnak. A kormány ezzel tompította volna annak hatását, hogy drasztikusan csökkentetteni tervezték az államilag finanszírozott felsőoktatási keretszámokat.
2012-ben is meg akarták csinálni, de aztán mégse
A keretszámok megvágása miatt kirobbant diáktüntetésekre válaszul a kormány átalakította az elképzeléseit, a keretszámok rendszerét eltörölték. Ezután egy interjúban azonban Orbán Viktor elárulta: a koncepciójuk része lett volna az is, hogy a diákhitelt visszafizetik, illetve visszafizettetik a munkáltatókkal.
Eszerint a diákoknak fel kellett volna venniük ugyan az állami diákhitelt, de azt a tanulmányok után a közszférában való elhelyezkedés esetén az állam azonnal kiváltotta volna, a magánszektorban pedig a munkaadónak kellett volna fizetnie a kölcsönt, úgy, hogy ezt az állam elismeri az adó- és járulékfizetésnél. Ezeknek az elképzeléseknek a megvitatása azonban elmaradt a diákok körében kialakult félelem miatt - mondta akkor.
Adómentes diákhitel-törlesztési juttatás tehát azóta sincs, pedig a lakáshitel-törlesztésre már vezetett be hasonlót a kormány. Mivel a frissen végzett fiatal szakemberek itthon tartása egyre égetőbb kérdése a magyar gazdaságnak (legyen szó akár orvosokról, akár programozókról), érdemes lenne újra elővenni ezt a kérdést.
Kína szankciókat vezet be amerikai kongresszusi képviselőkkel, kormánytisztviselőkkel és civil szervezetek vezetőivel szemben. 
