Egyre többször merül fel jogosan a kérdés, hogy vajon elég lesz-e a pénzünk nyugdíjasként, fenn tudjuk-e tartani azt az életszínvonalat, amelyet fiatalon elképzeltünk. A hazai lakosság 70 százaléka nem tudja, hogy az állam milyen mértékben támogatja a nyugdíjbiztosításokat.
Az OVB Magyarország pénzügyi tanácsadó cég legutóbbi ezerfős reprezentatív felmérése arra is kereste a választ, hogy a hazai lakosság körében mennyire rendszeresek a megtakarítások, illetve mire és mennyit teszünk félre a bevételeinkből. A megkérdezettek kevesebb, mint fele válaszolta azt, hogy van valamilyen megtakarítása, aki pedig gondol az időskorra, azok aránya mindössze 33 százalék, pedig az összes megkérdezett több mint 60 százaléka tartja fontosnak az ilyen célú öngondoskodást.
Egyre több a nyugdíjas
A legújabb KSH adatok azt mutatják, hogy nőtt az öregségi nyugdíjra jogosultak száma az előző évekhez képest (2016 végére elérte a 2 046 000 főt), ami leginkább a népesség korösszetételének változására vezethető vissza. Az átlagéletkor folyamatos emelkedése nemcsak Magyarországon, de egész Európában fejtörést okoz. Egyes előrejelzések szerint hazánkban a születéskor várható élettartam 2060-ig a férfiaknál több mint 10 évvel, a nők esetében pedig 8,2 évvel is növekedhet majd.
A jelenleg is ismert felosztó-kirovó nyugdíjrendszer lényege, hogy az aktív dolgozók befizetéseit osztja el a nyugdíjasok között, ezért a rendszer működőképességét meghatározza a mindenkori aktív/inaktív népesség aránya. Az már most jól látszik, hogy a jövőben egyre kevesebb lesz az aktív dolgozó és egyre több a nyugdíjas Magyarországon, azaz egyre kevesebben fogják befizetni azt az összeget a nyugdíjrendszerbe, amit egyre több nyugdíjas között kell szétosztani. Ennek következtében a nyugdíjak jelenlegi szintje hosszú távon nem fenntartható, de nem mindegy, hogy ezen életszakaszunkat milyen életszínvonalon töltjük el.
10-20 ezret tudnak félretenni, akik spórolnak
Az OVB Magyarország szerint erről a ma még megoldatlan helyzetről nem lehet eleget beszélni, nem dughatjuk homokba a fejünket. A 2017 végén elkészített felmérésből kiderült, hogy a rendszeres megtakarítók negyede 10-20 ezer forint közötti összeget tud félretenni havi szinten, harmaduk pedig egyszerűen a bankszámláján parkoltatja a megtakarítását, amivel nem jogosultak sem állami támogatásra, sem személyi jövedelemadó-visszatérítésre. Ráadásul nem a befektetetési időtávnak megfelelő eszközökbe fektetik megtakarításaikat, és így várhatóan még hozamveszteséget is elszenvednek majd.
Mi a helyzet a nyugdíjbiztosítással?
Nem lehet elégszer felhívni a 4,4 millió hazai foglalkoztatott figyelmét erre a problémára, hiszen a 2014 óta piacon lévő nyugdíjbiztosítás előnyeivel jelenleg mindössze alig több mint 200 ezren élnek. A nyugdíjbiztosítás olyan célhoz kötött befektetési forma, ahol a megtakarítások akár többféle eszközalapba fektethetők és 20 százalékos állami adó-visszatérítés is igénybe vehető a díjak után maximum évi 130 ezer forintig.
További nagy előnye, hogy – befektetési egységekhez kötött termék esetén – magunk választhatunk a befektetési eszközök közül attól függően, hogy a kevésbé kockázatos, vagy a kockázatosabb, de magasabb várható hozamú termékeket részesítjük előnyben. A támogatás mértéke tovább növelhető, hiszen ha valaki több államilag támogatott nyugdíjtermékkel rendelkezik (nyugdíjbiztosítás + NYESZ + önkéntes nyugdíjpénztár), akkor a visszatérítés maximuma akár a 280 ezer forintot is elérheti.
|
Erzsike néni egy startupnál adminisztrátor - mennyire vált be a nyugdíjasok dolgoztatása? Még tavaly decemberben indult el a nyugdíjasok munkavállalása szövetkezeteken keresztül, az ötletet már akkor is komoly lelkesedés fogadta. A Privátbankár.hu megkeresett több nyugdíjas-szövetkezetet is, most kiderül, hogy vált be a cégeknek az idősebb generáció foglalkoztatása. Részletek >>> |
Az iráni konfliktusról beszélt az elnök egy sajtótájékoztatón. 
