A turizmus nem csupán a szolgáltatási szektor egyik húzóágazata, hanem a magyar gazdaság stabil növekedési pillére: a GDP-hez való hozzájárulása közvetlen és közvetett módon eléri a 13 százalékot és több mint 400 ezer ember megélhetését biztosítja. A gazdasági kihívások és a geopolitikai bizonytalanságok ellenére a turizmus a magyar gazdaság egyik meghatározó ágazatává vált. Ezt jól mutatják a folyamatosan növekvő vendégéjszaka-számok és a repülőtéri utasforgalom is, amelyek a szektor élénkülését és hosszú távú potenciálját is alátámasztják – olvasható az MBH Elemzési Centrum összeállításában. Miközben a turizmus visszanyerte régi lendületét, az ország szállodapiaca újra a figyelem középpontjába került. A Magyar Nemzeti Bank friss kereskedelmiingatlan-piaci jelentése szerint a szállodai szegmens 2025 első félévében a kereskedelmiingatlan-piac egyik legjobban teljesítő ága lett.
A hazai turizmus idén kiemelkedő eredményeket ért el országos szinten: 2025 első tíz hónapjában 16,8 millió vendég érkezett a hazai szálláshelyekre (év/év 7 százalékos növekedés). Mind a belföldi- és külföldi vendégek, mind az általuk eltöltött éjszakák száma nőtt. A bővülés motorját a külföldi turisták – különösen az európai és észak-amerikaiak – jelentették, de emellett a hazai kereslet is élénkült, bár mérsékeltebben – írja az elemzés. A belföldi turizmus fellendülését a Szép Kártya is támogatja: segítségével egyre több magyar vendég fedezi fel az ország szálláshelyeit és szolgáltatásait, ami tovább erősíti a turizmus szerepét a gazdaságban.
„Budapestet tekintve ez a folyamat különösen látványos: az év első tíz hónapjában közel 14,7 millió vendégéjszakát regisztráltak, ami mintegy 8 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának eredményét. A külföldi turisták jellemzően hotelekben foglalnak (vendégéjszakák 54 százaléka), ami a szállodai szegmens erős szerepét jelzi”
– hangsúlyozza Horti Flóra, az MBH Elemzési Centrum szenior ágazati elemzője. A legtöbb vendég az Egyesült Királyságból, az Egyesült Államokból, Izraelből, Németországból és Olaszországból érkezett, ami alátámasztja Budapest nemzetközi vonzerejét. A beutazó turisták körében a legfőbb motiváció a szabadidős és szórakozási célú utazás, ezt követik a magánjellegű látogatások, majd az üzleti utak. Ezzel párhuzamosan országos szinten is erősödik a befektetői bizalom, különösen a szállodaiparban, amely teljesítményében egyre inkább megközelíti a pandémia előtti időszak szintjét.
A szállodai teljesítménymutatók erősödést jeleznek
Az MSZÉSZ Trendriportban 2025 első felében (legfrissebb összehasonlítható adat) a régió fővárosainak szállodai szobafoglaltsága 58 és 73 százalék között mozgott, Budapest 68 százalékos mutatója pedig nagyjából megegyezik a régiós átlaggal. A riportban szereplő 35 európai desztináció között Budapest szobafoglaltságban a 15., az átlagos szobaárban a 24., nettó REVPAR-ban (egy kiadható szobára jutó bevételben) pedig a 21. Bécs, Prága és Budapest összehasonlításában a nettó REVPAR tekintetében a tanulmány által vizsgált mindhárom kategóriában (Luxury & Upper Upscale, Upscale, Midscale & Economy) a magyar főváros csak a 3.
Bár a régiós összevetésben Budapest még mindig kedvezőbb árkategóriában mozog, a dinamika egyértelműen felzárkózást mutat, a nettó 130,2 eurós átlagos szobaár és a nettó 106,4 eurós REVPAR alapján.
Budapest a nemzetközi mezőnyben – lemaradás vagy lehetőség?
Budapest mérete, kultúrája, nevezetességei alapján olyan régiós városokkal említhető egy lapon, mint Bécs vagy Prága, ám a szállodai kapacitás tekintetében még van hova fejlődnie.
Míg Bécs közel 40–42 ezer szobával rendelkezik, Budapest kínálata mindössze 23 ezer szoba, ebből 3 500–4 000 van az ötcsillagos kategóriában. A turisták száma is elmarad az összehasonlításban: Budapest 6 millió látogatóval szemben Bécs és Prága 8 millió feletti vendégforgalmat bonyolít. Budapest az itt elköltött összegek tekintetében is alul marad Prágához és Bécshez képest, mivel Prága és Bécs több prémium utazót vonz.
Ezekben a városokban 30 százalékot közelíti a luxus és upper-scale szálláshelyek aránya szemben a magyar főváros 20 százalék alatti arányával. A McKinsey 2024-es tanulmánya szerint Budapest a globális turizmusból mindössze 0,37 százalékos részesedéssel bír a látogatók- és vendégéjszakák száma, illetve a költéseik alapján, míg a hasonló városok átlaga 0,65 százalék.
Feltételezve,hogy a nemzetközi turizmus 2030-ig várhatóan évi ~7,5 százalékkal bővül, Budapest a tanulmány ambiciózus forgatókönyvével akár 12 százalékos éves növekedést is elérhet.
„Ha Budapest turizmusa kiaknázza a városban rejlő potenciálokat és tartósan ebben az ütemben nő – Bécs és Prága organikus növekedését feltételezve –, akkor 6 év alatt felzárkózhat a régiós versenytársakhoz. Ez az ambiciózus forgatókönyv a következő években összesen 7–14 millió addicionális vendégéjszakát jelentene, amit célzott és komoly kínálat-, kapacitás- és marketingfejlesztést igényel”
– emeli ki Horti Flóra. Ha Budapest elérné a hasonló városok fent említett 0,65 százalékos globális turisztikairészesedését és a foglaltság a jelenlegi szint körül maradna, a jelenlegi 23 ezer szobás kapacitást közel 42 ezerre kellene bővíteni. Ez mintegy 20 ezer újszobát jelent, vagyis nagyjából duplázódnia kellene a mostani szobaszámoknak azoptimista forgatókönyv szerinti, 14 millió addicionális vendégéjszakával számolva.
Jönnek a legújabb hotelek
A CBRE adatai alapján a prémium kategória súlya egyre nő az új fejlesztésekben: a négycsillagos szállodák aránya már meghaladja az 50 százalékot, az ötcsillagos kínálat pedig leginkább Budapest belvárosában bővül. Az ország többi – a teljes kapacitás 60 százalékát kitevő – részében egyébként leginkább a háromcsillagos kínálat dominál, de a kereslet régiós szinten is fokozatosan a magasabb kategóriák felé tolódik el.
2025 első felében országszerte összesen 707 új szállodai szobát adtak át, ami már meghaladja a 2024-es teljes évben átadott szobák számát. Az új kapacitások 41 százaléka Budapesten található. A CBRE adatai alapján elkövetkező három évben további 20 szálloda és mintegy 2 800 új szoba átadása várható, ami éves szinten, átlagosan közel 3 százalékos kínálatbővülést eredményezhet. A már bejelentett, különböző fejlesztési szakaszban lévő projektek további 1 800 szobát jelenthetnek az előttünk álló időszakban.
Már a jövő évben is számos hotel nyitja meg kapuit. A tervek szerint 2026-ban adják át a korábbi Buddha Bar helyén lévő 102 szobás St. Regis Hotelt, valamint az év végére befejeződhet az egykori Sofitel szálloda átalakítása is, ami az Accor szállodalánchoz tartozó SO/ márkanév alatt, 348 szobával nyílik újra.
Az új szállodanyitásoknál továbbra is meghatározó trend a funkcióváltás, azaz a korábban más funkciót betöltő ingatlanok szállodává történő átalakítása, mint a Sas Center, amely egy 80 szobás szálloda formájában nyílik újra, vagy Váci utcai Center irodaház, melyből 200 szobás szálloda mellett apartmant- és diákszállást is kialakítanak, illetve műemléki épületek átalakítása szállodára. Emellett az apartmanszállodák népszerűsége folyamatosan növekszik Budapesten.
Jól jöhet a szállodaiparnak az Airbnb korlátozása
Az elmúlt évtizedben az Airbnb megjelenése is gyökeresen átalakította a budapesti turizmus szerkezetét, és a lakhatási piacra gyakorolt hatása mellett, a hagyományos szállodai szektorra is hatással volt. A rövid távú lakáskiadás különösen a VI. és VII. kerületben koncentrálódik, ami felerősítette a szabályozási vitákat. A szállodaüzemeltetők szigorúbb korlátozásokat szorgalmaznak, hiszen egy teljes tiltás számukra azonnali versenyelőnyt jelentene: megszűnne a közvetlen konkurencia, és a kereslet egy része átterelődne a szállodákba. A trend már látszik: 2026 januárjától – lakossági nyomásra – a VI. kerületben teljesen betiltották a rövid távú kiadást, illetve 2025. január elsejétől 2026. december 31-ig nem vehető nyilvántartásba új, AirBnb-típusú magánszálláshely a fővárosban.
Összegzésként elmondható, hogy a magyar turizmus és szállodapiac 2025-ben újra erős növekedési pályára állt, és a nemzetközi trendekhez képest is kedvező kilátásokkal rendelkezik. Bár Budapest kapacitásban még elmarad Bécstől és Prágától, a dinamikus kereslet és a fejlesztési hullám felzárkózási lehetőséget kínál a város számára. Középtávon várható a vendégszám és a szállodai árak további növekedése, bár a geopolitikai kockázatok, és a munkaerőhiány kihívást jelenthetnek. A befektetői bizalom erősödése, az új szállodanyitások és a prémium kategóriák térnyerése jellemezheti a piacot. A rövid távú lakáskiadás korlátozása további keresletet terelhet a szállodák felé, ami tovább növelheti a szektor vonzerejét. Ha Budapest kihasználja a globális turizmusban rejlő potenciált, a következő években a város nemcsak régiós, hanem nemzetközi szinten is meghatározó desztinációvá válhat.
Ismételten elkészítette Üresdoboz-kutatását a YouGov. 
