A svéd kormány vasárnap egész nap ülésezett, feltehetően a légitársaság ügyét vizsgálta a rádió tudomása szerint.
Hétfőre várható a SAS eredménybeszámolója a harmadik negyedévről. A jelentés korábban volt esedékes, de elhalasztották, mert a társaság tárgyal rulírozó hitelkeretének megújításáról és növeléséről, ennek fedezetéül költségszerkezetének javítását és egyes vagyonelemeinek eladását ígéri. A cégnél remélik, hogy a negyedéves beszámolóval egyidejűleg a tárgyalások eredményét is közölhetik. A rulírozó hitelből az adós a hitelkeret futamideje alatt a hitelkeret felső határáig annyiszor vehet föl pénzt, ahányszor az addigi tartozását törleszti.
Nemrég a SAS 4,5 milliárd svéd korona hitelt kapott bankoktól, ám valószínű, hogy újabb hitelre lesz szüksége. Csakhogy a bankok a SAS-ban részes északi országok - Svédország, Norvégia és Dánia - kormányának szavatossága nélkül több pénzt nem adnak - írta az Expressen című lap Stockholmban.
A SAS több évtizede küzd anyagi nehézségekkel. A cég vezetése ősszel már jelezte, hogy a talpon maradáshoz 3 milliárd koronányi takarékosságra lesz szükség, ami újabb elbocsátásokhoz vezethet.
A svéd államnak 20 százalékos része van a légitársaságban.
Szakértők szerint a SAS problémái az 1980-as években kezdődtek, amikor a társaságot piacképessé kezdték alakítani, ám az a tévhit terjedt el, hogy a SAS márkaneve önmagában garancia a piaci sikerre. Valójában a SAS lemaradt, mert a kontinensközi utak helyett Európára összpontosított, ott azonban az olcsó, fapados légitársaságok győztek
A svéd Unionen szakszervezet elnöke a Dagens Industri gazdasági napilapnak úgy nyilatkozott: kétli, hogy a kormány egy esetleges csődbejelentésre készülne fel.
Skandináviában is csak a fapadosok maradhatnak
A skandináv légitársaság (SAS) a csőd szélén áll, állami garanciára lehet szükség a további hitelezéshez. A kormány tegnap ülésezett az ügyről, ma várható bejelentés - jelentette a svéd közrádió, sajtóhíresztelésekre hivatkozva.
Már márciusban elkészülhet az európai uniós tervezet azokkal a központokkal kapcsolatban, amelyeket a visszaküldendő illegális bevándorlók számára alakítanának ki az EU-n kívül. 
