Horváth Viktória, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) turizmusért felelős helyettes államtitkára szerint a magyar turizmus képe sokat változott az elmúlt tíz évben, ugyanakkor nehéz az uniós tagság hatásait vizsgálni, mert a csatlakozás utáni időszakra esett a gazdasági-pénzügyi világválság, ami erőteljesen befolyásolta az utazási piacot.
Az első löket
Horváth Viktória szerint az első Széchenyi Terv volt az a kezdő lépés, amellyel az ország felkerülhetett a turizmus európai és világtérképére. 2001-ben és 2002-ben 40 milliárd forint hazai költségvetési forrás áramlott az ágazatba, közel 2000 projekt kapott kisebb-nagyobb támogatást.
Mire ment a pénz?
A tíz év alatt támogatott projektek között voltak nagy kastély- és fürdőfejlesztések, kisebb szolgáltatásfejlesztések, illetve szálláshely-fejlesztések, de a turizmus helyi szervezetei, a TDM szervezetek is kaptak támogatást. A támogatásokkal összesen 500 milliárd forintnyi turisztikai fejlesztés valósult meg az országban.
2007-2013 között turisztikai vonzerők fejlesztésére 916 projekt kapott 241 milliárd forint támogatást, míg szálláshelyfejlesztésre 198 pályázatra jutott 43,7 milliárd forint. A TDM-szervezetek összesen közel 6 milliárd forintot kaptak.
Az egészségturizmustól a vallásturizmusig
A helyettes államtitkár kiemelte, hogy mind a városfejlesztés, mind az egészségturizmus, a kulturális és vallási turizmus, mind pedig az ökoturizmus területén születtek kiemelt fejlesztések.
Példaként említette a Városligeti Műjégpálya és környezete fejlesztését, amely 3,3 milliárd forintba került, a Pannonhalmi Bencés Főapátság hasonló összeggel megvalósult turisztikai fejlesztéseit, a Balatonfüred reformkori városközpontjának közel 2 milliárd forint támogatással történt megújítását, illetve a hajdúszoboszlói és a zalakarosi fürdő jelentős fejlesztéseit.
Miért jó a schengeni övezethez tartozni?
Kitért arra, hogy az övezethez csatlakozás több szempontból is hasznos a turizmusnak. Egyrészt jelentősen megkönnyítette az övezethez tartozó országokból a beutazást Magyarországra, másrészt a schengeni országok egységes vízumpolitikája és díjszabása egységessé és átláthatóbbá tette a beutazást az övezeten kívüli országokból.
Több a 4* szálloda
Horváth Viktória szerint a szálláshely-kínálat átalakulása és magasabb minőségi kategóriája egyértelműen az uniós forrásoknak köszönhető: a négycsillagos szállodák aránya az összes szállodán belül 21 százalékról 40 százalékra nőtt a csatlakozás óta.
Szintén a csatlakozáshoz köthető az olyan programokban való részvétel, mint az Európa Kulturális Fővárosa, vagy a Kiváló Európai Desztinációk (EDEN).
Tovább maradnak a turisták
Az elmúlt 10 évben Magyarországon a vendégszám 40 százalékkal 6,3 millióról 8,8 millióra, a vendégéjszaka-szám 23 százalékkal 18,6 millióról 22,8 millióra nőtt. A szálláshelyek bevételei 78 százalékkal 167 milliárdról 297 milliárd forintra nőttek 2003 és 2013 között.
| A legutóbbi, februári adat szerint a külföldivendég-éjszakák száma 9,2, a belföldivendég-éjszakáké 12 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A szálláshelyek – folyó áron számolt – bruttó árbevétele 17 százalékkal nőtt. Részletek >>> |
Honnan jönnek?
Az elmúlt tíz évben a beutazó turizmus szerkezete is átalakult: a hagyományos, nyugati küldő piacok súlya csökkent, míg a közeli országoké (Csehország, Románia, Lengyelország, Szlovákia) és közöttük különösen Oroszországé nőtt.
Alig nőttek az árak
Az átlagos szállodai szobaár 2003-ban 11 239 forint volt, 2013-ban pedig 15 180 forint volt.
A beutazó turizmus szerkezetére és az árakra is igaz, hogy ezek alakulásához sokkal inkább a válságnak volt köze, semmint az uniós csatlakozásnak - jegyezte meg a helyettes államtitkár.
A szobakapacitás-kihasználtság viszont sokat javult tíz év alatt, a kereskedelmi szálláshelyeken 36,1 százalékról 42,1 százalékra, ezen belül a szállodákban 43,7 százalékról 49,8 százalékra.
Vitatkoztunk is
Az államtitkár szólt arról, hogy az EU-val való viták alól a turizmus sem kivétel: a cafeteria-szabályozással kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás a SZÉP-kártyát is érinti.
"Az unió a kártya kibocsátási feltételrendszerét túl szigorúnak, diszkriminatívnak tartja, mi viszont szükségesnek gondoljuk ezt a szigort, mivel az emberek pénzét így látjuk biztonságban" - mondta Horváth Viktória.
Nagy részben a SZÉP-kártyának köszönhetően a belföldi turizmus tavaly az egész EU-ban egyedülálló - a bevételeket tekintve közel 10 százalékos - növekedést produkált, vagyis a rendszer beváltotta a várakozásokat, ezért nem is kívánunk változtatni rajta - fogalmazott.
Egy bevásárlószatyor ikonná tud válni, az Ikeánál például ez történt. Ráadásul a cég ezzel reklámozza flancosnak ígérkező új boltját, 
