Az év elején mindenki azt találgatta, mi lesz a Prémium Magyar Állampapírokkal (PMÁP). Most már tisztább a kép. Mi történt ezekkel a befektetésekkel?

Július végére az utolsó két papír is kifizette a 17,6 százalékos inflációt tartalmazó kamatát, amivel lezárul egy korszak, ugyanis innentől ezek a papírok 4-5 százalék közötti kamatot fizetnek csupán. Jártunk már itt, amióta a lakossági megtakarítási piac legfontosabb színtere a lakossági állampapírpiac lett, többször is láthattunk nagyságrendi átrendeződést a fix és az inflációkövető papírok között. 2012-ben 460 milliárd forintról 2830 milliárd forintra emelkedett az inflációkövető PMÁP állománya, majd 2019. júniusban 1 százalékos kamatkörnyezet mellett, a fix kamatozású MÁP+ (szuperállampapír) megjelenésének és kamatkondícióinak köszönhetően 2020 végére már 5000 milliárd forint halmozódott fel a papírban, miközben az inflációkövető állampapír-állomány 240 milliárd forintra zuhant be.

Az átrendeződés ezúttal sem maradt el, 2600 milliárd forint nagyságrendben cserélődött le PMÁP tőke fix és bónusz kötvényekre. Ha pedig a hozamokat és új pénzeket is figyelembe vesszük, akkor jelentős elmozdulást láttunk a befektetési jegyek felé, ingatlanpiaci élénküléssel kiegészülve. Előbbiek azokat a két számjegyűre növekedett hozamelvárásokat célozzák kielégíteni, amelyek immár csak kockázatvállalással érhetőek el.

Ami az ingatlanpiaci hatást érinti, 2025 első negyedévében 40 százalékkal magasabb volt az ingatlanpiaci tranzakciók száma az egy évvel korábbihoz képest és látványos méretű pénztömeg zúdult rá viszonylag rövid idő alatt az egyébként szűkös kínálatra, ez éreztette is a hatását az árak emelkedésében. Ugyanakkor ez egy másik liga, ennek a volumennek egy része eleve ingatlanból is jött ki 2-3 évvel ezelőtt.

Mennyi állampapírt tartanak most az önök ügyfelei? Hogyan fest most egy átlagos portfólió?

Az MBH Csoport megtakarítási piaci súlyának megfelelően a lakossági állampapír-kereskedésben is nagyon jelentős szereplő. Addig, amíg egy kockázatmentes és kvázi likvid befektetéssel két egymás utáni évben 16 és 19,1 százalék hozamot lehetett elérni, kevésbé voltak vonzóak az egyébként ennél ugyan nagyobb hozampotenciállal kecsegtető, de mégis érdemben nagyobb kockázattal bíró befektetési jegyek, vállalati kötvények vagy direkt részvényvásárlási lehetőségek. Ennek megfelelően az ügyfeleink portfóliói ügyfélmérettől függetlenül eltolódtak az elmúlt 2 évben az állampapírpiac felé. Arra számítok, hogy most, hogy ezen papírok hozamai „normalizálódtak”, újra felélénkül majd a verseny a befektetési termékek piacán, és már sokkal inkább lesz érdemes kockázatot vállalni az extra hozampotenciál reményében. Az átlagos ügyfél és átlagos portfólió nehezen értelmezhető, de már látszik az abszolút hozamú, vagy akár a vegyes alapok felé történő elmozdulás a hozam reményében.

Az idei év meglehetősen zűrzavaros volt eddig, a vámháborúk, a háborús konfliktusok is felkavarták a részvénypiacokat. Az ügyfelek mit várnak a befektetési tanácsadóiktól ilyen helyzetben?

A 20. század elején Bernard Baruch amerikai tőzsdeguru úgy fogalmazott: „ha hajlandó vagy a tőzsdén jegyzett vállalatok történetét és működését tanulmányozni úgy, mint egy orvostanhallgató az anatómiát, a szerencsejátékosok acélidegeivel, a látnokok hatodik érzékével és az oroszlán bátorságával rendelkezel, akkor talán van egy kis esélyed.”

Az MBH Befektetési Banknál a mi erősségünk szerintem abban rejlik, hogy az ügyfeleink nincsenek egyedül. Csak az elmúlt 5 évben a harmadik komoly csapás éri a globális tőkepiacot, és azt látom, hogy a személyes kapcsolatra, tanácsadásra, elemzésekre nagyobb szükség van, mint valaha. Nincs varázsgömbünk, de bízom benne, hogy ha valaki aktívan követi befektetési elemzéseinket, rendszeresen konzultál befektetési szakértő kollégáinkkal, az a kis esélyt nagyobbra is növelheti.

Az év második felére vonatkozóan a tőkepiacok kapcsán pedig inkább optimista vagyok, a vámok tekintetében stabilizálódni látszik a helyzet, és a fókusz átterelődhet fiskális oldalon az adókedvezményekre, míg monetáris oldalon szeptemberben már lazításra kerülhet sor.

Egyre nagyobb az igény az elektronikus szolgáltatásokra, önök hol tartanak a fejlesztésekben?

Minél komplexebb egy termék vagy szolgáltatás, annál nagyobb szükség van egy emberi hangra és az offline kiszolgálásra, de minden másra ott az online platformunk, webes felületen a Netbroker, mobileszközön pedig a Mobilbroker. Ezeken a platformokon ügyfeleink már most is egy felhasználóbarát felületen tudnak többek között kötvény-, befektetésijegy- és részvénytranzakciókat bonyolítani. Emellett kiemelt prioritással és folyamatosan fejlesztjük online applikációinkat, idén ősszel is várhatóak izgalmas újdonságok ezen a téren. A termékskála kapcsán teljeskörűségre törekszünk, amit elemzéseinkre és piaci szakértelemre alapuló befektetési tanácsadással egészítünk ki. Az ügyfeleink motivációja és kockázatvállalási hajlandósága széles skálán mozog, így fejlesztéseinkkel igyekszünk lefedni a lakossági állampapírban való megtakarítóktól a Magnificent 7 USA-papírokban online kereskedő spekulánsig a teljes ügyfélspektrumot.

Befektetési alapokkal, részvényekkel jellemzően a pénzügyileg tudatosabb ügyfelek kereskednek. Mi a fő igényük? A költségszintet nézik, vagy más szempontok alapján választanak?

Alapvetően mindenki könnyen elérhető és biztonságos befektetést keres, magas hozammal és alacsony tranzakciós költségszinten. Ebben kell egy egészséges kompromisszumra jutnia mindenkinek a realitás talaján maradva. Azt látom, hogy ennek a koordináta-rendszernek a feltérképezése, és az azon való elhelyezkedés meghatározása már eleve egy komoly kihívást jelent. Az elérhetőség kérdésében a befektetési alapok verhetetlenek, mert itt az eszközosztály meghatározása után rábízhatja magát a befektető a portfóliómenedzserre. Ahogyan azt Robert Baruch is megfogalmazta, a direkt részvénybefektetés már jóval több energiabefektetést igényel, a költségszint mellett az is fontos szempont, hogy elemzések, befektetési tanácsadás terén milyen segítséget tud igénybe venni, aki részvénykereskedésben gondolkozik.

Magyarországon tradicionálisan alacsony a részvény aránya a lakosság befektetési portfóliójában a maga 2 százalékával, Ausztriában ugyanez 5 százalék, Lengyelországban 3 százalék feletti, miközben az USA-ban 64, Svájcban 71 százalék. A vállalati szektor finanszírozása itthon inkább hitel- és kötvénypiac-túlsúlyos.

Amit itt még érdemes megemlíteni, hogy nekünk, pénzügyi szolgáltatóknak egyre növekvő szerepünk van abban, hogy az ügyfeleinket és a leendő befektetőket is edukáljuk az összetettebb, kockázatosabb befektetésekről.

Az MBH Befektetési Banknál többek között ezért is hoztuk létre a befektetéselemzési csapatunkat, amely mostanra már 9 hazai tőzsdei vállalatról készít rendszeres elemzéseket. Az elemzési csapat célja, hogy év végéig lefedjék elemzéseikkel a Budapesti Értéktőzsde forgalmának 90 százalékát.

Határozott célunk tehát, hogy befektetési termékekre és szolgáltatásokra specializálódott hitelintézetként a hazai részvénybefektetések kezelésében is meghatározó szereplők legyünk, és naprakész tanácsokkal segíthessük ügyfeleinket.

Hogyan lehet új ügyfeleket rávenni a megtakarításra? Mi az, ami a legnagyobb gátja annak, hogy valaki takarékoskodni kezdjen?

A megtakarítási hajlandóság szempontjából az egyik kulcskérdés a tudatos koncepció mentén történő állandó ügyféledukáció, amely különböző, széles skálán értelmezett generációkat és társadalmi csoportokat céloz. Erre jó példa szerintem a magyar lakossági megtakarítási piacon történt transzformáció, amely 2012 óta teljesen átalakította a lakosság megtakarítási szokásait. Arra gondolok, hogy míg a 2008-as válságot követően a különböző welcome (új pénzre vonatkozó) bankbetétek harcoltak egymással, ezzel szemben ma több mint 13 ezer milliárd forint tőke áll az államkincstárnál, és az addig megtakarításait passzívan kezelő lakosság olyan kifejezésekkel és fogalmakkal kezdett foglalkozni, mint a hozam és az árfolyam, a visszavásárlási ár vagy az átárazódás. Biztos vagyok benne, hogy a „magyar éves átlagos infláció” szóösszetétel már a ChatGPT-nek is a kedvencek közé van lementve.

A komplex kiszolgáláshoz ma már hozzátartoznak olyan befektetések is, mint a kriptoeszközök vagy az ingatlan. Ezen a téren hol tart most az MBH? Terveznek-e új szolgáltatásokat bevezetni?

A kripto egy nagyon izgalmas terep, nagyon úgy tűnik, hogy nem lett igaza azoknak, akik a 17. századi holland tulipánlázhoz hasonlították a bitcoin berobbanásával kezdődő kriptopiaci földindulást. Természetesen mi is aktívan foglalkozunk a kérdéssel, hogy pontosan milyen típusú szolgáltatás az, amire egy nagy banki struktúrában, létező igényeket kielégítő megoldást tudunk kínálni. 

Az állampapírok kamatát nem terheli kamatadó, sem szocho, más befektetéseknél viszont levonja az állam ezeket a közterheket. A tartós befektetési számlák (TBSZ) száma meg is ugrott az idén. Az önök ügyfeleinél mennyire népszerű a TBSZ?

A TBSZ népszerűsége töretlen, és valóban felértékelődik a szerepük, amikor újra megpillantják a befektetők a horizonton a lakossági állampapírok fölé tornyosuló egyéb befektetési lehetőségeket is, amelyek így lesznek igazán versenyképesek, az értékajánlatunk pedig így teljes.

És mi a helyzet a devizával?

Egyértelműen érzékelhető, hogy a deviza aránya a befektetési portfóliókban folyamatosan nő. Igaz, egy bizonyos szint fölé azért nem megy, mert mégiscsak a hozam az úr. Jelenleg például egy privátbanki számlán 30-50 százalék közötti az aránya. Nyilván minél kisebb egy ügyfél, annál inkább a megtakarítási jelleg dominál, emiatt náluk a forintnak nagyobb a súlya, de ebben a körben is nő az érdeklődés a devizás befektetési alapok iránt.

Ennek két oka van. Az egyik a külső kiszámíthatatlanság, ami félelmet generál a befektetőkben. Mindenképpen óvatosságra ad okot az a már említett tény, miszerint az elmúlt öt évben három olyan piaci sokk is volt, amelyek meglehetősen váratlanul érték a befektetőket, és az árfolyamon keresztül nagyon intenzív hatást fejtettek ki. Az van a fejekben, hogy bár a jegybank monetáris kondíciókkal tartja azt a fegyelmet, ami ahhoz kell, hogy a forint stabil maradjon, de azért mégis vannak olyan élethelyzetek, ahol nem tud elég gyorsan reagálni.

A másik ok pedig az utóbbi években bekövetkezett folyamatos forintleértékelődés, amiből sokan arra következtetnek, hogy ez a tendencia folytatódhat. Annak ellenére, hogy látszódik, az új monetáris vezetés feltehetően másfajta logikát fog követni az árfolyampolitikában.

Van egy további, ám az előző kettőnél kevésbé releváns magyarázat is. Méghozzá az, hogy az elmúlt években a nemzetközi globális piacon is lehetett devizabefektetéssel (legyen az euró vagy dollár) értelmezhető, adott esetben 3-5 százalék közötti hozamokat elérni.

Megérkezett az Otthon Start program. Mire számítanak? Ez az új hitellehetőség mennyi megtakarítást vihet át az ingatlanpiacra?

Várható volt, hogy lesz egy jelentős ingatlanpiaci emelkedés a piacra ömlő állampapírpiaci hozamok és az átárazódásból eredő, befektetések közötti váltás lehetőségének köszönhetően, emellett idén realizálódik a nyugdíjpénztári megtakarítások ingatlancélú felhasználási lehetősége is. Az Otthon Start program feltehetően újabb ingatlanfejlesztésben, -cserében vagy -vásárlásban gondolkozó megtakarítókat billenthet át, de ezek a megtakarítások jellemzően előbb-utóbb valószínűleg ingatlanba vándoroltak volna, mint ahogyan sok esetben onnan is származtak még a magas inflációs környezet előttről.

Magyarországon tradicionálisan nagyon magas a saját tulajdonban lévő ingatlanok aránya, a magyarok 90 százaléka él saját ingatlanban, miközben az EU-átlag csupán 70 százalék. Mint befektetési célpont is nagyon népszerű, ami valószínűleg így is marad, ha például azt vesszük figyelembe, hogy a budapesti 1 millió forintos átlagos négyzetméterár mennyire el van maradva a varsói 1,5 milliós, a pozsonyi 1,4 milliós, de leginkább a prágai 2,2 millió forintos átlagárhoz képest.

Amit viszont mindig szeretünk hangsúlyozni a portfóliószemlélet kapcsán, az a mostani ingatlanpiaci helyzetben is igaz: befektetéseinket diverzifikáljuk és ne egy befektetési elemre fókuszáljunk.