Alaptalannak és nem tisztességesnek tartja a DIGI Communications N.V, a DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. holland anyavállalata, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kizárta magyar leányvállalatát az 5G-s frekvenciaárverésről, a határozat ellen fellebbeznek - közölte a cég az MTI-vel pénteken.
A vállalat ezen a frekvenciaárverési eljáráson a magyar piacon elindított mobil kommunikációs szolgáltatásainak fejlesztése érdekében vett részt.
Feltételezések
A társaság szerint az NMHH döntése "nem egyezik meg a pályázati kiírás feltételeivel, nem konkrét tényekre és alapos elemzésekre támaszkodik, feltételezéseken és olyan történéseken alapul, amelyek csak hipotézis tárgyát képezik".
Ez a határozat bővíti a cégcsoportot hátrányosan érintő, vitatható döntések sorát, amelyeket az NMHH az elmúlt időszakban hozott a korábbi frekvenciaárverésekkel kapcsolatban a cégcsoport tagjaival szemben - tették hozzá.
A cég az NMHH döntése ellen minden elérhető - a magyar és európai jogszabályoknak megfelelő - eszközzel fellebbez. A cégcsoport szilárd elhatározása, hogy ügyfelei érdekében folytatja a magyar piacra vonatkozó terveinek megvalósítását - áll a közleményben.
Négy nyertest hirdettek ki
Az NMHH korábban azt közölte: a 700 MHz-es, a 2100 MHz-es, a 2600 MHz-es és a 3600 MHz-es frekvenciasávok árverésére augusztus 8-án négy mobilszolgáltató jelentkezett, az alaki vizsgálat eredményeként pedig - a hiánypótlások után - a hírközlési hatóság a Magyar Telekom Nyrt.-t, a Telenor Magyarország Zrt.-t és a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Zrt.-t vette árverési nyilvántartásba. Egy jelentkező nem felelt meg a részvételi feltételeknek.
A négy frekvenciasávot az NMHH 15 évre értékesíti, ez az időtartam egy alkalommal, 5 évvel meghosszabbítható. Az 5G-s frekvenciák értékesítésével az NMHH célja, hogy a hazai mobilhálózatok és különösen azok használói kiaknázhassák a technológiai fejlődés kínálta lehetőségeket, és ezzel hozzájáruljon a magyar gazdasági potenciál növeléséhez.
Az 5G, vagyis az ötödik generációs technológia új alkalmazások elterjedését teszi lehetővé, amelyek a hálózatoktól olyan - a jelenlegi technológiákkal együttesen nem teljesíthető - képességeket várnak el, mint a nagyságrendekkel több eszköz kiszolgálása nagyon alacsony késleltetéssel és akár sokkal magasabb adatátviteli sebességgel, mindezt az eddigieknél megbízhatóbb és biztonságosabb környezetben. Ezek teszik lehetővé a jövőben például az önvezető autók, a távműtétek vagy a szenzorok tömeges használatát is.
2021 óta a felére zsugorodott. 
