Azonnali hatállyal felfüggesztette kedden a Budapesti Értéktőzsde a Caola kötvényeinek kereskedését az XBond piacon. A patinás magyar vállalat mögött egy gigantikus, 7,5 milliárd forintos kötvénytartozás tornyosul, amelynek mostanra már a kamatait sem képes kitermelni a cég, miközben a kötelező éves beszámolóját sem hozta nyilvánosságra.
Október 13-án a piaczárás után a tőzsde elrendelte a Caola Zrt. által kibocsátott CAOLA 2032/A kötvények kereskedésének azonnali, határozatlan idejű felfüggesztését. A szigorú szankció közvetlen oka, hogy a vállalat a törvényi határidőig, vagyis 2026. május 31-ig nem tette közzé a 2025-es üzleti évre vonatkozó auditált éves beszámolóját és könyvvizsgálói jelentését. A tőzsdei szabályok szerint a transzparencia teljes hiánya miatt a papírokkal való kereskedés nem tartható fenn, így a kötvényekre ajánlatot tenni vagy azokkal kereskedni szigorúan tilos.
A tavalyi féléves jelentés volt az utolsó információ
Hogy mekkora a csend a vállalat körül, azt hűen mutatja, hogy a cég utolsó elérhető hivatalos tőzsdei anyaga a 2025. június 30-i féléves üzleti jelentés és annak részletes kiegészítő melléklete.
Ebben a dokumentumban a menedzsment még kifejezetten optimista képet festett a jövőről:
Beszámoltak a Caola és a Vivaclean termékek iránti töretlen növekedésről.
Kiemelték, hogy az üzem elérte az egy műszakos termelés maximumát, így elindították a második műszakot is.
Az expanziót a martonvásári új, modern gyáregységük működésbe állítása támogatta, amelynek hatalmas eszközérték-növekedése a kiegészítő melléklet tárgyi eszközök soraiban is megmutatkozott.
A féléves mérlegadatok bemutatása óta azonban a Caola ilyen jellegű adatszolgáltatása leállt. A kiegészítő mellékletben látható beruházási számlák mögött meghúzódó végső pénzügyi valóságot és a 2025-ös év végi záró egyenleget azóta sem tárták a befektetők elé.
A Caola martonvásári üzeme, ahol egy vadonatúj gyártó- és logisztikai bázis jött létre Fotó: Caola
Pénzzavarba került a 7,5 milliárdos teher alatt roskadozó cég
A háttérben ott áll egy méretes adóssághegy is: a Caolának 7,5 milliárd forint tőketartozást kellene visszafizetnie a kötvények 2032-es lejáratakor, addig pedig minden év áprilisában a kamatokat. A vállalat azonban már a futamidő első éveiben is nehézségekkel küzd, a kamatokat ugyanis nem tudja fizetni.
2025 tavaszán a cég még azzal nyugtatta a piacot, hogy egy közel 2 milliárd forintos zöldenergiára való átállási beruházás saját forrásból, utófinanszírozott formában történő kifizetése miatt csúsztak 12 napot a kamatokkal. Azt a tartozást végül a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) közzétett tájékoztatás szerint rendezték.
Az idén viszont csak annyi információt osztottak meg a befektetőkkel, hogy a tartozást a kibocsátási tájékoztatóban rögzített póthatáridőre rendezik. Hogy maga a kifizetés megtörtént-e, arról nem jelent meg újabb hír. A kifizetés ugyanakkor aligha történt meg időben, a BCRA hitelminősítő ugyanis a kamatfizetés elmaradása miatt drasztikusan leminősítette a kozmetikai céget CC kategóriába.
Érdekes fejlemény még, hogy nemrég az Opten adatbázisa szerint a jól csengő Caola névtől is megvált a cég, május 28. óta Pannon Vegyipari Zrt. néven működik. Az Opten egyébként átlag alatti kockázatosságúnak sorolja be még mindig a társaságot annak dacára, hogy a hitelezőinek nem tudott fizetni. Ez a lépés a piaci gyakorlatban gyakran arra szolgál, hogy a patinás márkanevet megóvják a negatív tőzsdei és hitelminősítői hírektől, miközben a felhalmozott adósság az új, nem ismert néven futó entitásban marad.
Mire ment el a nettó 7 milliárd forint?
A Caola eredeti, 2022-es tőzsdei kibocsátási tájékoztatója szerint a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramjában (NKP) bevont 7,5 milliárd forintos forrást (amely az aukciós árak miatt tisztán mintegy 7,06 milliárd forintnyi tényleges tőkét jelentett) rendkívül ambiciózus, nagyívű fejlesztésekre fordították volna.
A dokumentumban rögzített hivatalos célok szerint a pénzt az alábbiakra szánták:
Martonvásári óriásberuházás: Egy vadonatúj, high-tech, automatizált gyártó- és logisztikai bázis felépítése és beindítása.
Technológiai modernizáció: Új, automata csomagoló- és keverőberendezések beszerzése a hatékonyság növelésére.
Zöldenergia-átállás: A gyárak fenntarthatóvá tétele és energiatakarékos modernizálása.
Hitelkiváltás: A korábbi, drágább banki hitelek lecserélése a kiszámíthatóbb, 2032-ig tartó hosszú lejáratú kötvényadósságra.
Egymilliós bírság után jött a felfüggesztés
Nem csak a kötvénytulajdonosok várnak a pénzükre, a BÉT is hónapok óta próbálja a céget a jogszabályok betartására rákényszeríteni. A tőzsde június végén már figyelmeztette a Caolát, és egymillió forintos bírságot szabott ki a cégre az elmaradt éves beszámoló miatt. A társaság mérlege és eredménykimutatása a hivatalos céges adatbázisba sem került be.
Mivel a vállalat ezt a szankciót is teljesen figyelmen kívül hagyta, és a 2025-ös mérlegét továbbra sem mutatta be, a tőzsde kénytelen volt a legszigorúbb büntetést alkalmazni, és határozatlan időre lekapcsolni a vállalat kötvényeit a tőzsdei rendszerről.
Az 1980-as években topmodellek reklámozták a híres márkát Fotó: Fortepan
A csőd szélén a patinás magyar márka
A fizetések teljes elmaradása és a 7,5 milliárdos adósságállomány kezelhetetlensége miatt a BCRA nemzetközi hitelminősítő ügynökség rendkívüli eljárásban a Caola hosszú távú kibocsátói osztályzatát és a kötvényprogram besorolását is a csőd közeli, rendkívül spekulatív „CC” kategóriába vágta vissza még júniusban, és azóta is folyamatos felülvizsgálat alatt tartja.
A hitelminősítő jelentése szerint ha a Caola vezetése nem tud záros határidőn belül megállapodni a hitelezőkkel a tartozások átütemezéséről, vagy nem tud sürgősen eszközértékesítést végrehajtani a likviditás helyreállítására, a cég minősítését tovább ronthatják, ami praktikusan azt jelenti, hogy a Caola megkaphatja a hivatalos csődöt jelentő „D” (Default) minősítést.
A Covidra készültek, és most is az egészségügyben látják a kiutat
A Privátbankár megkereste a Caolát azzal kapcsolatban, milyen tervei vannak a pénzügyi helyzete rendezésére. A választ a cég kérésére változtatás nélkül közöljük:
"A Pannon Vegyipari Zrt. (korábbi nevén CAOLA Zrt.) tőzsdei kötvénykibocsátóként a befektetőket érintő információkat a hivatalos közzétételi csatornákon teszi közzé, ezért a kötvényt, a tartozást és az elmaradt kamatfizetést érintő számokról a Társaság közzétételei adnak tájékoztatást, ezeken túl adatot nem közlünk.
A kereskedés felfüggesztése a Budapesti Értéktőzsde szabályzatából következő, a befektetők védelmét szolgáló lépés, amelyet a Társaság tudomásul vett. A 2025. évi beszámoló az idei vezetés- és tulajdonosi struktúra változása és a könyvvizsgálat ezzel összefüggő elhúzódása miatt csúszik, közzétételét pótoljuk, ezt követően kezdeményezzük a kereskedés visszaállítását.
A nehézségek megértéséhez azt kell látni, mire jött létre a martonvásári gyáregység. A 2020-as koronavírus-járvány megmutatta, hogy veszélyhelyzetben a fertőtlenítőszerek és a kórházi vegyszerek importja napok alatt elakad, és a kórházak ellátása csak hazai gyártásból biztosítható. A Pannon Vegyipari Zrt. üzeme erre a feladatra épült ki, és alapvetően nem kereskedelmi gyár, hanem vészhelyzeti kapacitás. Az üzemében közfeladat-ellátás keretében gyógyszerkönyvi minőségű és tisztaságú fertőtlenítőszereket és kórházi felhasználású vegyszereket gyárt, olyan minőségben, amely közvetlenül a betegellátásban használható, és kapacitása védelmi vagy egészségügyi veszélyhelyzetben Magyarország valamennyi kórházának ellátására elegendő. Ez a képesség az országé, nem csak a Társaságé.
Egy ilyen kapacitás fenntartása békeidőben, nagy volumenű megrendelések nélkül, üzleti értelemben kockázatos, és az elmúlt években pontosan ez történt. A kapacitás rendelkezésre állt, a megrendelések nem érkeztek a várt ütemben. A Társaság nehézségei ebből fakadnak, nem a működésből.
A Társaság a kötvénytulajdonossal egyeztet a feltételek átmeneti módosításáról és az elmaradt kamatfizetés rendezéséről, a termelés ezzel párhuzamosan két műszakos és folyamatos.
A kapacitás hosszú távú hasznosításában nyitottak vagyunk az állami egészségügyi és védelmi szereplőkkel való együttműködésre, mert meggyőződésünk, hogy ez a képesség nem egyszerűen értéket képvisel, hanem az ország védelmi képességeinek alapfeltétele.
A beszámoló közzétételét és a megállapodás aláírását követően részletesebb tájékoztatást adunk."
A Caola igazán patinás cég: története a reformkorig nyúlik vissza, amikor 1831-ben Hutter József pesti szappanosmester megalapította a szappanfőző műhelyét. A vállalkozás gyorsan kinőtte magát: a XIX. század végére már modern gyárrá fejlődött, amely nemcsak a hazai piacot látta el, de külföldre is exportált. A Hutter-féle szappanok és gyertyák fogalommá váltak a korabeli Magyarországon.
A Hutter-szappan kiváló márkának számított, Magyarországon és külföldön is híres volt Fotó: Fortepan
Az 1930-as években vette át a gyár vezetését Dr. Noseda Kálmán, aki a cég egyik legsikeresebb termékcsaládját imádott kislánya, Karola után nevezte el – így született meg a Caola márkanév. A második világháborút követő államosítások során a gyárat összevonták más üzemekkel, létrehozva az Illatszer és Kozmetikai Vállalatot (IKV). Ez a gigantikus vállalat ontotta magából a szocialista korszak ikonikus termékeit: a Barbon és Figaró borotvakrémeket, a Cameo szappanokat vagy éppen az Ovenall fogkrémet.
A vállalat végül 1981-ben hivatalosan is felvette a legsikeresebb márkája nevét, és Caola Kozmetikai Vállalatként működött tovább. A rendszerváltás utáni privatizáció, majd a külföldi multik térnyerése komoly kihívások elé állította a céget, de a patinás magyar márka – számos tulajdonosváltás és válság ellenére – a mai napig fennmaradt.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Budapesten nyitott fióktelepet az amerikai Holtec International, amely az Egyesült Államok egyik meghatározó nukleáris energetikai vállalata. A cég már korábban megállapodott az MVM-mel a kis moduláris atomreaktorok magyarországi alkalmazásának vizsgálatáról, így a mostani lépés újabb állomása lehet az amerikai–magyar nukleáris együttműködésnek.
„Nem zebrákat, hanem a nemzetközi színtéren is sikeres unikornisokat szeretnénk látni” – erről Kapitány István, a kormány gazdasági és energetikai minisztere (hivatalosan akkor még csak jelöltje) beszélt a május 11-i parlamenti bizottsági meghallgatásán. Azóta öt hónap telt el, és a háttérben, szakmai szinten hamar elindult a mozgolódás a hazai innovációs ökoszisztéma feltámasztására, megerősítésére. Az egyik legígéretesebb kezdeményezésnek a Restart Hungary tűnik, amely újabb javaslatokkal bombázza a kormányt.
Enyhén visszaesett a VOSZ Barométer a harmadik negyedévben, ami ezúttal is 600 kis- és középvállalkozás (kkv) gazdasági, üzleti helyzetértékelését és várakozásait szondázta. A romlás hátterében leginkább az áll, hogy a kkv-k még nem látják az új kormány pontos gazdaságpolitikai irányainak a meghatározását.
Egy vállalat mérlegében nincs olyan sor, hogy „tévesen értelmezett munkaerőpiaci szabályozás”. Ettől még a költség nagyon is valós lehet. Ha egy cég azért mond le beruházásról, új műszakról vagy nagyobb megrendelésről, mert úgy gondolja, hogy a szükséges munkaerőt már nem biztosíthatja külföldről, a félreértés közvetlenül az árbevételben és az eredményben is mérhetővé válik.
A vagyonadó körüli diskurzus ma elsősorban az adókulcsról és az adósávokról szól, a gyakorlatban azonban az értékeléshez kapcsolódó kérdések jelenthetik az egyik legnagyobb kihívást a vagyonos magánszemélyek számára – közölte a PwC.
Orbán Viktor mindössze 25 pontot kapott. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
