Nem olyan szépek a Mol számai, de Hernádi Zsolt rendkívül büszke rájuk

A Mol-csoport tisztított, kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredménye (EBITDA) 205,1 milliárd forint (626 millió dollár) volt az idei első negyedévben, az előző év azonos időszakában elért 318,8 milliárd forint (833 millió dollár) után – derül ki a társaság Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján pénteken közzétett jelentéséből.

A csoport 38,8 milliárd forint (122 millió dollár) adózott eredménnyel zárta az első negyedévet, míg az előző év azonos időszakában 152,3 milliárd forint (393 millió dollár) nyereséget ért el.

Az értékesítés nettó árbevétele az első három hónapban 2017,1 milliárd forint (6,136 milliárd dollár) volt a tavalyi első negyedévi 2171,2 milliárd forint (5,646 milliárd dollár) után.

A társaság közleménye idézi Hernádi Zsoltot, a vállalat elnök-vezérigazgatóját, aki az eredményeket kommentálva kifejtette: a tavalyi évet meghatározó geopolitikai bizonytalanságok, ellátásbiztonsági kihívások és kormányzati beavatkozások az első negyedévben tovább erősödtek. Az iráni konfliktus, a Barátság kőolajvezeték leállása, valamint a régió-szerte bevezetett árszabályozások próbára tették a cégcsoport ellenállóképességét – jelezte.

„Mindezt figyelembe véve rendkívül büszke vagyok a Mol-csoport teljesítményére, és arra, hogy a sok kihívás ellenére erős negyedévet zártunk”

- fogalmazott az elnök-vezérigazgató.

Hernádi Zsolt jelentős eredményként értékelte, hogy nem kell módosítani idei pénzügyi iránymutatásukat. Kiemelte, hogy a régió ellátásbiztonságát akkor is biztosítani tudták, amikor a Barátság-kőolajvezeték működése példátlanul hosszú időre szünetelt.

Az elnök-vezérigazgató felidézte, hogy a tíz évvel ezelőtt elindított diverzifikációs stratégia keretében több mint 500 millió dollárt invesztálva fejlesztik a déli ellátási útvonalat. Ennek folytatásával, valamint a magyar és szlovákiai finomítókat összekötő 180 millió dolláros termékvezeték-beruházással finomítóik teljes rugalmasságát és egy magasabb szintű integrációt tesznek lehetővé.

A csoport célja továbbra is egy közép- és délkelet-európai ellátásbiztonsági ökoszisztéma kiépítése, amelyben a régió finomítói és energetikai infrastruktúrái közötti szinergiákat maximálisan kihasználják. A fiumei késleltetett kokszoló egység – a Mol horvát vállalata, az INA történetének legnagyobb beruházása –, és a szerb NIS felvásárlására irányuló törekvés is azt mutatja, hogy hosszú távon elkötelezettek a régió iránt, és minden országért felelősséget vállalnak – fejtette ki Hernádi Zsolt.

A társaság közleménye szerint a kutatás és termelés (upstream) üzletág tisztított EBITDA-ja 346 millió dollárra nőtt, köszönhetően a kedvező kőolaj- és földgázáraknak. A termelés negyedéves szinten csökkent napi 95,5 ezer hordóra, de továbbra is a menedzsment által meghatározott 95-97 ezer hordós tartományban maradt, az iráni konfliktus miatt kieső termelési volumenek ellenére.

A feldolgozás és kereskedelem (downstream) tisztított EBITDA-ja 69 millió dollárra csökkent, mert a kőolaj-ellátási problémák, a korlátozott feldolgozási mennyiségek és az árszabályozások együttesen nyomást gyakoroltak az első negyedéves eredményre. A finomítás területén a feldolgozott mennyiségek jelentősen alacsonyabbak voltak 2026 első negyedévében a Dunai Finomítóban 2025 októberében történt tűzeset után, miközben a kőolajellátási problémák, köztük a Barátság kőolajvezeték január 27-i leállása további működési kihívásokat okoztak. Az alacsonyabb kőolajfeldolgozás miatt az értékesítési volumenek is alacsonyabbak voltak.

A negyedév során bevezetett ár- és árréskorlátozások ellenére a fogyasztói szolgáltatások üzletág EBITDA-ja 177 millió dollárra emelkedett az árfolyamhatásnak köszönhetően. A szegmens eredményeit a dollár árfolyamcsökkenésének pozitív hatása, valamint a nem üzemanyag-szegmens organikus növekedése hajtotta. Az üzemanyag-árrések csökkentek a tavalyihoz képest, mivel márciusban a legtöbb piacon árszabályozást vezettek be.

A körforgásos gazdaság szolgáltatások EBITDA-ja 21 millió dollárt ért el. A pozitív eredmény elsősorban a szezonális tényezőknek köszönhető, mivel a kevesebb hulladékmennyiséggel párhuzamosan csökkentek a negyedéves költségek is. A kötelező visszaváltási rendszer aktivitása az előző negyedév szintjén maradt – közölte a Mol.

(MTI)