A tájékozatlan vagy figyelmetlen munkavállalók a legvalószínűbb kiváltó okai egy kiberbiztonsági eseménynek – a kártékony programok csupán másodsorban felelősek. Míg a rosszindulatú programok egyre kifinomultabbak, addig a szomorú tény az, hogy az emberi tényező még nagyobb veszélyt jelenthet.
Különösen az alkalmazottak gondatlansága számít a vállalati kiberbiztonsági védelem egyik legnagyobb problémájának, amikor célzott támadásokról van szó. A profi hackerek általában személyre szabott rosszindulatú programokat és high-tech megoldásokat használnak támadásaikhoz, ezért szinte biztos, hogy a leggyengébb láncszem kihasználásával kezdik támadási terveiket, azaz az emberrel.
A kutatás szerint minden harmadik (28%) célzott támadás a vállalkozások ellen az elmúlt egy évben adathalászattal kezdődött. Például egy gondatlan könyvelő könnyedén megnyithat egy rosszindulatú fájlt, amelyet számlaként kapott a számtalan vállalkozó egyikétől. Ez leállíthatja az egész szervezet infrastruktúráját, így a könyvelő a támadók passzív bűntársa.
A hackerek gyakran használják az alkalmazottakat belépési pontként, hogy feltörjenek egy vállalati infrastruktúrát, például adathalász e-mailek, gyenge jelszavak, valamint hamis telefonhívások segítségével. Még egy parkolóban felejtett közönséges pendrive is veszélybe sodorhat egy egész hálózatot. Mindössze egy figyelmetlen munkavállalóra van szükség, aki nem tud, vagy nem akar kellő figyelmet szentelni az informatikai biztonságra, és a fertőzött eszköz könnyen kapcsolódhat a hálózatra, ahonnan elindíthatja romboló tevékenységét – magyarázta David Jacoby, a Kaspersky Lab biztonsági kutatója.
A kifinomult célzott támadások ugyan nem mindennaposak a cégek életében, de a hagyományos rosszindulatú szoftverek tömegesen támadnak napjainkban. Sajnos a kutatás szerint a munkavállalók gyakran érintettek (53%) a vállalati kiberincidensek során, még akkor is, ha rosszindulatú programok támadásáról van szó.
Miért kell a HR-osztályt és az igazgatóságot bevonni?
Egy megtörtént informatikai esemény elrejtése drámai következményekhez vezethet, megnövelve az okozott károkat. Még egy elhallgatott esemény is sokkal nagyobb veszteséget jelenthet, mivel az informatikai részlegeknek gyorsan kell azonosítaniuk a fenyegetéseket a megfelelő taktika kiválasztásáért.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a személyzet inkább veszélyeztetné a céget, mintsem a problémát jelentené, mert félnek a büntetésektől. Egyes vállalatok szigorú szabályokat vezetnek be, és plusz felelősséget rónak a munkavállalókra ahelyett, hogy ösztönöznék őket arra, hogy éberek legyenek és együttműködjenek a technikai osztállyal. Ez azt jelenti, hogy a számítógépes védelem nemcsak a technológia területén, hanem a szervezet kultúrájában és képzésében is rejlik, emiatt fontos, hogy bevonjuk a HR-osztályt és a felső vezetést.
Az esetek elrejtésének problémáját nemcsak a munkavállalóknak, hanem a felső vezetésnek és a HR-részlegeknek is kommunikálni kell. Ha a munkavállalók titkolják az incidenseket, annak oka van. Bizonyos esetekben a vállalatok szigorú, de tisztázatlan szabályokat vezetnek be, és túl nagy nyomást gyakorolnak az alkalmazottakra, ahelyett, hogy bátorítanák az együttműködésre. Az ilyen retorika elősegíti a félelmet, így a munkavállalóknak csak egy lehetőségük van – megpróbálni elkerülni a büntetést. Ha a vállalati kiberbiztonsági kultúra oktatáson és pozitív megerősítésen alapul a büntetés helyett, az eredmények nyilvánvalóak lesznek. – részletezte Slava Borilin, a Kaspersky Lab Biztonsági Oktatás Program menedzsere.
Borilin ugyanakkor felhívja a figyelmet egy olyan ipari biztonsági modellre is, ahol a riportolás és a hibából okulás megközelítés áll az adott vállalkozás középpontjában: például a Tesla Motors tulajdonosának, Elon Musknak a nyilatkozatában is, amelyben megkéri munkavállalóit, hogy minden munkavédelmi eseményt közvetlenül neki jelentsenek.
Az emberi tényező: a vállalati környezet és azon túl
A világszerte működő vállalatok többsége már találkozott az alkalmazottak által okozott sebezhetőséggel: a megkérdezett vállalatok 52 százaléka elismeri, hogy az alkalmazottak az informatikai biztonság fő gyenge pontja. A cégek 35 százaléka törekszik a biztonság javítására a személyzet képzésével.
A kibertanácsadó cég tapasztalatai szerint a legjobb védekező módszer a megfelelő eszközök és gyakorlati lépések kombinációja. Ez magában foglalja a HR-osztály és a középvezetés tiszta kommunikációját, valamint a munkavállalók motiválását, hogy körültekintőek legyenek és segítséget kérjenek a megfelelő részlegektől. Ez azt jelenti, hogy szükség van a munkatársak informatikai biztonsági képzésére, világos iránymutatások átadására, a motiváció erősítésére és a megfelelő munkahelyi légkör kiépítésére.
Csehország segítséget ajánlott fel Szlovákiának, hogy az ország területén át földgázt importálhasson. 
