Tonio Brog, az Európai Bizottság fogyasztóvédelmi és egészségügyi kérdésekért felelős tagja rámutatott, hogy az agrár-élelmiszeripar a második legnagyobb, 750 milliárd euró értéket előállító szektor, amely 48 millió embernek ad munkát.
A képviselő úgy fogalmazott, hogy bár Európában a legjobbak az élelmiszer-biztonsági előírások a világon, a közelmúlt lóhúsbotránya rávilágított, hogy van még hova fejlődni, bár most senki egészsége sem került közvetlen veszélybe. A most bejelentett csomaggal kapcsolatban elmondta: cél, hogy okosabb szabályok révén biztonságosabb élelmiszerek készülhessenek.
Kevesebb szabály, hatékonyabb ellenőrzés
A javaslat a jelenlegi 70 helyett mindössze öt jogszabállyal váltaná fel a szektort jelenleg szabályozó előírásokat. Ezek közül az egyik csak állat-egészségügyi kérdéseket szabályozna, és egységes rendszerbe foglalná az állatok betegségeinek azonosítását és ellenőrzését. A bizottság ettől azt reméli, hogy a termelők és állatorvosok számára is megkönnyíti majd a gyors reagálást, a fogyasztókra és az állatállományra egyaránt minimálisra csökken az állatok között terjedő esetleges betegség hatása.
A javaslat a növény-egészségügyi előírásokat is megváltoztatná az újfajta kártevők európai megjelenése miatt, nagyobb hangsúlyt helyezne az unión kívülről származó termékek ellenőrzésére és a termékek nyomon követésére az egységes piacon.
Ezeken túl a tervezet hatékonyabbá tenné a tagállamok hatóságai számára rendelkezésre álló eszközöket, hogy ellenőrizni tudják az uniós előírások betartását. Ahogy arról a Privátbankár is beszámolt, Magyarországról származó húskészítményben is találtak lóhúst. Romániában pedig gyanús marhahúskonzerv értékesítését állították le, ráadásul szomszédunknál több cég is gyanúba keveredett az ügyben.
A lóhúsbotrány a magyar szabályokat is átírná?
Egyszerűsítené az állategészségügyre és növényvédelemre vonatkozó szabályokat, valamint hatékonyabbá tenné az agrártermékek ellenőrzését az Európai Bizottság.
Az elemzők sem számítottak erre. 
