A magyar háztartások 2000-ben összes jövedelmük 29 százalékát fordították élelmiszerre és lakásfenntartásra, háztartási energiára pedig 18 százalékát. Tíz évvel később az arányok jelentősen megváltoztak: az élelmiszerre költött összeg a teljes költés 23 százalékára csökkent, a lakás fenntartására, energiára elköltött részarány pedig már 25 százalékot tett ki. Jelentősen nőtt a hírközlés és szórakozás részesedése a lakossági fogyasztásban, anélkül, hogy ezekre többet kellett volna költeni, hiszen ezek a szolgáltatások relatíve olcsóbbá váltak - derül ki a GfK Hungária Piackutató Intézet elemzéséből.
A KSH adatai szerint ezzel szemben a lakásfenntartás és az energia nagyon megdrágult, így akkor is sokkal többet költenek erre a fogyasztók, ha nem fogyasztanak mennyiségileg többet.
Az elektronikai területet illetően sincs ok örömre. Az elmúlt évek egyértelműen negatív hatással voltak a tartós fogyasztási termékek hazai piacára. Kiemelt figyelmet érdemel egy, a fogyasztási piacokat nagyban átalakító folyamat, azaz az online értékesítés térhódítása. Az elektronikai termékek piacán ma már az összértékesítés több mint 10 százaléka ezen a csatornán keresztül bonyolódik, igaz ugyanakkor, hogy az élelmiszerek esetében ez az értékesítési forma egyelőre elenyésző arányú.
Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója szerint, az elmúlt években olyannyira megváltozott a fogyasztói magatartás: a jó ár-érték arány a legújabb hívószó. A fogyasztás tudatos visszafogása azonban leginkább a gazdasági helyzetnek tudható be, a valóban tudatos fogyasztók még a kisebbséget képezik.
Mind hosszú, mind rövidtávú trendek alapján a fogyasztás tartósan alacsony szinten maradására számít GfK Hungária Piackutató Intézet. Az Intézet elemzései, adatai alapján az idei évre a fogyasztás csökkenését, jövőre pedig stagnálását prognosztizálja.
Az ételen spóroljuk meg az energia árát
Az energiaárak és a lakásfenntartási költségek emelkedése miatt úgy tűnik, hogy a lakosság főként két területen fogta vissza a fogyasztását idén: az élelmiszerek és az élvezeti cikkek fogyasztása terén, továbbá a ruházkodáson, bár kisebb mértékben. A magyar háztartások fogyasztása 2007 óta folyamatosan csökken, tehát nemcsak a válság hatására történt meg a fogyasztás eddig tapasztalt visszafogása, a válság csak felerősítette a már amúgy is csökkenő tendenciát.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1355,42 pontos, 1,03 százalékos emelkedéssel, 132 426,66 ponton zárt csütörtökön.
