Idén tényleg nem éri meg szakemberek nélkül belekezdeni a szigetelésbe, ablak-, vagy kazáncserébe. 2015. január 1-től ugyanis - a közpénzből megvalósuló fejlesztésekre - érvénybe lépnek az új, úgynevezett költségoptimalizált szintet jelentő épületenergetikai előírások. Ezek mintegy 40%-kal szigorúbb követelményt jelentenek az eddigiekhez képest. Szeptember végétől pedig jóformán csak kondenzációs gázkészülékeket építhetünk be.
Így alakulnak a mindennapok
Az első komoly változás, hogy 2015. január elsejétől a közpénzek bevonásával megvalósuló új építésekre, épületbővítésekre és meglevő épületek energia-megtakarítási célú felújítására is új, magasabb energetikai követelményeket kell majd alkalmazni. Közpénznek számít minden hazai és uniós forrás is, így ez hatással lesz az összes államilag támogatott lakossági és vállalati energiahatékonysági programra. A szigorítás következményeként a falaknak, nyílászáróknak, födémnek a ma érvényes szabványoknál 40%-kal energiatakarékosabbnak kell lenniük. Az új követelményeknek megfelelően felújított épületek fűtési célú energiafogyasztása így 25-30%-kal kevesebb lesz. Ha felújításról beszélünk, a szigetelésből legalább 5 cm-rel vastagabb kell, mint eddig, ablakokból pedig legalább háromrétegű üvegezéssel ellátottat kell beépíteni. A magyar emberek többsége hagyományos téglából épült, szigetelés nélküli, igen elavult energetikai jellemzőkkel rendelkező lakásokban él. Az új rendeletnek köszönhetően tehát minden beruházás az eddigieknél jóval komolyabb energia-megtakarítást eredményez majd, de ez magasabb beruházási költséggel lesz elérhető.
A másik jelentős módosítás a gázzal működő kazánokat érinti. A Magyarországon is közvetlenül hatályos EU-rendelet alapján 2015. szeptember 26. után nem hozhatók forgalomba olyan fűtőberendezések, melyek nem érik el az előírt hatásfokot és hangteljesítményszintet. Ez pedig nem teljesíthető a ma legelterjedtebb berendezésekkel. Néhány kivételtől eltekintve tehát ősztől csak azok az eddiginél jobb hatásfokú, halkabb berendezések forgalmazhatók majd, amelyeket mindenki csak ’kondenzációs kazánként’ ismer. Ez mintegy 2,6 millió háztartást érinthet. Mivel a ma működő kazánok többsége hagyományos és életkoruk 18-22 év között van, lecserélésük várhatóan 25-35%-os hatékonyság-növekedést hozhat - bár az újabb készülékek némileg többe is kerülnek.
Menni fog egyedül?
Drasztikus változások előtt állunk, nagy szükség van a lakosság minél szélesebb körű tájékoztatására - mondta Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet igazgatója. „A magyar emberek zöme számára minden plusz teher komoly kihívást jelent, még ha a változás neki is hasznos és előremutató. Így mostantól még fontosabb, hogy állami ösztönző programok segítsék a lakossági energiahatékonysági beruházásokat. Ezért örülünk annak, hogy a 2014-20-as időszakban évi mintegy 33-34 milliárd forint uniós forrás áll majd rendelkezésre lakossági energiahatékonysági beruházások támogatására, melyből idén sor kerülhet akár harmincezer lakás felújítására is. Ehhez azonban az kell, hogy a kormány gyorsítsa fel a finanszírozó-lebonyolító rendszer kiépítését, célzott támogatásokkal segítse a kondenzációs kazánokra történő átállást és minél gyorsabban megkezdődhessen a támogatások és hitelek kiosztása.”
A nemzetgazdasági miniszter Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a kormány átadta a 2026-os költségvetés tervezetét a Költségvetési Tanácsnak.
