Jön a fekete péntek – hogyan vásárolj, hogy ne legyen belőle óriási bukta?

Napi bevásárlás a Wal Martban a tavalyi fekete pénteken. Tej, kenyér, kabrió.

Az online kiskereskedelem szerepének erősödését jól mutatja az amerikai eredetű black friday (fekete péntek) nevű kezdeményezés, amikor egyetlen nap alatt többmilliárd forintos forgalmat generálnak a hazai webboltok akciós ajánlataiknak köszönhetően. Idén hivatalosan november 25-én veszi kezdetét a fekete péntek, ahol számos akcióval találkozhatnak a vásárlók az üzletekben és a webáruházakban.

Nem árt azonban nagyon óvatosnak lenni! Az eddigi években ugyanis számos panasz érkezett be a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz, többek között amiatt, hogy a kereskedők nem jól mérték fel az árukészlet iránt várható érdeklődést, így több esetben nem, vagy csak jelentős késéssel tudtak eleget tenni a vásárlási feltételeknek.

Vásároljunk, de hogyan?

Miután jól megfontoltuk, hogy a kiválasztott terméket valóban megvesszük-e, nézzünk utána, hogy a meghirdetett ár kedvezményes ár van-e feltüntetve. Erre különösen jó megoldást kínálnak azok az ár-összehasonlító oldalak, ahol több vállalkozás árukészletéből ugyanazt az árucikket tudjuk megtekinteni - hívja fel a figyelmet az NFH.

Amennyiben megtaláltuk azt a webáruházat, ahol vásárolni szeretnénk, úgy számítanunk kell arra is, hogy a megnövekedett érdeklődés miatt nem biztos, hogy ténylegesen meg tudjuk venni a terméket. Ha azonban a megrendelés után elfogadó nyilatkozatot kapunk arról, hogy a kereskedő elfogadta a rendelést, akkor sikeres volt a rendelésünk. Nem szabad azonban ezt összetéveszteni a visszaigazoló email üzenettel, amely kizárólag arra szolgál, hogy automatikus jelzést adjon arról, hogy az előrendelésünk beérkezett a vállalkozáshoz.

A sikeres tranzakció után azonban mégis előfordulhat az, hogy a termékértékesítést megtagadja a kereskedő /például azért, mert időközben elfogyott az áru/, ekkor azonban köteles az átutalt teljes összeget haladéktalanul visszafizetni.

Ha meggoldultuk magunkat

Lényeges tudni, hogy ha szeretnénk elállási szándékunkkal élni, azt magánszemélyként, internetes vásárlás esetén a termék kézhezvételétől számított 14 naptári napon belül tehetjük meg magyarországi és más EU-s tagállami webáruházakkal szemben.

Bárhol is vásároljuk meg a kiválasztott árut, a két éves szavatossági időszak biztosított rá, illetve jótállásos termék esetén, az egy év kötelező jótállás. Ehhez azonban fontos megőrizni a blokkot vagy a számlát, hogy a későbbiekben minőségi kifogásainkat eredményesen érvényhez juttathassuk.

Rendkívül fontos, hogy a jótállási jegy ki legyen töltve a jótállásos termékeknél a későbbi jogérvényesítés érdekében. Abban az esetben, ha jótállási jegyet nem adják át, úgy joghátrány a vevőt nem érheti.

Valószínűtlenül alacsony áraknál, számolnunk kell azzal, hogy téves a fogyasztói ár, így vélhetően nem fogjuk azon az áron megkapni a kiszemelt terméket. Egy árucikk esetében két árcímke feltüntetése jogszabályellenes, ha ilyennel találkozunk, a kereskedő köteles az alacsonyabb árat felszámítani. Ha probléma adódik, és nem tudnak megoldást találni rá, akkor érdemes panaszát a vásárlók könyvébe bejegyeznie, amelyre 30 napon belül kötelesek válaszolni. Ennek elmaradása esetében az illetékes kormányhivatalhoz fordulhatunk.

Ha külföldről rendelünk

Külföldi székhelyű webáruházból történő vásárlás előtt tájékozódjunk, hogy a termékhez rendelkezésre áll-e magyar nyelvű használati útmutató, van-e magyar nyelvű menü, például az okostelefonon. Legyünk tisztában azzal, hogy külföldről vett termék esetében a gyártó magyarországi szervizei - ha nincs gyártó garancia - rendszerint nem vállalják a javítást, hanem azt ki kell fizetnünk.

Külföldi rendelésnél számolnunk kell azzal is, hogy elállási jogunk gyakorlása vagy minőségi kifogásunk esetén a terméket ki kell küldenünk a külföldi eladó részére, amelynek nagy költsége lehet, és ezt nekünk kell megelőlegeznünk, illetve megfizetnünk. Nem szabad azt sem elfelejtenünk, hogy EU-n kívüli webáruházból történő vásárlásoknál a kedvező ár mellett bizonyos értékhatár felett már ÁFA-t és vámot is fizetnünk kell - hívja fel a figyelmet a hatóság.

Mennyit költünk ilyenkor?

A fekete péntek hazai forgalomra gyakorolt pozitív hatásait jól tükrözik a CIB Bank saját, tavalyi statisztikái is: miközben a napi online kereskedelemi forgalom átlagosan 46,4 millió forintot ért el naponta, a fekete pénteken – amely tavaly november 27-re esett – közel 81 millió forintra ugrott. A hitelintézet adatai szerint az online kereskedelemben kiemelt a jelentősége az év végi, adventi időszaknak is: a CIB Bank hálózatán keresztül lebonyolított online vásárlások értéke 40 százalékkal magasabb az átlaghoz képest.

Az e-kereskedelem általános térnyerését pedig jól mutatja, hogy 2015-ben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az e szegmensben realizált, hozzávetőlegesen 230 milliárd forintos árbevétel 2010-hez viszonyítva közel ötszörösére emelkedett.

„Bár az uniós átlag 40 százalék feletti értékétől a hazai 23 százalékos arány még elmarad, az e-kereskedelemben résztvevő hazai fogyasztóknak folyamatosan emelkedik, a hazai kiskereskedelmi vállalatok nettó árbevételének pedig már egyötöde származik ebből a tevékenységből” – nyilatkozta Sziráki László, a CIB Bank kisvállalati szegmensének vezetője.

A KSH adatai alapján az év első kilenc hónapjában 4,9 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon, és a növekedés az elemzők várakozásai szerint az előttünk álló időszakban is kitart majd. Ezt a növekedési periódust pedig érdemes kihasználniuk a kisebb méretű kereskedelmi vállalatoknak – köztük az online áruházaknak – is, és fejleszteniük annak érdekében, hogy ki tudják aknázni a bővülésből eredő lehetőségeket.