Idén is pörög az online kereskedelem, ki kell szolgálni méretes raktárakkal. A logisztikai igények pont ezt diktálják. De általában nem közpénzekből, mint a stadionoknál. 

A legtöbb befektető fejében Latin-Amerika olyan „régi” iparágakhoz kapcsolódik, mint az olajtermelés és a nyersanyagok előállítása. Az igaz, hogy ezek az ágazatok kulcsfontosságú szerepet játszanak a helyi piacok ösztönzésében, de a régió magánvállalkozásokban is bővelkedik, ideértve a technológiához és az internethez kapcsolódó cégeket is, amelyek egyre inkább a reflektorfénybe kerülnek. Az „EM Explorer” legújabb kiadásában az e-kereskedelmet és az iparág által a régió befektetői számára kínált lehetőségeket vizsgálták.

Az elmúlt közel egy évben a plázák megjelenése óta nem látott vásárlói forradalom zajlott le, hiszen a pandémia minden eddiginél jobban megdobta az e-kereskedelem forgalmát, jelentősen meggyorsítva azt a folyamatot, amelynek keretében a kiskereskedelem az online platformra helyeződik át. De mit tanulhat ebben a helyzetben a nyugat a webshopok királyától, Kínától?

A PwC új jelentése szerint a COVID-19 világjárvány kitörését megelőzően már formálódó fogyasztói trendek tovább erősödtek és afelé fogják mozdítani a kereskedő vállalatokat, hogy új alapokra helyezzék üzleti tevékenységüket.

Az e-kereskedelem bővülésével a küldemények száma is jelentősen nőtt az elmúlt években.

Egyre népszerűbbé válik az e-kereskedelem Magyarországon.

Érdemes odafigyelni, mert akár 2 milliárd forintos bírságot is kaphatnak a hibázó cégek.

Az online kereskedelem folyamatosan fejlődik Magyarországon, jelenleg a teljes kereskedelemnek mintegy 5 százalékát adja, de számos esetben – különösen ünnepek táján – elképzelhetetlennek tartjuk nélküle az életet. Mégis, a magyarok többsége még mindig szkeptikus az online rendeléssel kapcsolatban. Égető kérdéseid vannak a biztonságról? Segítünk választ találni rá.

A TOP 10 cég adja a hazai teljes e-kereskedelem 35 százalékát a GKI szerint.

Tavaly mintegy 30 milliószor vásároltunk az interneten, az esetek több mint kétharmadában ráadásul egy vasat sem kellett fizetnünk a futárszolgálatoknak. Ez azonban komoly terhet ró a kereskedőkre és a logisztikai cégekre, így könnyen lehet, hogy idén már feljebb kúszik az az álomhatár, ami fölött nem kell szállítási díjat fizetnünk. Nekünk áldás, nekik átok – a kérdés az, hogy végül ki nyer majd az ügyön?

Tavaly egymilliárd euró feletti forgalmat bonyolítottak a webshopok Magyarországon.

Az előrejelzések szerint idén csaknem 20 százalékkal többet vásárolnak majd külföldi webshopokban.

Az amerikaiak ünnepe már Magyarországra is begyűrűzött: a várakozások szerint idén akár duplájára is emelkedhet az online áruházak forgalma. De jobb óvatosnak lenni, és körültekintően vásárolni ezen a napon is!

A PayPal kiugróan magas pénzforgalmat vár az ünnepek alatt.

Több mint 18 milliárd dollárt keresett az Alibaba egy nap alatt, de ez jó eséllyel ez a végső határ.

Hamarosan többet vásárolunk mobilon, mint bármilyen más módon.

Először adott ki növekedési várakozást a kínai e-kereskedelmi óriás, nem is akármilyet.

A kiskereskedelem mellett a futárszolgálatoknak is jó hír, hogy egyre többen vásárolnak a fotelből Magyarországon.

Az elektronikus webáruházak terjedésével ma már nem csak az utcán, hanem az interneten is elér minket a kirakatböngészés élménye. Az impulzusvásárlásnak azonban itt is megvan a hátránya: könnyen előfordul, hogy két kattintással később jóval olcsóbban, vagy épp ingyen házhozszállítással juthatunk hozzá a kinézett termékhez. Egy szemfüles vásárló azonban kicselezheti az internetes vásárlás buktatóit – megmutatjuk, hogy hogyan!

Az elmúlt tíz évben folyamatosan nőtt az e-kereskedelmi piac: online leginkább számítástechnikai és szórakoztatóipari eszközöket veszünk így.

273 milliárd forintos online forgalom, 6 ezer működő magyar webáruház - mindez csupán két kiragadott adat a magyar e-kereskedelem alakulásáról. Kétségtelen, az internetes vásárlásban mérföldkőnek számít majd az idei év, hiszen egyre többen, egyre többet költünk az interneten. Infografika az online kereskedelemről.

Ismét kiváló évet zártak a hazai e-kereskedők. Minden korábbi várakozásnál magasabb, 273 milliárd forintos nettó forgalom realizálódott a magyarországi e-kiskereskedelmi szektorban.

Régóta számítottak rá, az EU most bejelentette: a mindenütt jelenlevő digitális egységes piac jegyében antitröszt-vizsgálatot indítanak az online szolgáltatások piacán.

Egyre több magyar vásárol az interneten keresztül, ugyanakkor úgy tűnik, Magyarországon az e-kereskedelem még nem érte el a csúcspontját. Így az egyre szaporodó e-kereskedelmi oldalak látogatottság-emelkedése mellett a vásárlások számának növekedésére számítanak a szakemberek.

Az e-kereskedelem robbanásszerű növekedése még várat magára, aminek nem csak az e-fizetésekkel kapcsolatos bizalmatlanság, hanem a kisebb vásárlói élmény is oka lehet egy felmérés szerint.

Egy friss kutatás szerint ugyanis világszerte egyre több fogyasztó használja az internetet erre a célra: a fogyasztási cikkeket és szórakoztatással kapcsolatos termékeket online vásárolni szándékozók aránya duplájára nőtt 2011 óta.

Idén az online vásárlók száma elérte a 3,4 milliót Magyarországon, ez a szám a rendszeresen internetezők 72 százalékát jelenti. Leginkább számítástechnikai eszközök, könyvek, játékok és ruházati termékek kerültek a virtuális kosarakba. Az online vásárláshoz ugyan még a legtöbben asztali számítógépet használnak, de már megjelentek a mobiltelefonnal és tablettel vásárlók is.

Jól sikerült az elmúlt év a hazai e-kereskedelmi piac szereplőinek, a kosaras rendszerben értékesítő webáruházak forgalma 40 milliárd forinttal 217 milliárd forintra növekedett.

A spammelő, gyengébb minőségű tartalmat kínáló oldalakat leminősítő algoritmus új verzióját élesítették néhány napja - Magyarországon még csak az előszelét érezzük.

Egy felmérés szerint az internetes vásárlás már Magyarországon is lekörözi a boltit. A slágertermékek is megvannak.