Bírságok tekintetében a KKV szektorba tartozó vállalkozások esetén az első jogsértésre a hatóság ugyan csak figyelmeztetéssel reagál, de ismételt szabálytalanságnál a kötelező minimum bírság már 200 ezer forint. A bírságmaximum alapesetben KKV-k esetében 2 millió forintig, a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén azonban a vállalkozás éves nettó árbevételének 5 százalékáig terjedhet. Egyéni vállalkozók esetén a bírságmaximum már 5 millió forint, míg egy nagyvállalat esetében ugyanez 500 millió forint, minősített esetben pedig 2 milliárd forint is lehet.
Rengeteg adatot kell közölni
A szervezet jogi szakértője, Ihász Péter szerint az említett jogszabályok számos kötelezettséget írnak elő a kereskedőknek a webáruházuk működésére vonatkozóan. Ilyen kötelezettségek a teljesség igénye nélkül a tárhelyszolgáltató adatainak, az illetékes fogyasztóvédelmi hatóság és békéltető testület elérhetőségének vagy éppenséggel a webáruházat üzemeltető vállalkozás e-mail címének a feltüntetése. Az adatközlési kötelezettségen túl a webáruház megfelelő visszaigazolási mechanizmussal is kell, hogy rendelkezzen mind a feladott árú, mind pedig a fogyasztó elállási jogának gyakorlása során visszajuttatott termékhez kapcsolódóan.
Kiemelten fontos továbbá a kereskedő által alkalmazott általános szerződési feltételek tartalma, amely nem csorbíthatja a fogyasztó jogszabály adta jogait. Így tartalmaznia kell a szavatosságra, valamint jótállásra vonatkozó feltételeket valamint a fogyasztó elálláshoz való jogának gyakorlásához szükséges információkat. Amennyiben ezek elmaradnak, és persze amennyiben maga a bírság nem lenne önmagában is elég elrettentő, az EB ezentúl – a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal karöltve – közli a jogsértő cégek nevét és adatait, ennek listáját itt tekintheted meg.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
