A GKI Digital és az Árukereső.hu közösen végzett kutatást, aminek keretében megszületett az Online Kiskereskedelmi Index legfrissebb jelentése. Az továbbra is biztos, hogy az e-kereskedők még mindig ádáz harcot folytatnak a vásárlókért, ennek pedig elsődleges frontvonala a logisztika. A számos kézbesítési mód felajánlása ugyanis szimpatikussá tesz egy webshopot és szívesebben vásárolunk, ha a csomagot rugalmasan tudjuk átvenni.
A házhozszállítási piac tavalyi erősödése mögött tehát elsősorban az ingyenes szállítás elterjedése állt, ami a kereskedők piacszerzési törekvéseinek egyik legfontosabb fegyverévé vált. A legnagyobb e-kereskedők ugyanis szinte egész évben értékhatár nélküli ingyenes kézbesítéssel hirdették akcióikat, ezt közölte a GKI a Privátbankár.hu-val. A szállítás tekintetében így az árérzékeny fogyasztók tömegeit terelte – a normál körülmények között olcsóbb – átadópontokról az ingyenesen kínált házhoz szállítás irányába, miközben az átadópontokra csak azok kérték rendeléseiket, akik a pontok tényleges előnyeit akarták kihasználni (például mert útba esik, vagy mert jobban tervezhető az átvétel időpontja).
Semmi sincs ingyen
Az ingyenesség hatására rendszerint minden kereskedőnél nagy különbségek vannak a feladott csomagok mérete, súlya és csomagértéke között. Ráadásul ha nincs értéklimithez kötve a szállítás, akkor rengeteg kis csomagnak tekinthető, 3000 forint alatti tárgyat adnak fel. Ezeken a rendeléseken a kereskedők sem tudnak árrést realizálni, ami egyáltalán fedezné a szállítás költségeit. Normál körülmények között – amennyiben nem a piacszerzés az elsődleges cél – ez alatt az értékhatár alatt semmiképp sem tud rentábilis lenni az ingyenes kiszállítás a boltok számára.
Bár a vevők ebből keveset érzékelnek – a kiszállítás árazása több, jellemzően sávosan árazott tétel együtteséből tevődik össze, így például az alapdíj, e-útdíj, üzemanyagfelár, utánvét kezelési díj, értesítési és módosítási szolgáltatások díjai és így tovább. Emiatt a szállítási módok vevői árait a kereskedők úgy állapítják meg, hogy jellemző csomagméretekkel és átlagos kosárértékekkel számolnak. Utóbbi mértékét – azaz a kosárértéket – értékhatárhoz kötött ingyenességgel mesterségesen is lehet terelni, biztosítva ezzel a viszonylag stabil szállítási díjat.
Nem csak a házhozszállítás problémás
2016 során a webáruházak átalakult magatartása jelentős hatással bírt az egyes kiszállítási és átvételi megoldások igénybevételének súlyára is. Miközben az árérzékeny vásárlók átterelődése következtében az egy évvel korábbi 44 százalékról 50 százalékra emelkedett a házhoz szállítás aránya a vásárlásokon belül, addig az átadóponti átvételek aránya 21 százalékról 19 százalék alá süllyedt. Tavaly egyébként a 30 millió rendelésből 4,6 milliót átvevőponton vettek át, ma pedig a Pick Pack Pont hálózaton kívül 6 új szereplő osztogatja a csomagokat összesen 4 ezer helyszínen.
Vége lesz a jó világnak?
A GKI jelentése szerint az idei évben már úgy látszik, hogy vége lehet a korlátlan ingyenességnek, hiszen egyre több nagy szereplőnél jelenik meg ismét az értékhatárhoz kötött kiszállítási díj. Az “átállás” minden érintettnél átmenetileg a rendelési szám csökkenéséhez vezet, ráadásul a kieső forgalom nem terelődött át más szereplőköz, így összességében kijelenthető, hogy a piac 2017 első negyedévében növekedési potenciált vesztett.
Ez a visszaesés az OKI index értékben is tetten érhető, mely 2014 óta nem volt ilyen alacsony. Ugyanakkor a jövőt illetően továbbra is bizakodóak a kereskedők, véleményük szerint az év későbbi időszakára várhatóan normalizálódik majd a piac.
Emellett 2017 első negyedévében már olyan új tételek is terhelik a vásárlókat, mint például az utánvétdíj, melyek eddig szélesebb körben ismeretlenek voltak a hazai online vásárlók számára.
Már 6,5 százalékot veszített az év eleji értékénél a forint az euróhoz és 8 százalékot a dollárhoz képest. 
