Az már régóta látszik, hogy lassan többet vásárolunk az internet segítségével, mint a boltba betérve: a 310 forintot felölelő online piac tavaly háromszor gyorsabban bővült Magyarországon a teljes hazai kiskereskedelemnél. Az online vásárlások tavaly a kereskedelem 3,9 százalékát tették ki. Az ütem első látásra féktelennek tűnik, ugyanakkor már mutatkoznak a bővülés korlátai, ezt közölte a GKI Digital a Privátbankár.hu-val, az Árukereső.hu felmérésére hivatkozva.
A legnagyobb növekedést év végén, a karácsonyi szezonban mérik a cégek, az utolsó negyedév több mint harmadát adta a boltok egész éves bevételének. Ugyanakkor az áruházak mintegy kétharmada véli úgy, hogy saját piacára 2016-ban erősödő koncentráltság volt jellemző, és egyre nehezebb kitűnni a „legnagyobbak” árnyékából, ez Fekete Pénteken például csak a cégek 32 százalékának sikerült. A legnagyobb növekedést a cégek a saját marketingtevékenységüknek, valamint a kényelmesebb kiszállításnak és a logisztikai beruházásoknak tudta be.
A növekedés ára: átalakul a szabályozás
Idén ugyanakkor a szabályozói oldalról is nagyobb figyelmet kap majd az e-kereskedelem, elsősorban fogyasztóvédelmi szempontból. Igaz, a piaci szereplők többsége (61 százalék) úgy véli, hogy a jelenlegi szabályozás megfelelő támogatást/keretet biztosít a működésükhöz, várhatóan idén is jönnek majd változtatások.
Legutóbb egyébként december 13-án fogadtak el egy javaslatot, ennek értelmében az ismételt jogsértést elkövető webáruházak a korábban 15.000 forintos minimális büntetési tétel helyett már minimum 200.000 forintos bírsággal sújthatók. Ezt ugyanakkor nem tartják fairnek a piaci szereplők, meglátásuk szerint ugyanis a büntetés mértéke nincs összhangban a vétség súlyával, valamint a kiszolgálás mértékével. Fontos ugyanakkor, hogy ismételt vétségnek az az eset minősül, amennyiben azért a hatóság korábban már szólt az üzemeltetőnek, de ennek ellenére sem javították ki.
Már 6,5 százalékot veszített az év eleji értékénél a forint az euróhoz és 8 százalékot a dollárhoz képest. 
