Bár egyre több időt töltünk az interneten, ahol szociális életet élünk, híreket olvasunk, bankolunk, szórakozunk, videót nézünk, zenét hallgatunk, vagy éppen a megvásárolandó termékről tájékozódunk. Ugyanakkor a gond éppen az, hogy leginkább csak tájékozódunk, és egyelőre ritkán vásárolunk, mert az e-kereskedelem robbanásszerű fejlődése úgy tűnik, még várat magára. A rendszeres, rutinszerű online vásárlás mindössze a megkérdezettek 7 százalékánál bevett gyakorlat, ami kétszázalékos növekedést jelent 2011-hez viszonyítva – derül ki Geometry Global átfogó kutatásából, amelynek során négy kontinens tizenkét országának több mint kilencezer, 15 év fölötti internet felhasználóját kérdezték meg.
Az azért vigasztaló, hogy az online csatornák iránt való érdeklődés egyre nő, amit jól mutat az is, hogy a rendszertelen (maximum havi egy alkalommal történő) vásárlások száma látványosan, 59 százalékról 89 százalékra ugrott az elmúlt három év során – magyarázza Cesar Montes, a Geometry Global EMEA-ért felelős vezető stratégiai igazgatója.
Bár a kutatásban részt vevők 69 százaléka elismeri, hogy az e-kereskedelem megkönnyíti az emberek életét és 67 százalékuk egyetért azzal, hogy a következő években az online vásárlás teret hódít és az összvásárlások jelentős részét teszi majd ki, a Connected Shopper felmérés három fő akadályát látja az online vásárlások térnyerésének.
Az aggályok
A legkomolyabb aggályok a biztonsági, adatvédelmi okokban keresendő, hiszen sokan még mindig nem érzik biztonságosnak a netes fizetést. Mindössze a megkérdezettek 26 százaléka nyilatkozta azt, hogy megéri számára kiadni személyes adatait cserében az e-kereskedelem által nyújtotta előnyökért.
Az e-kereskedelem vártnál lassúbb fejlődése nagyban tulajdonítható annak, hogy a vásárlási döntésekben még mindig nagy szerepet játszanak a hagyományos üzletek. A válaszadók 88 százaléka elsősorban azért megy be egy boltba, hogy lássa „élőben” a terméket, 65 százalék pedig itt tájékozódik az árakról - bár a felmérés (szerintünk túlzó) eredménye szerint tízből hatan használják a mobiljukat vagy tabletjüket a boltokban is: árakat hasonlítanak össze, véleményeket olvasnak, lefotózzák az adott terméket, vagy éppen leellenőrzik, hogy online kedvezőbb áron be tudnák-e azt szerezni.
Mit nyújt nekünk a közösségi média?
A tanulmány fontos észrevétele, hogy annak ellenére, hogy az elmúlt tíz évben a közösségi média mennyire átalakította internetezési szokásainkat, a felhasználók oldaláról egyelőre nem sikerült ezen a csatornán kialakítani a márkákhoz való kapcsolódás előnyeit. A válaszadók 40 százaléka semmilyen késztetést nem érez, hogy márkákkal „barátkozzon” a világhálón. Legtöbben csak akkor értékelnék egy-egy márka „közeledését”, ha valamilyen hasznuk, előnyük származna a branddel való „barátságból”. Azonban a vásárlók 70 százaléka üdvözölné a mobil helyzetmeghatározása alapján geolokációs alapon mobiljukra ajánlatokat vagy a környéken lévő üzletekben beváltható kuponok érkeznének.
Az újra 5 százalék fölé emelkedett infláció miatt mégis érdemes lehet megtartani a pénzromlásnál mindig magasabb kamatot fizető Prémium Magyar Állampapírt. 
