|
| MTI Fotó: Rosta Tibor |
A dolgozók többsége (62 százalék) saját bevallása szerint rendszeresen étkezik. A válaszadók 51 százaléka kétszer vagy többször étkezik a munkahelyén, 43 százalékuk csak egyszer, 7 százalék azonban egyszer sem.
24 százalék munkavégzés közben fogyasztja el reggelijét, 37 százalékuk még otthon sort kerít erre. A húszas éveikben járó munkavállalókra jellemzőbb, hogy kétszer vagy többször étkeznek a munkahelyen, míg az 50-59 évesek körében a legmagasabb (az átlag kétszerese) azok aránya, akik nem szoktak munkahelyen, illetve munkaidőben étkezni.
A többség hazai kosztot ebédel
A legnépszerűbb munkahelyi étkezés továbbra is az ebéd, a dolgozók 84 százalék-a eszik délben a munkahelyén. A válaszadók majdnem kétharmada otthonról vitt ételt fogyaszt, de ma már csak minden ötödik ember eszik a számítógép előtt ülve.
Az ebédszünet megtartása hatalmas javulás a három évvel ezelőtti helyzethez képest, mert akkor azt állapították meg, hogy az emberek 40 százalék munka közben kap be néhány falatot. A korábbiakhoz képest némileg emelkedett (6-ról 10 százalékra nőtt), de még mindig igen alacsonyazok aránya, akik vendéglátóhelyen ebédelnek vagy ételfutártól rendelnek (9 százalék) – ezek a szokások továbbra is a magasabb végzettségűekre és a fővárosban élőkre jellemzőek inkább.
Kávénemzet vagyunk
A rendszeres kávéfogyasztók száma 73 százalékról 81-re ugrott, ugyanakkor a 4 vagy több csészével megivók aránya 14 százalékról 11 százalékra esett vissza. Ez a kicsiny javulás talán annak is köszönhető, hogy a 30 év alatti munkavállalók között a legnagyobb azok aránya, akik elutasítják a kávézást. Ezzel együtt a kávéivás továbbra is a munkahelyi rutin része, mivel a dolgozók 46 százaléka napi 2-3 csészével tartja éberen magát - derül ki a Profession.hu adataiból.
Lassan válunk egészségtudatossá
A fenti adatokat érdekesen egészíti ki, hogy a válaszadók 63 százaléka saját bevallása szerint az átlagnál nagyobb hangsúlyt fektet az egészséges táplálkozásra, legalább ugyanennyien tanulmányozzák át az élelmiszerek címkéit, 69 százalék pedig nemcsak figyel az elfogyasztott mennyiségre, hanem többet is hajlandó fizetni az egészségesebb táplálékért.
Már érződik az iráni válság, főleg az ipar energetikai szektorában. 
