Az európai fogyasztók többsége továbbra is pesszimista a vásárlóerejét illetően. A megkérdezettek 58 százaléka nem számít javulásra az anyagi helyzetében, míg további 36 százalék úgy véli, bár javulhat a vásárlóereje, mégis spórolásra kényszerül. A legnagyobb arányban a franciák (71 százalék), a magyarok (64 százalék) és a németek (63 százalék) látják borúsan a kilátásokat. A felmérés szerint a csökkenő infláció ellenére a gazdasági bizonytalanság erősebb hatással van a lakosság hangulatára, mint a makrogazdasági mutatók kedvező alakulása.
Az ár-érték arány a vásárlók legfőbb szempontja. A megkérdezettek 70 százaléka a minőséget, míg 65 százalékuk az árat tartja a márkaválasztás legfőbb tényezőjének. A magyar vásárlók árérzékenyebbek: a mérleg az ár javára billen, 67 százalék számára ez az elsődleges szempont, míg 62 százalék a minőséget helyezi előtérbe.
„A kutatás rávilágít arra, hogy a vásárlási szokások a gazdasági környezet hatására jelentősen eltolódtak a tudatosság és a spórolás irányába. A promóciók és akciók kulcsszerepet töltenek be: tízből kilenc magyar vásárló szerint ezek jelentősen befolyásolják döntéseiket” – mondta Zsatkulák István a Shopfully magyarországi vezetője, digitális reklámkiadvány-terjesztési szakértő.
Az európai fogyasztók több mint fele (54 százalék) az elmúlt évhez képest tudatosabban keresi a kedvezményeket, míg 34 százalékuk általánosságban is tudatosabban vásárol. Magyarországon ezek az arányok még magasabbak: a válaszadók 66 százaléka jobban figyel az akciókra, 44 százalék pedig kevesebbet, de átgondoltabban költ.
A Shopfully kutatása szerint a magyar vásárlók 2025-ben több területen is csökkenteni tervezik kiadásaikat: 43 százalékuk kevesebbet költene lakberendezésre, 42 százalék elektronikai cikkekre, 39 százalék ruházatra, míg 37 százalék barkácstermékekre.
Fotó: Shopfully
A felmérés szerint tízből nyolc magyar vásárló (egészen pontosan 79%) előbb online keres információt, mielőtt fizikai boltba menne. A legnépszerűbb eszközök közé tartoznak a digitális katalógusok, amelyeket a válaszadók 68 százaléka használ rendszeresen. A jelenség neve ROPO (Research Online, Purchase Offline), vagyis online keresés, bolti vásárlás.
„A legtöbben nem is tudják, hogy ezt a mintát követik, pedig a vásárlási folyamat egyre inkább így működik. Azok a kereskedők, akik nem építik fel digitális jelenlétüket, gyakorlatilag lemaradnak a versenyben: akkor sem kerülnek be a vásárlók látóterébe, ha az üzletük az utca túloldalán van” – jelentette ki Zsatkulák István.
Bár a vásárlási technológia lehetőségei egyre sokszínűbbek – chatbotoktól a virtuális próbafülkéken át a vásárlási asszisztensekig, az európai vásárlók egyelőre nem kapkodnak utánuk. Az adatok szerint mindössze 22 százalékuk használ valamilyen technológiai eszközt vagy funkciót vásárlás közben, és csak 11 százalék nyitott a kipróbálásukra. Az ok prózai: sokan egyszerűen nem értik, hogy ezek az eszközök miben jelentenének előnyt. „A magyar adat első pillantásra biztatónak tűnik: a válaszadók 39 százaléka állítja, hogy használ vásárlási technológiát. Csakhogy ez az arány erősen torzít, mivel nálunk kiemelkedően magas, 76 százalék az önkiszolgáló kasszát használók aránya, szemben az EU-s 69 százalékos átlaggal” – mondta Zsatkulák István, a Shopfully szakértője.
A fogyasztói elvárások kijelölik a fejlődés irányát: a technológiai fejlesztések ott érhetik el a legnagyobb hatást, ahol a fogyasztók legérzékenyebbek, az áraknál. A magyar válaszadók 67 százaléka szerint a legértékesebb jövőbeli eszköz az lesz, amely valós időben segít megtalálni a legjobb ajánlatokat. A kutatás szerint a hazai vásárlók 37 százaléka szerint a bolti és online hirdetések segítenek eligazodni az árak között, 36 százalék pedig új termékek és ajánlatok felfedezésére használja őket. A személyre szabott reklámok ugyanakkor kettős megítélés alá esnek: a technológia adott, a lehetőség is óriási, de az elfogadottság alacsony. 60 százalék szkeptikus az ilyen típusú üzenetekkel kapcsolatban – legtöbben a túl sok irreleváns reklámot (53 százalék) említik kifogásként.
Október végéig az államháztartás központi alrendszere 3667,7 milliárd forintos hiánnyal zárt. 
