8p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Bod Péter Ákos aktuális elemzésében a negyedik járványhullám kritikus egészségügyi és gazdasági vonatkozásai tekinti át. Szerinte gazdasági és társadalmi szempontból sem mindegy, hogy a negyedik hullámra hogyan reagál az ország vezetése.

A 2021-es helyreállítási év lezárulását és a 2022-es esztendő kilátásait nálunk és Európa legtöbb országában hirtelen elbizonytalanította a járványhelyzet alakulása, egy újabb vírusváltozat elterjedésének a híre. Annak nyomán a

2021-es év novemberi-decemberi gazdasági előrejelzésekhez mind több „lefelé mutató kockázat” megjegyzést fűznek az elemzők. Ez újabb hangulatfordulat; a nyári-koraőszi hónapokban a korábbinál sokkal optimistábbak lettek az előrejelzések, most viszont több a kétely.

Ez vonatkozik a magyar esetre is. Az OECD 2021 júliusi országjelentése (Economic Survey Hungary) még csak 4,6 százalékos idei és 5 százalékos 2022-es gazdasági növekedéssel számolt, viszont a vártnál jobb tényadatok és a nemzetközi hangulat erős javulásának együttes hatására a legújabb (2021 december 1-én bemutatott) OECD-előrejelzés idénre már 6,9 százalékos, 2022-re 5, míg 2023-ra 3 százalékos növekedést prognosztizál. Hasonló mértékekkel számol az IMF is. Az elemzők azonban most már mind többször utalnak a veszélyekre. A várható gazdasági pályát kétségtelenül jelentősen befolyásolja az, hogy miként alakul a járvány, és főként, hogy miként reagál a folyamatosan alakuló járványhelyzetre a társadalom, a politika, az üzleti élet.

A jelenlegi viszonyok értékeléséhez érdemes időben némileg visszanyúlni. A magyar társadalom (és a döntéshozói kör) 2021 nyarán fellélegzett: a járvány harmadik – és a remények szerint immár utolsó – nagy hulláma kifutott. A megkönnyebbülés teljesen érthető, mivel a 2020-as nagy tavaszi lezárás megviselte a távmunkára, digitális oktatásra kellően fel nem készült családokat, intézményeket, és komoly gazdasági visszaesést okozott.

Magyarország a nemzetközi felmérések (és mindennapos tapasztalataink) szerint nem jár élen a digitalizációban. Az Európai Unió ezzel foglalkozó DESI (Digital Economy and Society Index) felmérése szerint Magyarország esetében az alapinfrastruktúra megvan, de a lakosság általános digitális ismeretszintje és (főleg) az állami intézmények digitalizáltsága jóval elmaradt az uniós átlagtól a válság kitörése idején.

A digitális gazdaság és társadalom indexe, 2020 (Forrás: Európai Unió)
A digitális gazdaság és társadalom indexe, 2020 (Forrás: Európai Unió)

A járvány terjedését akkor, védőoltások hiányában, csak szigorú korlátozásokkal lehetett megkísérelni; erre kényszerültek az elsőként érintett ázsiai, majd a dél- és nyugat-európai országok, kis idő múlva pedig a kelet-közép-európaiak is, köztük hazánk. A leállás – nem meglepő módon – igen komolyan kihatott a gazdasági tevékenységre és a mindennapi életre azokban az országokban, amelyeknek a társadalma nem jutott már el a modern információtechnika (IT) használatának magas fokára. Különösen nagy volt az anyagi kár ott, ahol a gazdasági szerkezeten belül jelentős arányt tettek ki a személyes kontaktust igénylő üzleti tevékenységek (turizmus, vendéglátás, személyes szolgáltatások), illetve a zsúfolt városias jelleg miatt kezdetben gyors volt a fertőzés terjedése, mint Olaszországban, Belgiumban, Angliában.

Mivel az első járványhullám hazánkat és általában a kelet-közép-európai térséget némi késéssel érte el, így adódott valamennyi felkészülési idő. Ám lehetett tudni, hogy bármilyen többlet-feladat nehéz helyzetbe hozza az egészségügyet, amely az állami erőforrás-allokációnak hosszú évek óta diszpreferált területe (lásd erről korábbi anyagunkat).

A GDP arányát tekintve az egész EU-ban minálunk a legkisebb az egészségügyi kiadások részesedése az állami kiadások között, Románia és Lengyelország társaságában vagyunk. Esetünkben a magánkiadások jelentős mértéket tettek ki, de ezzel együtt is tudható, hogy jóval az európai átlag alatti arányban részesül anyagi erőforrásokból az egészségügy.

Ezt a képet megerősíti az OECD legújabb felmérése, amely az iparilag fejlett országok egészségügyi költéseit vizsgálta, esetenként bevonva már a 2020-as évet is, amikor mindenhol külön erőforrásokat irányítottak a járványügybe és az egészségügyi ellátásba.

Egészségügyi kiadások az OECD országaiban a GDP-hez mérve (Forrás: OECD, Health at a Glance, 2021)
Egészségügyi kiadások az OECD országaiban a GDP-hez mérve (Forrás: OECD, Health at a Glance, 2021)

Adataink igencsak a sor vége felé helyezik el Magyarországot a maga 6,4 százalékával, szemben a 8,8 százalékos átlaggal. Ráadásul esetünkben jóval az OECD átlaga alatti fejlettségű ország GDP-jének a százalékáról van szó.

Ennek ellenére a Covid-19 járvány első hulláma a fertőzöttek és a halálozások számát tekintve minálunk távolról sem bizonyult olyan súlyosnak, mint Európa sok más, elsőként megfertőzött országában. Akkor sokféle magyarázat bukkant fel (pl. a gyerekkori védőoltások utóhatása), de sajnos a második járványhullám, majd a 2020-as év végén kifejlődő harmadik tárgytalanná tette a térség relatív védettségének taglalását.

Napi Covid-halálozás egymillió lakosra számolva (hétnapos átlag) (Forrás: Johns Hopkins University)
Napi Covid-halálozás egymillió lakosra számolva (hétnapos átlag) (Forrás: Johns Hopkins University)

A világot elsőnek sokkoló észak-olasz viszonyok láttán különféle járványügyi megoldásokat alkalmaztak Európa-szerte, leginkább a mozgások korlátozását, a tömeges tesztelést, az esetek nyomon követését. A magyar járványügy a tesztelés és karantén-megoldások terén nem volt elég hatékony, idővel lényegében feladta az erőfeszítéseket, a reményét a védőoltások korai és széleskörű alkalmazásába vetette. És valóban, a magyar hatóságok a 2021 elejétől elsőnek beszerezhető keleti oltóanyagokkal némi kezdeti előnyt szereztek a lassabban induló, csak uniós hatósági jóváhagyást elnyerő vakcinákat alkalmazó tagországokkal szemben.

Akkor úgy nézett ki, hogy az egészségügy kapacitáskorlátjai ellenére a járvány elleni magyar védekezés megfelelő; néhány hétig még élen is járt az ország az oltási sebességben.

Nálunk az oltási hajlandóságot bizonyos csoportokban növelte a harmadik hullám súlyossága is 2021 tavaszán, noha a kormány mindvégig igyekezett a szigorú irányítása alatt álló kórházaktól távol tartani a médiát, és így a drámai helyzetről a társadalom egy része egyszerűen nem értesülhetett.

Ilyen és egyéb okok miatt jutottunk el abba az állapotba, amelyben a negyedik járványhullám kifejlődött, és 2021 decemberének elejére hazánk eljutott az európai népességarányos halálozási lista élére. A hivatalos közbeszédben a halálozási adatok körül értelmezési vita folyik: az állami álláspont szerint a magyar besorolás eltérései miatt nem lehet összevetni a többi ország adataival. Ez persze akkor szokott előjönni érvként, ha igen rosszak a magyar adatok, míg kedvezőbb fatalitási időszakokban ilyesmi nem hangzik el.

A járvány azonban nemcsak a fertőzöttekre veszélyes, hanem az egészségügy aránytalan leterhelése miatt a társadalom egészére kihat. A kórházak és az orvosok, ápolók, mentősök leterheltsége egyszer eljut a kapacitás-határáig, és az szükségszerűen többlet-halálozásban mutatkozik meg.

A magyar demográfiának ismert szomorú adottsága, hogy nemcsak a születésszám csekély, messze elmarad a természetes népességpótláshoz szükséges szinttől, de a halálozási arány is igen magas európai összevetésben. Ehhez a kedvezőtlen mortalitási szinthez mérendő mindaz, ami a járványévek alatt történik. A többlet-halálozási indikátor az adott ország korábbi trendjéhez méri hozzá a vizsgált időszakok halálozási adatait.

A Covid-19 halálozás (fent) és a teljes többlet-halálozás (lent) egymillió lakosra (Forrás: Johns Hopkins University)
A Covid-19 halálozás (fent) és a teljes többlet-halálozás (lent) egymillió lakosra (Forrás: Johns Hopkins University)

Az adatok azt mutatják, hogy a 2020-as év nagyobb felében nemhogy megnőtt volna a magyarországi halálozási ráta, de még némileg a sok éves átlag alatt maradt. Ez meglepőnek hangzik, noha máshol is van arra példa, hogy a kevesebb utazás és munkavégzés nyomán, a tudatosabb védekezés hatására változatlan maradt vagy mérséklődött a halálozási arány (leginkább a szezonális influenza visszaszorulása-kimaradása miatt).

A második, és majd a szomorú rekordot hozó harmadik Covid-hullám viszont már nagyon is meglátszik a magyar adatokban: 2020 őszétől mindmáig igen jelentősen megnőtt a többlethalálozás. Abban pedig minden haláleset benne van, tehát független a koronavírus okként való megjelölésének módozatától. Egészségügyi szakmai kérdés, hogy az európai viszonyok között magas magyar halálozási szint további megemelkedése mennyiben tudható be a magyar lakosság egészségügyi állapotának, és mennyire az egészségügyi rendszer viszonylagos hatékonyságának, a lakossági védekezés oltási, fizikai távolságtartási, higiéniai komponenseinek, és egészében véve a járványügy hatásfokának – az adatokban mindez összeadódik.

Amennyiben a kormányzat nem él a 2020-ban megszerzett jogi felhatalmazásával, és az átmeneti népszerűségvesztéstől tartva tartózkodik határozott járványügyi intézkedések meghozatalától (kötelezővé tett védőoltás, szigorú karantén-rezsim), annak nyilván komoly demográfiai következményei lesznek. Hazánk már így is, néhány más kelet-európai, dél-kelet-európai országgal együtt, jelentős halálozási veszteséggel lép be a Covid-19 járvány harmadik évébe. A helyzet elhallgatásának az eddigi hatósági taktikája viszont megnehezíti a szigorúbb védekezési rezsimre való átállást, ha mégis amellett döntenének a hatóságok.

Ezenközben az egészségügyi rendszer veszedelmesen közel kerülhet kapacitáshatáraihoz, ami kihat a társadalom egészének ellátására. Ezek az aggasztó körülmények sajnálatos módon alátámasztják a nyárvégi általános optimizmus mérséklődését, a romló hangulat immár a gazdasági növekedési projekciókba is átkerült.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Benchmark Bod Péter Ákos: Makacs infláció, bizalmatlan fogyasztó, pótcselekvő kormány
Bod Péter Ákos | 2025. március 13. 05:42
Mindenkit lesokkolt, hogy még a januári – már akkor is az Európai Unióban a legmagasabb – éves inflációnkat is überelni tudta a februári. Amire aztán nem is késett a kormány válasza, a kiskereskedelmi láncokra kivetett árrés-stop. Vajon ez képes lesz-e megfékezni a pénzromlást, vagy csak még feljebb taszítja azt, ahogyan történt a korábbi árstopokkal (élelmiszer, üzemanyag)? Erre is válaszol lapcsoportunk, a Klasszis Média állandó szerzője, Bod Péter Ákos volt jegybankelnök, egyetemi tanár, közgazdász a legfrissebb cikkében.
Benchmark Bod Péter Ákos: Elment két év, mire mentünk vele? És mi jöhet?
Bod Péter Ákos | 2025. március 7. 05:47
A KSH friss adatai szerint a magyar GDP 2024-ben 0,5-0,6 százalékkal nőtt, ám a gazdaság teljesítménye még mindig elmarad a két évvel ezelőtti szinttől. Az ipar és a mezőgazdaság visszaesése, valamint a beruházások jelentős csökkenése továbbra is fékezi a növekedést. A kormány az élénkülést a fogyasztás bővülésétől és a külföldi beruházásoktól várja, de a gazdaság szerkezeti problémái és a külső kockázatok miatt a fellendülés továbbra is bizonytalan. Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének elemzése. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Beruházások – megvolt a mélypont?
Bod Péter Ákos | 2025. február 28. 05:43
A KSH közzétette a 2024-es év utolsó trimeszterének beruházási adatait: az előjel nem volt váratlan, de mégis kellemetlen hír, hogy az év vége nem hozott fordulatot. A beruházási volumen jó ideje csökken, mégis lehetett remélni, hogy az év során már elértük a gödör alját. A visszaesés mértéke pedig egyenesen aggasztó. Akkor is, ha tudjuk: a 2022-es tavaszi országgyűlési választás előtti nagy költségvetési kiköltekezés és a laza monetáris kondíciók fenntartása nemcsak a lakossági fogyasztásnak, hanem a beruházási aktivitásnak az élénkítését is célozta.
Benchmark Bod Péter Ákos: Növekedési potenciál, üzleti akciórádiusz – hol van jövője a magyar gazdaságnak?
Bod Péter Ákos | 2025. február 19. 05:41
Orbán Viktor legutóbbi kijelentése szerint Magyarország nem maradhat csak az Európai Unió keretrendszerében. Pedig inkább a fejlett maghoz való közel jutás a nemzeti érdek. Attól pedig markánsan különbözik a pártérdek, személyes érdekeltség vagy a NER-cégek különérdeke.
Benchmark Bod Péter Ákos: A vámháború első hete – és ami jöhet
Bod Péter Ákos | 2025. február 5. 05:46
Donald Trump elnökségének első két hete alatt meghozott, sokkoló vámintézkedések nem érhették volna váratlanul a gazdasági elemzőket, mégis komoly meglepetést okoztak. Az elnök „a vámok embereként” kampányolt, de a Mexikót és Kanadát sújtó büntetővámok és a nyílt területszerzési szándék váratlan fordulatként hatottak. Hogyan válhatott mindez valóra, és milyen rövid távú gazdasági következményekkel kell számolni az Egyesült Államok és partnerei számára? Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének elemzése. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Ha Németország szerkezeti baja csak pénz kérdése, akkor van megoldás
Bod Péter Ákos | 2025. január 31. 05:42
A közelgő februári német parlamenti választás kétségtelenül az év fontos eseménye lesz. Amelynek természetszerűen lényeges tényezője a gazdasági helyzet.
Benchmark Bod Péter Ákos: Tavaly a recesszió segített az infláción, a forintgyengülés nem – és az idén?
Bod Péter Ákos | 2025. január 17. 05:46
2024 decemberében a fogyasztói árak 4,6 százalékkal emelkedtek, ami meghaladta a várakozásokat, míg az éves infláció 3,7 százalék lett. Hogyan befolyásolta az infláció alakulását a bázishatás és a recesszió? Miért emelkedett a maginfláció, és mit mutatnak az egyes termékkörök – például a szolgáltatások, élelmiszerek és tartós fogyasztási cikkek – árváltozásai? Mit jelez mindez a 2025-ös kilátások szempontjából? Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank körábbi elnökének elemzése. 
Benchmark Bod Péter Ákos: A világgazdaság 2024-ben – megint állva maradt Magyarország
Bod Péter Ákos | 2024. december 24. 06:12
A magyar gazdaság idei folyamatainak és a sokféle állami intervenciónak a rövid elemzése ott maradt abba, hogy a gazdaságilag és pénzügyileg rendkívül nyitott, sőt törékeny helyzetű Magyarország állapota és kilátása csakis nemzetközi kontextusban ítélhető meg.
Benchmark Bod Péter Ákos 2024-ről: amikor a gazdaság erőlködött, az állam erősködött
Bod Péter Ákos | 2024. december 20. 05:42
A papírforma szerint 2024-nek érezhetően jobb esztendőnek kellett volna lennie, legalább gazdasági vonatkozásban, mint amilyen a megelőző volt. Az ugyanis a példázatbéli állatorvosi ló módjára az összes közgazdasági bajt bemutatta: rekordmagas inflációt, a fizetési mérleg hatalmas deficitjét, a költségvetés újabb megcsúszását, a lakossági fogyasztás csökkenését – ennél már csak jobb jöhet.
Benchmark Bod Péter Ákos: Trump és más kockázatok – európai, magyar nézőpontból
Bod Péter Ákos | 2024. december 5. 05:42
Erős dollár, magas globális kamatszint, nagy külkereskedelemi átrendeződés az USA-val szemben a jelenleg külkereskedelmimérleg-többletes országok és kereskedelmi tömbök kárára. Ezek lehetnek a Trump-éra alatti gazdaságpolitika hatásai. Nagy globális (európai) exportkitettsége miatt a magyar gazdaság különösen a veszélyeztetett szereplők listáján van.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG