<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p

Mi lesz a sporttal a NER után? Mi lesz a közpénzből felhúzott stadionokkal, a TAO-rendszerrel és az államilag kiemelt sportegyesületekkel?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázóval, a Jobbik országgyűlési képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. január 27. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Bod Péter Ákos aktuális elemzésében a negyedik járványhullám kritikus egészségügyi és gazdasági vonatkozásai tekinti át. Szerinte gazdasági és társadalmi szempontból sem mindegy, hogy a negyedik hullámra hogyan reagál az ország vezetése.

A 2021-es helyreállítási év lezárulását és a 2022-es esztendő kilátásait nálunk és Európa legtöbb országában hirtelen elbizonytalanította a járványhelyzet alakulása, egy újabb vírusváltozat elterjedésének a híre. Annak nyomán a

2021-es év novemberi-decemberi gazdasági előrejelzésekhez mind több „lefelé mutató kockázat” megjegyzést fűznek az elemzők. Ez újabb hangulatfordulat; a nyári-koraőszi hónapokban a korábbinál sokkal optimistábbak lettek az előrejelzések, most viszont több a kétely.

Ez vonatkozik a magyar esetre is. Az OECD 2021 júliusi országjelentése (Economic Survey Hungary) még csak 4,6 százalékos idei és 5 százalékos 2022-es gazdasági növekedéssel számolt, viszont a vártnál jobb tényadatok és a nemzetközi hangulat erős javulásának együttes hatására a legújabb (2021 december 1-én bemutatott) OECD-előrejelzés idénre már 6,9 százalékos, 2022-re 5, míg 2023-ra 3 százalékos növekedést prognosztizál. Hasonló mértékekkel számol az IMF is. Az elemzők azonban most már mind többször utalnak a veszélyekre. A várható gazdasági pályát kétségtelenül jelentősen befolyásolja az, hogy miként alakul a járvány, és főként, hogy miként reagál a folyamatosan alakuló járványhelyzetre a társadalom, a politika, az üzleti élet.

A jelenlegi viszonyok értékeléséhez érdemes időben némileg visszanyúlni. A magyar társadalom (és a döntéshozói kör) 2021 nyarán fellélegzett: a járvány harmadik – és a remények szerint immár utolsó – nagy hulláma kifutott. A megkönnyebbülés teljesen érthető, mivel a 2020-as nagy tavaszi lezárás megviselte a távmunkára, digitális oktatásra kellően fel nem készült családokat, intézményeket, és komoly gazdasági visszaesést okozott.

Magyarország a nemzetközi felmérések (és mindennapos tapasztalataink) szerint nem jár élen a digitalizációban. Az Európai Unió ezzel foglalkozó DESI (Digital Economy and Society Index) felmérése szerint Magyarország esetében az alapinfrastruktúra megvan, de a lakosság általános digitális ismeretszintje és (főleg) az állami intézmények digitalizáltsága jóval elmaradt az uniós átlagtól a válság kitörése idején.

A digitális gazdaság és társadalom indexe, 2020 (Forrás: Európai Unió)A digitális gazdaság és társadalom indexe, 2020 (Forrás: Európai Unió)

A járvány terjedését akkor, védőoltások hiányában, csak szigorú korlátozásokkal lehetett megkísérelni; erre kényszerültek az elsőként érintett ázsiai, majd a dél- és nyugat-európai országok, kis idő múlva pedig a kelet-közép-európaiak is, köztük hazánk. A leállás – nem meglepő módon – igen komolyan kihatott a gazdasági tevékenységre és a mindennapi életre azokban az országokban, amelyeknek a társadalma nem jutott már el a modern információtechnika (IT) használatának magas fokára. Különösen nagy volt az anyagi kár ott, ahol a gazdasági szerkezeten belül jelentős arányt tettek ki a személyes kontaktust igénylő üzleti tevékenységek (turizmus, vendéglátás, személyes szolgáltatások), illetve a zsúfolt városias jelleg miatt kezdetben gyors volt a fertőzés terjedése, mint Olaszországban, Belgiumban, Angliában.

Mivel az első járványhullám hazánkat és általában a kelet-közép-európai térséget némi késéssel érte el, így adódott valamennyi felkészülési idő. Ám lehetett tudni, hogy bármilyen többlet-feladat nehéz helyzetbe hozza az egészségügyet, amely az állami erőforrás-allokációnak hosszú évek óta diszpreferált területe (lásd erről korábbi anyagunkat).

A GDP arányát tekintve az egész EU-ban minálunk a legkisebb az egészségügyi kiadások részesedése az állami kiadások között, Románia és Lengyelország társaságában vagyunk. Esetünkben a magánkiadások jelentős mértéket tettek ki, de ezzel együtt is tudható, hogy jóval az európai átlag alatti arányban részesül anyagi erőforrásokból az egészségügy.

Ezt a képet megerősíti az OECD legújabb felmérése, amely az iparilag fejlett országok egészségügyi költéseit vizsgálta, esetenként bevonva már a 2020-as évet is, amikor mindenhol külön erőforrásokat irányítottak a járványügybe és az egészségügyi ellátásba.

Egészségügyi kiadások az OECD országaiban a GDP-hez mérve (Forrás: OECD, Health at a Glance, 2021)Egészségügyi kiadások az OECD országaiban a GDP-hez mérve (Forrás: OECD, Health at a Glance, 2021)

Adataink igencsak a sor vége felé helyezik el Magyarországot a maga 6,4 százalékával, szemben a 8,8 százalékos átlaggal. Ráadásul esetünkben jóval az OECD átlaga alatti fejlettségű ország GDP-jének a százalékáról van szó.

Ennek ellenére a Covid-19 járvány első hulláma a fertőzöttek és a halálozások számát tekintve minálunk távolról sem bizonyult olyan súlyosnak, mint Európa sok más, elsőként megfertőzött országában. Akkor sokféle magyarázat bukkant fel (pl. a gyerekkori védőoltások utóhatása), de sajnos a második járványhullám, majd a 2020-as év végén kifejlődő harmadik tárgytalanná tette a térség relatív védettségének taglalását.

Napi Covid-halálozás egymillió lakosra számolva (hétnapos átlag) (Forrás: Johns Hopkins University)Napi Covid-halálozás egymillió lakosra számolva (hétnapos átlag) (Forrás: Johns Hopkins University)

A világot elsőnek sokkoló észak-olasz viszonyok láttán különféle járványügyi megoldásokat alkalmaztak Európa-szerte, leginkább a mozgások korlátozását, a tömeges tesztelést, az esetek nyomon követését. A magyar járványügy a tesztelés és karantén-megoldások terén nem volt elég hatékony, idővel lényegében feladta az erőfeszítéseket, a reményét a védőoltások korai és széleskörű alkalmazásába vetette. És valóban, a magyar hatóságok a 2021 elejétől elsőnek beszerezhető keleti oltóanyagokkal némi kezdeti előnyt szereztek a lassabban induló, csak uniós hatósági jóváhagyást elnyerő vakcinákat alkalmazó tagországokkal szemben.

Akkor úgy nézett ki, hogy az egészségügy kapacitáskorlátjai ellenére a járvány elleni magyar védekezés megfelelő; néhány hétig még élen is járt az ország az oltási sebességben.

Nálunk az oltási hajlandóságot bizonyos csoportokban növelte a harmadik hullám súlyossága is 2021 tavaszán, noha a kormány mindvégig igyekezett a szigorú irányítása alatt álló kórházaktól távol tartani a médiát, és így a drámai helyzetről a társadalom egy része egyszerűen nem értesülhetett.

Ilyen és egyéb okok miatt jutottunk el abba az állapotba, amelyben a negyedik járványhullám kifejlődött, és 2021 decemberének elejére hazánk eljutott az európai népességarányos halálozási lista élére. A hivatalos közbeszédben a halálozási adatok körül értelmezési vita folyik: az állami álláspont szerint a magyar besorolás eltérései miatt nem lehet összevetni a többi ország adataival. Ez persze akkor szokott előjönni érvként, ha igen rosszak a magyar adatok, míg kedvezőbb fatalitási időszakokban ilyesmi nem hangzik el.

A járvány azonban nemcsak a fertőzöttekre veszélyes, hanem az egészségügy aránytalan leterhelése miatt a társadalom egészére kihat. A kórházak és az orvosok, ápolók, mentősök leterheltsége egyszer eljut a kapacitás-határáig, és az szükségszerűen többlet-halálozásban mutatkozik meg.

A magyar demográfiának ismert szomorú adottsága, hogy nemcsak a születésszám csekély, messze elmarad a természetes népességpótláshoz szükséges szinttől, de a halálozási arány is igen magas európai összevetésben. Ehhez a kedvezőtlen mortalitási szinthez mérendő mindaz, ami a járványévek alatt történik. A többlet-halálozási indikátor az adott ország korábbi trendjéhez méri hozzá a vizsgált időszakok halálozási adatait.

A Covid-19 halálozás (fent) és a teljes többlet-halálozás (lent) egymillió lakosra (Forrás: Johns Hopkins University)A Covid-19 halálozás (fent) és a teljes többlet-halálozás (lent) egymillió lakosra (Forrás: Johns Hopkins University)

Az adatok azt mutatják, hogy a 2020-as év nagyobb felében nemhogy megnőtt volna a magyarországi halálozási ráta, de még némileg a sok éves átlag alatt maradt. Ez meglepőnek hangzik, noha máshol is van arra példa, hogy a kevesebb utazás és munkavégzés nyomán, a tudatosabb védekezés hatására változatlan maradt vagy mérséklődött a halálozási arány (leginkább a szezonális influenza visszaszorulása-kimaradása miatt).

A második, és majd a szomorú rekordot hozó harmadik Covid-hullám viszont már nagyon is meglátszik a magyar adatokban: 2020 őszétől mindmáig igen jelentősen megnőtt a többlethalálozás. Abban pedig minden haláleset benne van, tehát független a koronavírus okként való megjelölésének módozatától. Egészségügyi szakmai kérdés, hogy az európai viszonyok között magas magyar halálozási szint további megemelkedése mennyiben tudható be a magyar lakosság egészségügyi állapotának, és mennyire az egészségügyi rendszer viszonylagos hatékonyságának, a lakossági védekezés oltási, fizikai távolságtartási, higiéniai komponenseinek, és egészében véve a járványügy hatásfokának – az adatokban mindez összeadódik.

Amennyiben a kormányzat nem él a 2020-ban megszerzett jogi felhatalmazásával, és az átmeneti népszerűségvesztéstől tartva tartózkodik határozott járványügyi intézkedések meghozatalától (kötelezővé tett védőoltás, szigorú karantén-rezsim), annak nyilván komoly demográfiai következményei lesznek. Hazánk már így is, néhány más kelet-európai, dél-kelet-európai országgal együtt, jelentős halálozási veszteséggel lép be a Covid-19 járvány harmadik évébe. A helyzet elhallgatásának az eddigi hatósági taktikája viszont megnehezíti a szigorúbb védekezési rezsimre való átállást, ha mégis amellett döntenének a hatóságok.

Ezenközben az egészségügyi rendszer veszedelmesen közel kerülhet kapacitáshatáraihoz, ami kihat a társadalom egészének ellátására. Ezek az aggasztó körülmények sajnálatos módon alátámasztják a nyárvégi általános optimizmus mérséklődését, a romló hangulat immár a gazdasági növekedési projekciókba is átkerült.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Benchmark Árszabályozás? Guszev utca, Árhivatal - Bod Péter Ákos írása
Bod Péter Ákos | 2022. január 14. 05:18
Bod Péter Ákos szerint túl kevés intézkedésként az élelmiszerárstop, azt azonban végképp nem javasolná a kormánynak, hogy nekiálljanak kiépíteni egy új árhatóságot.
Benchmark Születésnapi köszöntő az euróról
Bod Péter Ákos | 2022. január 7. 05:36
Bod Péter Ákos egyetemi tanár, az MNB korábbi elnöke, az euró 20 éves indulásának apropóján osztja meg gondolatait a közös valutáról. Melyet több régiós ország is bevezetett vagy határozott lépéseket tett ebbe az irányba, miközben Magyarországon továbbra sincs erre céldátum.
Benchmark Bod Péter Ákos: 2022 - Háromszorosan is kétséges év jön
Bod Péter Ákos | 2022. január 3. 05:37
Persze csak játék a szavakkal, bár igaznak igaz, hogy 2022-ben három kettes lesz a naptárban. 2021 pedig páratlan szám; és valóban páratlanként vonult be életünkbe, mint olyan év, amelynek elejétől legvégéig lehetetlen elvonatkoztatni a világjárványtól.
Benchmark Bod Péter Ákos: Hogyan mondjuk el, ha baj van?
Bod Péter Ákos | 2021. december 17. 05:34
Országonként eltérő, hogy miként kommunikálnak az orvosok a betegekkel, ahogy az sem egységes, milyen módon tudatják az állampolgárokkal a gazdasági problémákat, állítja Bod Péter Ákos, egyetemi tanár, az MNB korábbi elnöke. Számunkra utóbbi azért aktuális, mert a GDP ugyan dinamikusan nő, de a háttérben gyűlnek a viharfelhők.
Benchmark Ha szemtől szembe látszik az infláció, akkor már elkésett a jegybank
Bod Péter Ákos | 2021. december 3. 05:13
Bod Péter Ákos, az MNB egykori elnöke friss írásában úgy véli, a jegybanki hitelességet is teszteli most az infláció meglódulása. Nincsenek ugyanakkor könnyű helyzetben a központi bankok, amelyek szívük szerint kivárásra játszanának, ám ezt sok helyen nem tudják megtenni.
Benchmark Infláció, kamatlábak: megismételjük a hetvenes éveket?
Pogátsa Zoltán | 2021. november 25. 05:31
"Akik nem ismerik a történelmet, kénytelenek lesznek megismételni azt" – tudjuk George Santayana filozófustól.
Benchmark Bod Péter Ákos: az üzemanyag politikai termékké vált
Bod Péter Ákos | 2021. november 18. 05:10
Az üzemanyagok az államok, így a magyar számára is vaskos adóbevételeket hoznak, amit a világért el nem engednének. Ugyanakkor, ha nagyon magasra ugrik az ára, akkor a politikusok feje is fájhat miatta. Így volt ez 1990-ben a taxis blokád idején, és így volt most is, amikor a kormány a járványra hivatkozva szabályozta az árakat. A különbségek és párhuzamok, illetve a benzin sajátos szerepét tárja fel Bod Péter Ákos, aki a rendszerváltás után ipari és kereskedelmi miniszterként részese volt az emlékezetes eseményeknek.
Benchmark Munkaerőmozgás: innen nyugatra, pótlás keletről?
Bod Péter Ákos | 2021. november 4. 05:22
A gazdasági összteljesítmény az európai országok többségében 2021 végéig visszatér a járvány kitörése előtti szintre, valahol már is haladja azt. A vállalatok azonban ezzel párhuzamosan a munkaerőkínálat szűkösségével is szembetalálták maguk. Bod Péter Ákos elemzi a kialakult helyzetet.
Benchmark Helyreállítás akadályokkal: ahogy az IMF a magyar és az európai gazdaságot látja
Bod Péter Ákos | 2021. október 28. 05:37
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a Világbankkal közösen tartandó együttes közgyűlése előtt közzétette legújabb globális gazdasági előrejelzését, amiben az idén tavaszi, áprilisi adataihoz képest elég jelentős változások találhatók: számos jelzőszám a korábbinál jobb, dinamikusabb pályát vetít előre.
Benchmark Sikerült megvédeni a magyar érdekeket, amelyek nem forogtak veszélyben
Bod Péter Ákos | 2021. október 14. 05:38
Örömteli hír, hogy némi makacskodás után a magyar kormány belátta, hogy összességében jól jár, így elfogadta a multik minimumadóját. Ennek köszönhetően sikerült elválnunk Nigériától és Pakisztántól. Bod Péter Ákos elemzése.
Friss
hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló