8p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Kell az uniós pénz Magyarországnak, és a közösség nem is fukarkodik, hiszen óriási összeg érkezik a következő EU-s költségvetési ciklusban. Sőt, a válságot orvosolni szándékozó NextGeneration EU terv keretében is óriási összegek várnak elköltésre, egy része elől azonban Magyarország elugrani készül. Ennek okát igyekszik aktuális írásában Bod Péter Ákos feltárni.

Ami eddig történt az uniós pénzügyekben, az izgalmas és ígéretes
A tavaly tavasszal kitört válságra az Európai Unió tagállamai, intézményei sokakat meglepő eréllyel reagált: a miniszterelnökökből álló Európai Tanács 2020. júliusában  ezernyolcszáz milliárd eurós pénzügyi csomagról döntött, amely egyrészt az ezer milliárd eurót meghaladó hétéves pénzügyi keretből, másrészt a NextGeneration EU (NGEU) terv keretében egy 750 milliárd euró összegű, rendkívüli helyreállítási eszközből áll. Ennek az úgynevezett Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköze (RRF) keretében

hazánkra mintegy 5900 milliárd forintnyi uniós forrás juthatna: 2500 milliárd vissza nem térítendő támogatás, és 3400 milliárd forint hitel.

Az uniós vezetők által közösen elfogadott eljárásrend szerint a helyreállítási kerettervet – részletes hazai konzultációk után – a tagállami kormány 2021 április 30-ig beterjeszti a Bizottsághoz. Az pedig átvizsgálja, hogy a keretterv beleillik-e az NGEU közösen elfogadott stratégiai irányaiba.

A magyar társadalmi konzultáció áprilisban egy rövid kivonat alapján elvileg elindult, majd a kormányzati pályázatok honlapján április 13-án, a leadási határidő előtt két héttel olvasható lett a négyszázoldalas nemzeti keretterv. Abban a segély és a hitel együttesen csaknem 5800 milliárd forint összegben szerepelt, jó magyar szokás szerint: ingyen pénz lehetőleg ne maradjon az asztalon.

Majd hirtelen Brüsszelbe repült Orbán Viktor április 19-én, és onnantól az lett a kormány álláspontja, hogy elég a támogatás, nem kell a hitel. Így karcsúsodott a hírek szerint 2500 milliárd forintra a magyar program. E sorok írásáig nem tudni, hogy mi van (mi lesz) a kerettervben, mert Magyarország azon néhány tagország közé tartozik, amelynek hatóságai még nem nyújtották be a dokumentumot. Az bizonyos, hogy az április végén közzétett Konvergencia program nem tartalmazza az uniós hitelfelvételt.

Miért húzták ki hirtelen az Európai Bizottságnak szánt kerettervből a kedvezményes hitelt? Különféle találgatások kaptak lábra. Vegyük a lehető legegyszerűbbet: nincs rá szüksége a magyar államnak. Persze akkor is kérdés, hogy két héttel ezelőtt miért volt benne a nyilvánosság elé (tessék-lássék) odatett tervben? Már miért ne lenne benne, kérdezhetnénk vissza. Hiszen ez ugyan kölcsön, azaz visszatérítendő forrás, de a mai viszonyok mellett roppant előnyös a kamatozása, helyes tehát, hogy számoltak a hitelkeret kihasználásával. Az EU, annak központi bankja a jelenlegi pénzbőség mellett nulla százalék alatti kamatlábbal képes hitelt felvenni, és ha minimális felárral adja tovább, az is nulla kamatot jelent nekünk.

Minden olyan felhasználási célra jó ez, amelynek nullát meghaladó a társadalmi hozama. Tán csak találni ilyet…

Egy célt biztosan mondhatunk: a drágább kölcsönök lecserélése, kiváltása. Olcsó hitelpénz mellett nem kell a nemzetközi tőkepiacra kimenni a lejáró devizakötvények pótlására. Eddig ugyan elég jó feltételek mellett tudott adósságpapírt kibocsátani az Államadósság Kezelő Központ, de a 6 és 12 éves futamidejű eurókötvények 1,125 százalék illetve 1,625 százalék kamata is több a nullánál. Voltak, és bizonyosan lesznek költségesebb forrásbevonások. A Konvergencia Program közlése szerint a magyar államadósság implicit kamatlába 3,2 százalék – ehhez képest a lényegében kamatmentes uniós hitel nagyon, de nagyon előnyös.

Sokasodó kérdőjelek

A hitelfelvételtől való hirtelen elállás ezért is okozott zavart az erre felfigyelők között. Az ezt követő hivatalos megszólalások meggyőző ereje elég csekély. „Nem szabad jobban eladósodni” – de hiszen nem köteles a tagország lehívni a teljes összeget, pláne nem az addig tervezett hitelfelvételi terv fölött. Az adósság/GDP hányados csak akkor nőne meg, ha az ingyenhitel mellé, azon túlmenően venne fel az állam a piacról további devizahiteleket. Ám józan ésszel ki hajlandó nagyobb kamattal felvenni piaci hitelt, ha kamatmentesen lehet az Európai Központi Banktól?!

És itt kezdenek fura irányt venni az események. Az odáig rendben van, hogy amelyik tagország ma is lényegében nulla kamatszint mellett jut hozzá a piacon a kölcsöntőkéhez, mint Németország, Ausztria, Hollandia, nem tart igényt az uniós hitelre.

Az olasz kormány viszont a maximális keretet kacagva leköti: bár Itália olcsóbban jut kölcsönhöz a piacokon, mint Magyarország, de nem ingyen, így megnyeri a kamatkülönbözetet.

A többlet kamatmentes forrásból futja – a drágább hitelek lecserélése mellett – az olyan fejlesztések előre hozására, amelyek fontosak az országnak, és egyébként belevágnak az NGEU célrendszerébe.

Valami tehát nincs rendben minálunk az üggyel. Miért ne lenne nekünk is nemzeti érdekünk a kamatkiadások megtakarítása?

Hogy a felvétel pillanatában megnő az adósságállomány és elromlik az adósság/GDP mutató? Erre utalt az Állami Számvevőszék ezzel kapcsolatos jelentése. De hiszen az adósságokkal két fő baj szokott lenni (és ezek elkerülésére írnak be néhány helyen a jogrendbe különféle határmutatókat): idővel visszatérítendők, ami persze magától értetődik, és másrészt addig is kamatot kell fizetni. Felelőtlen kormányok képesek nyakra-főre adósságot csinálni, aztán a következő generációra hagynák a kamatteher kiizzadását – ezt a csapdát kívánja elkerülni az alkotmányos adósságplafon. Ha viszont kamatmentes a hitel, akkor nem terheli meg a jövő nemzedéket a percent. A felelőtlenség ez esetben sokkal inkább a hitel elvetése, amennyiben nullánál jobb megtérülésben bízhatunk.

Hogy nem engedi a törvény? Hát változtassák meg. Eddig egy évtized alatt kilencszer módosítottak az Alaptörvényen. Lehetne életszerűbbé tenni a stabilitási törvényi előírást (ha már van ilyen egyáltalán: felelősen gondolkodó kormány esetén nincs szükség törvényi korlátra, a felelőtlen pedig hajlamos megkerülni a korlátot).

Ám a legkülönösebb az, hogy az uniós ingyenforrásról való lemondással egy időben további giga-beruházásokra vesz fel hitelt a magyar állam: itt van a kínai vasút, kínai egyetemváros építésérnek ügye.

Nehéz nem gondolni a politikai vonatkozásra. Az uniós közös válságkezelő támogatás és közös hitelfelvétel a maga 2058-ig tartó lejáratával az egymást kisegítő, egymással szolidáris európai nemzetek jövőjéről is szól, túl a mostani gazdasági bajokon.

A paksi atomerőmű bővítése orosz hitelből és technológiával, majd a kínai áruk gyorsabb beáramlását szolgáló vasútvonal kínai hitelből, az egyetemépítés: ebből másféle és más irányú hosszú távú elkötelezettségek keletkeznek.

Pénz, sok pénz, mindenfelől
De vissza a jelenhez, közeljövőhöz. Amint a Konvergencia Program büszkén kimondja: a 2020-as években az EU-tagságból fakadóan rekordösszegű uniós forrásokkal számolhat Magyarország. Még maradt elköltetlen pénz a korábbi hétéves költségvetési keretből, és megnyílik a 2021-2027-es keret. Jöhet tehát, ha minden jól alakul, 22,5 milliárd eurós kohéziós, valamint 11,9 milliárd eurós agrárpolitikai forrás. Ehhez társul az említett RRF vissza nem térítendő forrása (8,5 milliárd euró). A PM kalkulációja szerint a 2021-2027-es időszakban 40 milliárd eurót meghaladó összeget kap hazánk, ami a következő hét évben évente átlagosan a GDP mintegy 3,4%-át éri el. Ezzel fenntarthatónak látszik a négy százalék körüli gazdasági növekedés.

Azt pedig támogatja a közvetlen tőke (FDI) beáramlása is. Ez külön téma lehetne; elég most csak ideidézni a Konvergencia Program ezzel foglalkozó részét. A kormányzati anyag elégedetten állapítja meg, hogy a működőtőke hazánk iránti érdeklődése töretlen. Kihangsúlyozzák, hogy míg korábban a nyugati (német, amerikai) befektetők domináltak, egy ideje már a keleti országoké az elsőbbség, amint azt a HIPA adatai alapján készített táblázat is alátámasztja.

A kelet és nyugat fogalmának használata azonban nem egyértelmű. Geopolitikai értelemben Japán és Dél-Korea a Nyugat része. Ha lenne jelentős ausztrál vagy új-zélandi befektető, azt is a nyugatiak közé sorolnánk. A 2020 elején bejelentett beruházási projektek listája egyébként azt mutatja, hogy a világpolitikai megosztottságot alapul véve egy „nyugati” ország  - Dél-Korea -  nagyberuházása uralja a projektlistát, megelőzve a német Mercedes és a szintén dél-koreai Doosan tervezett beruházását.

Ezekből az üzleti adatokból (még) nem látszik a magyar gazdaság pénzügyi-kereskedelmi tájolásának jelentős megváltozása. A politikai szándékok világában azonban lehetnek más mozgások és ambíciók. A fel nem vett uniós kamatmentes hitel ügye több mint érdekes, és különösen elgondolkoztató a nem-európai és nem-nyugatos rendszerek felé tett magyar kormányzati kezdeményezések, sőt tartós és költséges elkötelezettségek ismeretében.

Ám tudható: az európai hitelkeret 2023-ig nyitva áll. A választások után is lesz még mód a magyar nemzeti érdek átgondolására, a kormánypozíció megváltoztatására.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Benchmark Bod Péter Ákos: az IMF közepesen optimista világgazdasági kilátásait nem rontják le a zavaros kínai hírek
Bod Péter Ákos | 2024. február 1. 05:41
A kínai államadósság nemzetközi összevetésben nem óriási, de a nem-állami szektoroké igencsak: arányában jóval meghaladja az amerikai magánszektor eladósodási rátáját a GDP százalékában. Ezért is különösen izgalmas, hogy az Evergrande kínai és külföldi hitelezőinek, a kötvény-tulajdonosoknak vajon mennyi jut a felszámolási folyamat végén. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Infláció le, növekedés fel 2024-ben? Vagy tovább sodródik a magyar gazdaság?
Bod Péter Ákos | 2023. december 27. 05:42
Bármelyik nagy makrogazdasági mutatót tekintjük, sok a lefele mutató kockázat. Jövőre sokkal valószínűbb az éves átlagos 7, mint a kormány által előrejelzett 4-5 százalékos fogyasztóiár-index. Ráadásul a magyar kormány által kinyitott külpolitikai frontok nagy száma miatt egyáltalán nem lehet adottnak venni azt, hogy a jelenlegi (így sem csekély) uniós pénzáramot meghaladó összegek jönnek 2024-ben.
Benchmark Bod Péter Ákos: a kellemetlen adatok üzenete, hogy a recesszióból sokfelé vezet út
Bod Péter Ákos | 2023. december 8. 05:42
A gazdasági helyzet értelmezését nagyban nehezíti, hogy rengeteg kétely övezi a nemzetgazdasági adatok megbízhatóságát. A 2023 októberéről érkező adatok lassulást, elakadást jeleznek, akkor vajon mire alapoz az optimista kormánypropaganda?
Benchmark Bod Péter Ákos: a fizetési mérleg javult - de nem javult meg
Bod Péter Ákos | 2023. október 27. 05:39
Már a múlté a költségvetés és a folyó fizetési mérleg együttes hiánya, másnéven az ikerdeficit – hangzik el Nagy Márton érvelése. Ám egyelőre ott tartunk, hogy a költségvetés erősen deficites, a forgalmi típusú adók valahogy nem nőnek a tervezett mértékben, holott a tervezettnél jóval nagyobb infláció az áfa és szja csatornáin elvileg még enyhítik is a pénzügyminiszter aggodalmait. 
Benchmark Bod Péter Ákos: követjük a dezinflációs trendet - és azután?
Bod Péter Ákos | 2023. október 11. 05:57
Bár a magas tavalyi bázisszint miatt decemberben 7 vagy 8 százalékra mehet le az éves pénzromlás, a nemzetközi szervezetek – jelesül a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – már azt prognosztizálják, hogy az eddig gondolt és a magyar hatóságok által említett inflációs pályánál magasabb árszintemelkedés várható 2024-re.
Benchmark Bod Péter Ákos: A „fejlődő Európa” – ahogy az EBRD látja a térséget és benne Magyarországot
Bod Péter Ákos | 2023. október 5. 05:47
Vajon a magyar gazdaságnak, és általában is egy rendszerváltó országnak, hol a helye a világ gazdasági-üzleti térképén? A teljesítményt kikhez, mihez kell mérni? Ezen kérdések megválaszolásához is érdemes figyelemmel kísérni az EBRD elemzéseit: a tágan vett kelet-európai térséget hitelezőként jól ismerik, fizikai jelenlétük miatt a belső viszonyokról is vannak első kézből származó ismereteik, így gazdasági prognózisaik is figyelemre méltók kelet-közép-európai vonatkozásban is.
Benchmark Bod Péter Ákos: Monetáris váltás előjele vagy csupán szakmai felismerés?
Bod Péter Ákos | 2023. augusztus 2. 05:49
A forint árfolyamának hirtelen és erőteljes változásai rendszeresen tudatosítják a magyar gazdasági szereplőkben az önálló valuta meglétéből fakadó komoly kockázatokat. Mind gyakrabban előkerül a kérdés: hogyan tovább? A jó és egyszerű válasz az euróövezethez való csatlakozás lenne. Arra azonban nemhogy céldátum nincs, de gyenge szándék sem látszik a kormányzati körökben. Újabb jelek alapján mégis érdemes megint rápillantani a helyzetre.
Benchmark Bod Péter Ákos: a hitelminősítők várnak, de mire is?
Bod Péter Ákos | 2023. június 28. 05:33
A magyar stagfláció bekövetkezte kellemetlen meglepetésként érte azokat, akik nem észlelték a 2022 első felének adatai mögötti különleges mozgatókat. A hitelminősítők idővel reagáltak – de most kivárnak. Az európai gazdasági klíma jobb, mint ahogyan akár csak fél évvel ezelőtt is kinézett, a magyar ütemcsökkenés igen nagy. De nem itt találhatók a nagy bizonytalanságok, hanem a politikai kockázatok terén. Legfőképp: mi lesz az EU-kapcsolatokkal? Most minden elemző vár.
Benchmark Bod Péter Ákos: Amerikai államcsőd, a dollár térvesztése - vagy csak újabb belpolitikai csetepaté?
Bod Péter Ákos | 2023. május 26. 05:49
Napok kérdése, hogy az Egyesült Államok tényleges államadóssága mikor éri el a szövetségi adósságplafont. Onnantól kifizetési zavarok állhatnak be, hacsak nem emelik meg addigra a korlátot. Logikus lenne a realitások tudomásul vétele, és a költségvetési kiadási plafon módosítása, ezzel a szelektív fizetésképtelenség veszélyének az elhárítása. Csakhogy ahhoz kétpárti egyetértés kellene. Annak elérése viszont roppant bizonytalan a mai Amerikában.
Benchmark Bod Péter Ákos: bankcsődök a tengeren túl és innen, mekkora a baj?
Bod Péter Ákos | 2023. május 12. 05:31
Bod Péter Ákos aktuális cikkében a bankcsődök okait és következményeit, hatásait járja körül. Vajon mekkora a baj?
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG