7p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A magyar gazdaság szempontjából kulcskérdés, hogy a növekedés milyen ütemű lesz, az ugyanis erősen fog hatni a GDP arányos államadósságra. Utóbbira pedig többek között a hitelminősítők is figyelnek, amelyek közül a napokban a Moody’s döntése, illetve jelen esetben elmaradt döntése kapcsán osztja meg gondolatait az MNB korábbi elnöke, Bod Péter Ákos.

A múlt hétvége egyik érdekes gazdasági eseménye azt volt, ami elmaradt. A Moody’s az eredeti ütemterv szerint felülvizsgálta volna a magyar államadósság hitelminősítését. Szemben a másik két nagy minősítővel, amelyeknél a BBB kategóriában van a magyar szuverén adósság, azaz két grádiccsal a bóvli („nem befektetési”) szint felett, a Moody’s a maga Baa3 besorolásában tartja a magyar államot, ez pedig eggyel rosszabb rating, a BBBmínusz megfelelője. Viszont tavaly szeptemberben a szokásos felülvizsgálati ciklus szerint vizsgálták a magyar ügyet, és bár maradt a besorolás, de „pozitív kilátások” megjegyzést fűztek hozzá, ami utalt, hogy esélyes a legközelebbi menetben a felminősítés.

Ez a felminősítés maradt el.

Ha tárgyalták is Frankfurtban, nem nyilvánult meg a magyar ügyben a Moody’s. Pedig érdekes lett volna belehallgatózni a szakértői csapat beszámolójába, amit azután követett az igazgatósági testület nem-döntése – ami maga is döntés. Bizonyára azon folyt a vita, ami minket is erősen foglalkoztat: miként alakul a magyar államháztartás állapota a belátható időben, és természetesen a még nagyobb kérdés: mi történik a magyar gazdasággal.

Így követik egymást a hitelminősítők osztályzatai
Így követik egymást a hitelminősítők osztályzatai

Érdemes felidézni a Moody’s tavaly szeptemberi közleményét, amelyet sokan félreértelmeztek. „Baa3, Outlook positive”: ez akkor a 2020 második negyedévi súlyos gazdasági visszaesést ismerve valóban furán hangzott. A magyar hatóságok a saját vállukat veregették, hogy lám. Pedig a megjegyzés csak arról szólt, hogy a Moody’s hajlamos volt csatlakozni a másik kettőhöz a magyarországi kockázati szint megítélésében.

Az akkori közlemény szerint azt szólt a magyar állami kockázati besorolás felemelése mellett, hogy a nyárvégi adatok szerint kisebbnek látszott a gazdasági visszaesés, és mérsékeltebbnek a deficitnövekedés a Baa3 csoport átlagához képest. (A Baa3 csoportban van Kazahsztán, Oroszország, Olaszország, Portugália, India).

Az elemzők azt is érzékelték, hogy az uniós transzferek nagymértékű beáramlása, valamint a tartós és jelentős külkereskedelmi mérlegtöbblet hatására évek óta csökkent a magyar gazdaság külső eladósodottsága. Az uniós deficitszabályok betartása révén az államadósság GDP-arányos mértéke is csökkenő pályán haladt 2020-ig. Az egyszeri nagy deficitnövekedést követően ezért arra alapozták a 2020. szeptemberi döntést, hogy túl lehet tekinteni a koronavírus-járvány miatti egyszeri romláson.

Majd jött az évvégi nagy kiköltekezés

Ez persze még akkor volt, amikor a külvilág (meg az itthoni elemző) nem tudhatta, hogy a kormány, amely a családtámogatási és munkahely-megtartási kiadásokkal tavasszal csínján bánt, az év végén elengedi a költségvetési deficitet egy sor nagyberuházás finanszírozásával. A hitelminősítő 2020-ra a GDP 7,3 százalékát kitevő költségvetési hiánnyal számolt; idénre azonban kiderült, hogy az ennél jóval nagyobb lett: 8 és 9 százalék közé nőtt. A Moody’s-nál azzal kalkuláltak, hogy a 2020 visszaesést csaknem visszapótolja a gazdaság, négy százalékos növekedéssel, és azzal megtámogatva a költségvetési hiány három éven belül visszatér a 3 százalékos szint alá. A 2020-as záró államháztartási adósságállományt a GDP 76 százalékára becsülték.  

 

A tényadatok azonban 2021 tavaszára azonban más képet festenek a gazdaságról, de főleg az államháztartásról, így sajnos meggyengült a felminősítés melletti fő érv. A Moody’s akkori elemzésében is negatív kockázati tényezők között szerepelt a magyar államadósságszolgálat terhe, ami a Baa3 csoport átlagát némileg meghaladja. Említették továbbá a német autóiparnak való nagyfokú kitettséget. De óvatosan szó esett a nyilvánosságnak szóló közleményben az „EU-van szembeni időnkénti konfrontatív viszony” témájáról, a kormányzati gyengeségekről („some weaknesses in the institutions and governance framework, mainly in relation to civil society”).

Ha tehát elképzeljük Moody’s igazgatósági ülésnek ezt a napirendi pontját, és beleéljük magunkat a döntéshozók helyébe, akkor valóban nehéz helyzetértékelési leckét kapunk.

Miért kellene a többi hitelminősítőnél rosszabb csoportban tartani a magyar államot 2021-ben? Ám milyen érvek szólhatnak a felminősítés mellett?

Már mint azon túlmenően, hogy a jelenlegi csoportból néhánynak még rosszabbul alakulnak az adatai. Az olasz államadósság ismert módon eleve nagyobb arányú. Viszont a magyar adat is rosszabbnak néz ki; amint azt már a tavalyi pénzszórás után sejteni lehetett, a MNB pedig a héten nyilvánosságra is hozta: a GDP 80 százalékát túllépte a mutató 2020-ban.

A kormányzat megnyugtató nyilatkozatokat tesz – ami a dolga. Ám van itt némi félreértés a magyar államadósság mértékét illetően a hazai közéletben, még a szakemberek körében is. A magyar államadósság aránya – gyakran elmondták – az uniós átlaghoz közeli. 2020-ig éppen csak meghaladta a német államadóssági arányt. Ám a finanszírozási teher minden könnyen meghosszabbítható adósságnál a kamatfizetés. Az pedig a német állam esetében eleve negatív: a megtakarítók fizetnek azért, hogy teljesen kockázatmentes (AAA besorolású) aktívában megőrizhessék megtakarításaikat. A magyar állam azonban nem ilyen feltételek mellett bocsát ki 1, 3, 5, 10, 15 éves állampapírokat. Tanulságos megnézni az MNB közlése alapján, hogy miként néznek ki a magyar referencia-hozamok nemzetközi összevetésben (MNB, ábrakészlet, 2021. március 23).

A német Bund sajátos eset. De Olaszország is olcsón finanszírozza nem csekély államadósságát, és ebben az utóbbi hetek nemzetközi kamatemelkedési mozgásai sem idéztek elő lényegi változást. A magyarnál jobb kockázati besorolású Lengyelország kötvényei is a mienknél alacsonyabb kuponnal kelnek el: rövidebb lejárakon nulla és egy százalék között, a tízéves kötvény másfél százalék körül, az emelkedés csekély volt februárhoz képest. A korábbi korszakok viszonyaihoz mérve a magyar sem számít rossznak, de már láthatóan jóval drágább, mint a többi, és egy hónap alatt is érezhetően emelkedtek a hozamok.

A tényleges keresleti-kínálati viszonyok alakulásában, amint erről már volt alkalmunk írni, csak részleges szerepet játszik a hitelminősítői rating. Az euróövezet tagjainak állampapírjai esetében döntő tűzerejével ott áll azt Európai Központi Bank is. Mögöttünk azonban – az euró átvételét elvető, az alaptörvénybe 2011-ben a forintot nemzeti valutaként nevesítő politikai döntés következtében – nem áll az EKB. Kár lenne tehát lesajnálni az olasz (vagy portugál, spanyol, görög) pénzügyi viszonyokat – Budapestről. A pénzpiacok sem így látják a helyzetet.

A Moody’s szeptemberi elemzése nem tér ki rá, de a hitelminősítők nyilván számolnak az EU válságkezelő csomagjának létével. Az pedig úgy volt kialakítva, hogy az elsősorban az EU déli, és másodsorban a keleti periférián levő tagállamok gazdaságát és államháztartását támogassa meg a járvány okozta sokk utáni helyreállítási szakaszban.

A magyar megítélést javítja, hogy Magyarországnak is igen nagy összeg van kilátásba helyezve a mentőcsomagból.

Erre is számítva mondhatta Varga Mihály pénzügyminiszter, hogy egy jó ideig nem kellhet kilépni a devizakötvénypiacra. Majd meglátjuk.

De hogy a visszaduzzadt államadósság finanszírozása nem lesz annyira olcsó és könnyű, mint a 2020 előtti aranykorszakban, az bizonyos. Most még tisztábban látszik annak igazsága, amit pedig sokan elmondtak: abban az időszakban kellett volna – és lehetett volna – kitágítani az adósságráta erőteljes mérséklésével a fiskális teret. Bizony a vírusválság alatti és a rákövetkező nem könnyű időszakban nagy szükség lenne rá.

Most mindenki számol, kalkulál, találgat. A pénzvilágban sokféle fordulat állhat elő; valóban nehéz eldönteni, hogy lehet-e szimplán átnézni a tegnapi és mai gazdasági-pénzügyi bajokon, vagy inkább érdemesebb óvatosan nézni a jövő elé. A Moody’s megtehette, hogy nem döntött. A magyar cégvezető, a kormány, minden egyes szereplő viszont folyamatos döntési helyzetben van.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Benchmark Bod Péter Ákos: A tengerszállítás biztonsága, költsége – és a magyar ipar szerkezeti rizikói
Bod Péter Ákos | 2024. március 21. 05:43
A Szuezi-csatornát elkerülő hajók késői beérkezése bizonyára komoly mértékben visszafogta az ipari kibocsátást, és csak reménykedni lehet, hogy a gyengécske tavalyi év és a szintén halovány évkezdet után e két fő ágazat erőre kap. Az egész magyar gazdasági teljesítményre kihat az, ami a kulcsiparágakkal történik.
Benchmark Bod Péter Ákos: az IMF közepesen optimista világgazdasági kilátásait nem rontják le a zavaros kínai hírek
Bod Péter Ákos | 2024. február 1. 05:41
A kínai államadósság nemzetközi összevetésben nem óriási, de a nem-állami szektoroké igencsak: arányában jóval meghaladja az amerikai magánszektor eladósodási rátáját a GDP százalékában. Ezért is különösen izgalmas, hogy az Evergrande kínai és külföldi hitelezőinek, a kötvény-tulajdonosoknak vajon mennyi jut a felszámolási folyamat végén. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Infláció le, növekedés fel 2024-ben? Vagy tovább sodródik a magyar gazdaság?
Bod Péter Ákos | 2023. december 27. 05:42
Bármelyik nagy makrogazdasági mutatót tekintjük, sok a lefele mutató kockázat. Jövőre sokkal valószínűbb az éves átlagos 7, mint a kormány által előrejelzett 4-5 százalékos fogyasztóiár-index. Ráadásul a magyar kormány által kinyitott külpolitikai frontok nagy száma miatt egyáltalán nem lehet adottnak venni azt, hogy a jelenlegi (így sem csekély) uniós pénzáramot meghaladó összegek jönnek 2024-ben.
Benchmark Bod Péter Ákos: a kellemetlen adatok üzenete, hogy a recesszióból sokfelé vezet út
Bod Péter Ákos | 2023. december 8. 05:42
A gazdasági helyzet értelmezését nagyban nehezíti, hogy rengeteg kétely övezi a nemzetgazdasági adatok megbízhatóságát. A 2023 októberéről érkező adatok lassulást, elakadást jeleznek, akkor vajon mire alapoz az optimista kormánypropaganda?
Benchmark Bod Péter Ákos: a fizetési mérleg javult - de nem javult meg
Bod Péter Ákos | 2023. október 27. 05:39
Már a múlté a költségvetés és a folyó fizetési mérleg együttes hiánya, másnéven az ikerdeficit – hangzik el Nagy Márton érvelése. Ám egyelőre ott tartunk, hogy a költségvetés erősen deficites, a forgalmi típusú adók valahogy nem nőnek a tervezett mértékben, holott a tervezettnél jóval nagyobb infláció az áfa és szja csatornáin elvileg még enyhítik is a pénzügyminiszter aggodalmait. 
Benchmark Bod Péter Ákos: követjük a dezinflációs trendet - és azután?
Bod Péter Ákos | 2023. október 11. 05:57
Bár a magas tavalyi bázisszint miatt decemberben 7 vagy 8 százalékra mehet le az éves pénzromlás, a nemzetközi szervezetek – jelesül a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – már azt prognosztizálják, hogy az eddig gondolt és a magyar hatóságok által említett inflációs pályánál magasabb árszintemelkedés várható 2024-re.
Benchmark Bod Péter Ákos: A „fejlődő Európa” – ahogy az EBRD látja a térséget és benne Magyarországot
Bod Péter Ákos | 2023. október 5. 05:47
Vajon a magyar gazdaságnak, és általában is egy rendszerváltó országnak, hol a helye a világ gazdasági-üzleti térképén? A teljesítményt kikhez, mihez kell mérni? Ezen kérdések megválaszolásához is érdemes figyelemmel kísérni az EBRD elemzéseit: a tágan vett kelet-európai térséget hitelezőként jól ismerik, fizikai jelenlétük miatt a belső viszonyokról is vannak első kézből származó ismereteik, így gazdasági prognózisaik is figyelemre méltók kelet-közép-európai vonatkozásban is.
Benchmark Bod Péter Ákos: Monetáris váltás előjele vagy csupán szakmai felismerés?
Bod Péter Ákos | 2023. augusztus 2. 05:49
A forint árfolyamának hirtelen és erőteljes változásai rendszeresen tudatosítják a magyar gazdasági szereplőkben az önálló valuta meglétéből fakadó komoly kockázatokat. Mind gyakrabban előkerül a kérdés: hogyan tovább? A jó és egyszerű válasz az euróövezethez való csatlakozás lenne. Arra azonban nemhogy céldátum nincs, de gyenge szándék sem látszik a kormányzati körökben. Újabb jelek alapján mégis érdemes megint rápillantani a helyzetre.
Benchmark Bod Péter Ákos: a hitelminősítők várnak, de mire is?
Bod Péter Ákos | 2023. június 28. 05:33
A magyar stagfláció bekövetkezte kellemetlen meglepetésként érte azokat, akik nem észlelték a 2022 első felének adatai mögötti különleges mozgatókat. A hitelminősítők idővel reagáltak – de most kivárnak. Az európai gazdasági klíma jobb, mint ahogyan akár csak fél évvel ezelőtt is kinézett, a magyar ütemcsökkenés igen nagy. De nem itt találhatók a nagy bizonytalanságok, hanem a politikai kockázatok terén. Legfőképp: mi lesz az EU-kapcsolatokkal? Most minden elemző vár.
Benchmark Bod Péter Ákos: Amerikai államcsőd, a dollár térvesztése - vagy csak újabb belpolitikai csetepaté?
Bod Péter Ákos | 2023. május 26. 05:49
Napok kérdése, hogy az Egyesült Államok tényleges államadóssága mikor éri el a szövetségi adósságplafont. Onnantól kifizetési zavarok állhatnak be, hacsak nem emelik meg addigra a korlátot. Logikus lenne a realitások tudomásul vétele, és a költségvetési kiadási plafon módosítása, ezzel a szelektív fizetésképtelenség veszélyének az elhárítása. Csakhogy ahhoz kétpárti egyetértés kellene. Annak elérése viszont roppant bizonytalan a mai Amerikában.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG