7p

Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2024. november 28. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A magyar gazdaság szempontjából kulcskérdés, hogy a növekedés milyen ütemű lesz, az ugyanis erősen fog hatni a GDP arányos államadósságra. Utóbbira pedig többek között a hitelminősítők is figyelnek, amelyek közül a napokban a Moody’s döntése, illetve jelen esetben elmaradt döntése kapcsán osztja meg gondolatait az MNB korábbi elnöke, Bod Péter Ákos.

A múlt hétvége egyik érdekes gazdasági eseménye azt volt, ami elmaradt. A Moody’s az eredeti ütemterv szerint felülvizsgálta volna a magyar államadósság hitelminősítését. Szemben a másik két nagy minősítővel, amelyeknél a BBB kategóriában van a magyar szuverén adósság, azaz két grádiccsal a bóvli („nem befektetési”) szint felett, a Moody’s a maga Baa3 besorolásában tartja a magyar államot, ez pedig eggyel rosszabb rating, a BBBmínusz megfelelője. Viszont tavaly szeptemberben a szokásos felülvizsgálati ciklus szerint vizsgálták a magyar ügyet, és bár maradt a besorolás, de „pozitív kilátások” megjegyzést fűztek hozzá, ami utalt, hogy esélyes a legközelebbi menetben a felminősítés.

Ez a felminősítés maradt el.

Ha tárgyalták is Frankfurtban, nem nyilvánult meg a magyar ügyben a Moody’s. Pedig érdekes lett volna belehallgatózni a szakértői csapat beszámolójába, amit azután követett az igazgatósági testület nem-döntése – ami maga is döntés. Bizonyára azon folyt a vita, ami minket is erősen foglalkoztat: miként alakul a magyar államháztartás állapota a belátható időben, és természetesen a még nagyobb kérdés: mi történik a magyar gazdasággal.

Így követik egymást a hitelminősítők osztályzatai
Így követik egymást a hitelminősítők osztályzatai

Érdemes felidézni a Moody’s tavaly szeptemberi közleményét, amelyet sokan félreértelmeztek. „Baa3, Outlook positive”: ez akkor a 2020 második negyedévi súlyos gazdasági visszaesést ismerve valóban furán hangzott. A magyar hatóságok a saját vállukat veregették, hogy lám. Pedig a megjegyzés csak arról szólt, hogy a Moody’s hajlamos volt csatlakozni a másik kettőhöz a magyarországi kockázati szint megítélésében.

Az akkori közlemény szerint azt szólt a magyar állami kockázati besorolás felemelése mellett, hogy a nyárvégi adatok szerint kisebbnek látszott a gazdasági visszaesés, és mérsékeltebbnek a deficitnövekedés a Baa3 csoport átlagához képest. (A Baa3 csoportban van Kazahsztán, Oroszország, Olaszország, Portugália, India).

Az elemzők azt is érzékelték, hogy az uniós transzferek nagymértékű beáramlása, valamint a tartós és jelentős külkereskedelmi mérlegtöbblet hatására évek óta csökkent a magyar gazdaság külső eladósodottsága. Az uniós deficitszabályok betartása révén az államadósság GDP-arányos mértéke is csökkenő pályán haladt 2020-ig. Az egyszeri nagy deficitnövekedést követően ezért arra alapozták a 2020. szeptemberi döntést, hogy túl lehet tekinteni a koronavírus-járvány miatti egyszeri romláson.

Majd jött az évvégi nagy kiköltekezés

Ez persze még akkor volt, amikor a külvilág (meg az itthoni elemző) nem tudhatta, hogy a kormány, amely a családtámogatási és munkahely-megtartási kiadásokkal tavasszal csínján bánt, az év végén elengedi a költségvetési deficitet egy sor nagyberuházás finanszírozásával. A hitelminősítő 2020-ra a GDP 7,3 százalékát kitevő költségvetési hiánnyal számolt; idénre azonban kiderült, hogy az ennél jóval nagyobb lett: 8 és 9 százalék közé nőtt. A Moody’s-nál azzal kalkuláltak, hogy a 2020 visszaesést csaknem visszapótolja a gazdaság, négy százalékos növekedéssel, és azzal megtámogatva a költségvetési hiány három éven belül visszatér a 3 százalékos szint alá. A 2020-as záró államháztartási adósságállományt a GDP 76 százalékára becsülték.  

 

A tényadatok azonban 2021 tavaszára azonban más képet festenek a gazdaságról, de főleg az államháztartásról, így sajnos meggyengült a felminősítés melletti fő érv. A Moody’s akkori elemzésében is negatív kockázati tényezők között szerepelt a magyar államadósságszolgálat terhe, ami a Baa3 csoport átlagát némileg meghaladja. Említették továbbá a német autóiparnak való nagyfokú kitettséget. De óvatosan szó esett a nyilvánosságnak szóló közleményben az „EU-van szembeni időnkénti konfrontatív viszony” témájáról, a kormányzati gyengeségekről („some weaknesses in the institutions and governance framework, mainly in relation to civil society”).

Ha tehát elképzeljük Moody’s igazgatósági ülésnek ezt a napirendi pontját, és beleéljük magunkat a döntéshozók helyébe, akkor valóban nehéz helyzetértékelési leckét kapunk.

Miért kellene a többi hitelminősítőnél rosszabb csoportban tartani a magyar államot 2021-ben? Ám milyen érvek szólhatnak a felminősítés mellett?

Már mint azon túlmenően, hogy a jelenlegi csoportból néhánynak még rosszabbul alakulnak az adatai. Az olasz államadósság ismert módon eleve nagyobb arányú. Viszont a magyar adat is rosszabbnak néz ki; amint azt már a tavalyi pénzszórás után sejteni lehetett, a MNB pedig a héten nyilvánosságra is hozta: a GDP 80 százalékát túllépte a mutató 2020-ban.

A kormányzat megnyugtató nyilatkozatokat tesz – ami a dolga. Ám van itt némi félreértés a magyar államadósság mértékét illetően a hazai közéletben, még a szakemberek körében is. A magyar államadósság aránya – gyakran elmondták – az uniós átlaghoz közeli. 2020-ig éppen csak meghaladta a német államadóssági arányt. Ám a finanszírozási teher minden könnyen meghosszabbítható adósságnál a kamatfizetés. Az pedig a német állam esetében eleve negatív: a megtakarítók fizetnek azért, hogy teljesen kockázatmentes (AAA besorolású) aktívában megőrizhessék megtakarításaikat. A magyar állam azonban nem ilyen feltételek mellett bocsát ki 1, 3, 5, 10, 15 éves állampapírokat. Tanulságos megnézni az MNB közlése alapján, hogy miként néznek ki a magyar referencia-hozamok nemzetközi összevetésben (MNB, ábrakészlet, 2021. március 23).

A német Bund sajátos eset. De Olaszország is olcsón finanszírozza nem csekély államadósságát, és ebben az utóbbi hetek nemzetközi kamatemelkedési mozgásai sem idéztek elő lényegi változást. A magyarnál jobb kockázati besorolású Lengyelország kötvényei is a mienknél alacsonyabb kuponnal kelnek el: rövidebb lejárakon nulla és egy százalék között, a tízéves kötvény másfél százalék körül, az emelkedés csekély volt februárhoz képest. A korábbi korszakok viszonyaihoz mérve a magyar sem számít rossznak, de már láthatóan jóval drágább, mint a többi, és egy hónap alatt is érezhetően emelkedtek a hozamok.

A tényleges keresleti-kínálati viszonyok alakulásában, amint erről már volt alkalmunk írni, csak részleges szerepet játszik a hitelminősítői rating. Az euróövezet tagjainak állampapírjai esetében döntő tűzerejével ott áll azt Európai Központi Bank is. Mögöttünk azonban – az euró átvételét elvető, az alaptörvénybe 2011-ben a forintot nemzeti valutaként nevesítő politikai döntés következtében – nem áll az EKB. Kár lenne tehát lesajnálni az olasz (vagy portugál, spanyol, görög) pénzügyi viszonyokat – Budapestről. A pénzpiacok sem így látják a helyzetet.

A Moody’s szeptemberi elemzése nem tér ki rá, de a hitelminősítők nyilván számolnak az EU válságkezelő csomagjának létével. Az pedig úgy volt kialakítva, hogy az elsősorban az EU déli, és másodsorban a keleti periférián levő tagállamok gazdaságát és államháztartását támogassa meg a járvány okozta sokk utáni helyreállítási szakaszban.

A magyar megítélést javítja, hogy Magyarországnak is igen nagy összeg van kilátásba helyezve a mentőcsomagból.

Erre is számítva mondhatta Varga Mihály pénzügyminiszter, hogy egy jó ideig nem kellhet kilépni a devizakötvénypiacra. Majd meglátjuk.

De hogy a visszaduzzadt államadósság finanszírozása nem lesz annyira olcsó és könnyű, mint a 2020 előtti aranykorszakban, az bizonyos. Most még tisztábban látszik annak igazsága, amit pedig sokan elmondtak: abban az időszakban kellett volna – és lehetett volna – kitágítani az adósságráta erőteljes mérséklésével a fiskális teret. Bizony a vírusválság alatti és a rákövetkező nem könnyű időszakban nagy szükség lenne rá.

Most mindenki számol, kalkulál, találgat. A pénzvilágban sokféle fordulat állhat elő; valóban nehéz eldönteni, hogy lehet-e szimplán átnézni a tegnapi és mai gazdasági-pénzügyi bajokon, vagy inkább érdemesebb óvatosan nézni a jövő elé. A Moody’s megtehette, hogy nem döntött. A magyar cégvezető, a kormány, minden egyes szereplő viszont folyamatos döntési helyzetben van.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Benchmark Draghi tévedése
Garamvölgyi Zsolt | 2024. november 19. 15:19
Nagy visszhangot váltott ki Mario Draghinak az Európai Unió romló versenyképességéről írt jelentése, melyben megállapítja: az Uniónak sürgősen versenyképességi reformra van szüksége, ha el akarja kerülni, hogy gazdasági és politikai jelentősége végzetesen meggyengüljön. A megszólalók általánosan egyetértettek az Európai Bizottság különmegbízottjának helyzetértékelésével, csak egyes javaslatait kritizálták néhányan. Senki nem foglalkozott viszont a jelentés azon alapvető hiányosságával, hogy teljességgel figyelmen kívül hagyja a tényt, miszerint a versenyképesség erősítésének legfontosabb feltétele a megfelelő emberi erőforrás. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Földbe döngölt infláció?
Bod Péter Ákos | 2024. november 15. 05:42
Egy hónap alatt, szeptemberről októberre 0,1 százalékkal nőttek nálunk az árak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mérése szerint 3,2 százalékkal magasabb a fogyasztóiár-index, mint tavaly októberben volt. Az adatok közzététele után ragadtatta el magát örömében a miniszter: az inflációnak annyi. Mivel a politikusi mondások gazdasági ügyekben, meg általában is, újabban igen távol képesek esni a valóságtól, van okunk kételkedni ebben az esetben is.
Benchmark Bod Péter Ákos: Nem húz a motor – mi lesz az iparral?
Bod Péter Ákos | 2024. november 8. 05:41
A statisztikai hivatal által közölt negatív adatoknál is elkeserítőbb kép rajzolódik ki a hazai iparban. A gyengélkedő német gazdaság és Donald Trump győzelme az amúgy sem fényes kilátásokat még borúsabbakká teszi.
Benchmark Bod Péter Ákos: A gond nem a recesszió, hanem ami megelőzi és követi
Bod Péter Ákos | 2024. november 1. 05:44
Az idén nem jött olyan egyszeri brutális fordulat sem a világban, sem a hazai gazdaságban, amely joggal tenné zárójelbe az eredeti, irreálisan magasra emelt állami tervadatot. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Az amerikai választás kimenetelének közvetlen gazdasági hatásai
Bod Péter Ákos | 2024. október 18. 05:41
Az Egyesült Államok jelentős világgazdasági súlya – ami nagyjából egyenlő az EU és Kína együttes részesedésével –, valamint amiatt, hogy a dollár még mindig a globális kulcsvaluta, ami a tengerentúlon történik költségvetési, monetáris ügyekben, az azonnal és közvetlenül kihat a világ többi részére. Ebből az aspektusból kell vizsgálni, milyen gazdasági következményei lehetnek annak, ki győz majd a november 5-ei elnökválasztáson: Kamala Harris vagy Donald Trump. 
Benchmark Bod Péter Ákos: A járműipar már rég nem Európa motorja – és nálunk?
Bod Péter Ákos | 2024. október 11. 05:43
A hét hírei között vezető helyen állt, hogy az EU többségi szavazással elfogadta az Európai Bizottság előterjesztésében a kínai elektromos autók importjára kivetett „súlyos büntetővámokat”. 
Benchmark Bod Péter Ákos: Múló pánik a piacokon, vagy a sebezhetőség jele?
Bod Péter Ákos | 2024. augusztus 16. 05:43
Nagyon ráijesztett a gazdasági szereplőkre a hirtelen jött pénzpiaci válság. Egy hét alatt hatalmas fordulatok következtek be: a japán jegybank váratlan július 31-i kamatemelése nyomán három munkanapon belül a S&P500 index 6 százalékot esett, a Nasdaq100 több mint 8, a Nikkei225 pedig egyenesen 20 százalékot.
Benchmark Bod Péter Ákos: Az orosz és az ukrán gazdaság a háború harmadik évében
Bod Péter Ákos | 2024. augusztus 9. 05:42
Amikor Ukrajna, Oroszország állapota a téma, a világot érthetően elsősorban a háborús fejlemények érdeklik. Ezekhez képest másodlagos, hogy a 2022. februári orosz invázió után hogyan alakul a közvetlenül érintett két ország makrogazdasági pályája. Kevesen gondolták volna (legkevésbé a hadüzenet nélküli frontális támadást elindító orosz politikai és katonai vezetők), hogy így elhúzódik a háború. Most már középtávúnak számító időtartam statisztikai adatait tanulmányozhatjuk.
Benchmark Bod Péter Ákos: Gazdasági ütemvesztés – amit tudunk, és amit sejtünk
Bod Péter Ákos | 2024. augusztus 2. 05:44
Az év második negyedéves gazdasági növekedési teljesítményéről közzétett első KSH-becslés kellemetlen meglepetést okozott, noha az eddig megismert ipari, kiskereskedelmi részadatok alapján már lehetett észlelni, hogy nem húz a gazdaság.
Benchmark Bod Péter Ákos: Back to the EU? Tényleg helyrehozza az új brit kormány a Brexitet?
Bod Péter Ákos | 2024. július 19. 05:43
Nem. De bizonyosan nem maradnak a mai szinten a brit-EU kapcsolatok. Mindkét oldalon sokat lehet nyerni aprólékos, technikai, az üzleti és a mindennapi ügyeken sokat segítő változtatásokkal.  
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG