Giró-Szász András kormányszóvivő elmondta: a kormány eredeti szándékának megfelelően megalkotta az új hulladékgazdálkodási törvényt és létrehozta az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséget. Mindkettővel az volt a cél, hogy a hulladékgazdálkodást megfelelő mederbe tereljék, és a lakosság számára kedvezőbbé tegyék.

Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára emlékeztetett, hogy január elsejétől csak olyan cég végezhet közszolgáltatást, amely minimum 51 százalékos önkormányzati vagy állami tulajdonban van. Július 1-től pedig csak minősítéssel rendelkező cég végezhet hulladékgazdálkodást. Úgy vélte: a cégek száma várhatóan csökkenni fog, az ellátási körzetek növekedni fognak, és mivel a szolgáltatók profitot nem termelhetnek, így a következő 1-2 évben 30-40 százalékkal is csökkenhet a lakossági szemétszállítás díja.

Megelőzés és újrahasznosítás

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az év elején életbe lépett hulladéktörvény nem a lerakást, hanem a megelőzést helyezi előtérbe, a keletkező hulladékok esetében pedig az újrahasznosítás mértékének növelését szeretné elérni. Az anyagában újra felhasználható üveg-, műanyag-, fém- és egyéb hulladékok válogatása mellett a szolgáltatókat arra ösztönzik, hogy a hőértékkel rendelkező hulladékokat is válogassák, mert a lerakási járulék év eleji bevezetésével nem éri meg azokat lerakni. A járulék idén 3000 forint, jövőre 6000 forint, 2015-ben 9000 forint, majd 2016-ban 12000 forint lesz tonnánként.

Kiemelte: a hulladékégetést csak úgy támogatják, ha ezer kilogramm, égetésre szánt szemétben mindösszesen egy kilogramm PVC, illetve nehézfém származék van. Egy kormányrendelet értelmében ezek a hulladékok termékké minősülnek és a szolgáltatók értékesíthetik azokat az égetőműveknek.