A januári 2,3 és a februári 1,2 százalékos visszaesés után a naptárhatástól megtisztított legnagyobb idei volumencsökkenésben szerepe lehetett annak is, hogy utoljára éppen a tavaly márciusi forgalom mutatott növekedést, 1,5 százalékosat - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal most frissített adataiból. A KSH május elején közölt gyorsbecslése a kiskereskedelmi forgalom volumenének 0,1 százalékponttal kisebb, 2,8 százalékos zsugorodását mutatta.
Az élelmiszert és az élelmiszerjellegű vegyes árucikkeket értékesítő üzletek forgalma 1,1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól a januári és február rendre 2,8 és 2,7 százalékos csökkenés után. Az előzetes jelentés 0,9 százalékos forgalomcsökkenést jelzett ebben a csoportban.
A nem élelmiszer jellegű termékek értékesítési volumene 3,4 százalékkal, az előzetesen jelzett 2,7 százalékosnál nagyobb csökkenést mutat, de ez is számottevő javulás a januári 5,2, és a februári 4,5 százalékos visszaeséséhez képest. Az előzetesen közölt 5,1 százalékosnál mérsékeltebb, 4,8 százalékos volt viszont az üzemanyag forgalom csökkenése, ami azonban még mindig a legnagyobb havi csökkenés az év első negyedében annak ellenére, hogy az árak nem érték el az egy évvel korábbi szintet. A ruházati cikkek, lábbelik és textiláruk eladása 6,2 százalékkal maradt el a tavaly márciusi volumentől.
A részletesebb bontásból kiderül, hogy az előző hónappal ellentétben növekedett a gyógyszerek és gyógyászati termékek, valamint a könyvek és számítástechnikai cikkek forgalma 1,9, illetve 1,1 százalékkal, ugyanakkor csökkent az illatszerek és használtcikkek értékesítése rendre 0,5 és 3,9 százalékkal.
A hagyományos és internetes csomagküldő szolgálatok értékesítési volumene - ha a korábbiknál lassabban is - tovább szárnyalt és 23,8 százalékos éves növekedést könyvelt el márciusban. A legnagyobb, 11,8 százalékos visszaesést viszont a bútorok és műszaki cikkek forgalma mutatta.
A márciusi kiskereskedelmi forgalom értéke 659,7 milliárd forintot tett ki, mindössze 11,2 milliárddal többet, mint egy évvel korábban. A nem élelmiszer termékek értékesítése folyó áron is 3,0 százalékkal, 6,6 milliárd forinttal csökkent, az élelmiszerforgalom,viszont 8,2 százalékkal, 24,4 milliárd forinttal nőtt.
Egy lépés az eszkaláció felé. 
