A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint márciusban a kiskereskedelmi eladások 0,9 százalékkal növekedtek, így az év első negyedévében stagnálás volt megfigyelhető. Az országos kiskereskedelmi üzlethálózatban, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelemben 2012. márciusban 645,2 milliárd forint, az első negyedévben 1758,7 milliárd forint értékű forgalom realizálódott.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben márciusban 2,7 százalékkal nagyobb volumenű forgalom realizálódott. A növekedésben szerepet játszott hogy az idén a húsvéti vásárlások már március végén elkezdődtek, míg 2011-ben a húsvét csak áprilisban éreztette hatását. Az első negyedévben így 1,9 százalékkal bővült az értékesítés volumene az előző év azonos időszakához képest.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene márciusban kismértékű, 0,6 százalékos növekedést mutatott, így az első negyedévben összességében stagnált. Az egyes üzlettípusok forgalmának alakulása vegyes képet mutatott. Folytatódott a bővülés a csomagküldő és internetes-, az illatszer- (az előző évi alacsony bázishoz képest), az iparcikk-, valamint a textil-ruházati és lábbeli-kiskereskedelemben. Ezzel szemben a könyv-, számítástechnika, egyéb iparcikk üzletek eladásai stagnáltak, a használtcikk, a gyógyszer-, gyógyászati termék-, valamint a bútor- műszakicikk-kiskereskedelem értékesítésének volumene továbbra is elmaradt az előző év azonos időszakitól.
Folytatódott az üzemanyagtöltő állomások eladásainak csökkenése a magas üzemanyagárak következtében. Márciusban az értékesítés volumene 4,3 százalékkal, az első negyedévben 2,9 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest.
Az egy hónappal korábbihoz mérten – a szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint – a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,5 százalékkal növekedett. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem (0,4%), valamint nem élelmiszer-kiskereskedelem (0,9%) növekedett, mialatt az üzemanyagkutak eladásai csökkentek (0,7%).
Az országos kiskereskedelmi forgalomból továbbra is Közép-Magyarország képviselte a legnagyobb részt, aránya 2011-ben 37,0 százalék volt. A többi régió egyenként 8,6–12,0 százalékban részesedett a kiskereskedelmi forgalomból. 2011-ben a növekedés Dél-Alföldön volt a legnagyobb (1,5%), míg a legnagyobb mértékű elmaradás Dél-Dunántúlon (1,1%) volt az azt megelőző évhez képest.
Az Eurostat adatai szerint – a naptárhatástól megtisztított adatok alapján – a kiskereskedelmi eladások az Európai Unió 27 tagállamában márciusban 1,0 százalékkal növekedtek, míg az eurózóna országaiban stagnáltak az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Márciusban az országok nem teljes körére rendelkezésre álló adatok 14 tagállamban bővülést, 2-ben stagnálást, 6-ban csökkenést mutattak. A térség legfejlettebb országai közül az Egyesült Királyságban 4,9 százalékkal, Franciaországban 2,7 százalékkal növekedett, Németországban stagnált az értékesítés volumene. Magyarország az EU-27 átlagának közelében volt.
Az európai statisztikai rendszerben a kiskereskedelembe nem számító gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai márciusban 2,4 százalékkal, az első negyedévben 4,6 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit, amelyben szerepet játszott a regisztrációs adó csökkenése.
Spanyolország-Ausztria 3:0, Portugália-Horvátország 2:1. 
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
