A zene terén határozott elképzeléseik vannak a megkérdezetteknek: a könnyűzenét kétszer annyian preferálnák a gyászszertartás alatt, mint a klasszikust, és a válaszadók 17 százaléka attól sem zárkózna el, hogy hozzátartozói, barátai a klasszikus fekete helyett színes ruhában kísérjék őket utolsó útjukra.
A 4Life Direct legújabb felmérésben arra kereste a választ, hogy milyen temetkezési formát részesítenek előnyben a magyarok, és milyen gyászszertartást képzelnek el maguk számára.
A kutatásból kiderült, hogy a magyarok jellemzően nem gondolnak saját halálukra, így a temetésre sem. A temetési módokról szóló kérdésre 22 százalékban válaszolták, hogy még nem foglalkoztak a témával, további 15 százalékot pedig nem érdekli, milyen módon lesz eltemetve, ők főleg a fiatalabbak és a nyugat-dunántúliak. A szórásos temetést a megkérdezettek harmada választaná (33 százalék), főleg az 50 év felettiek, a koporsóst 12, míg az urnás temetést 18 százalék. A régiós összevetésből az is kiderült: az Alföldön szignifikánsan magasabb arányban választanák a hamvak szétszórását, míg a helyszíneket nézve folyót, erdőt és tengert jelöltek meg a legnagyobb arányban.
Gyászbeszédre papot a legkevésbé Dél-Dunántúlon szeretnének
A temetés alatti zenén a többség, 65 százalék még nem gondolkodott el, különösen igaz ez a fiatalabb, Budapesten élő nőkre. Azok, akiknek volt elképzelésük, jellemzően - 18 százalékban - könnyűzenét választanának, de 9 százalékuk - főként a férfiak - klasszikus zenés temetést szeretnének, míg templomi zenét mindössze 6 százalék. Minden régióban a könnyűzene a legnépszerűbb, de a Dél-Dunántúlon és Észak-Alföldön magasabb arányban említették a klasszikus zenét is.
Ennél valamivel többen, a megkérdezettek mintegy fele tudta megmondani, hogy kit választana a gyászbeszéd elmondására. Egyik családtagját, barátját, ismerősét 23 százalékuk választaná, míg ennél valamivel kevesebben, 18 százalék szeretné azt, ha pap vagy lelkész tartaná a beszédet - főként az idősebb korcsoport, az 50-65 évesek vélekednek így. Régiók szerint vizsgálva a Közép-Dunántúlon és Észak-Alföldön magasabb arányban szeretnék, hogy a pap vagy lelkész tartson beszédet, míg a dél-dunántúli régióban a legalacsonyabb az így vélekedők aránya.
Fekete, fehér, színes is jöhet
A szertartáson megjelentek ruházatáról szintén körülbelül minden második válaszadó gondolkodott el, és ők a két végletet választották: 27 százalékuk maradna a hagyományos fekete ruháknál, 17 százalékuk viszont azt szeretné, ha a hozzátartozók, barátok, ismerősök színes ruhákban jönnének el. Fehér ruhás temetést 2 százalék választana, míg a megkérdezettek 4 százalékának lényegtelen a ruhák színe, szerintük jellemzően nem ez a fontos, hanem maga a tiszteletadás.
A hagyományos temetkezési formához a legtöbben tradicionális síremléket társítanának: a túlnyomó többség, 5-ből csaknem 4 válaszadó klasszikus sírkövet szeretne magának, míg minden 10. inkább növényt ültettetne a sírjára. A kripta, vagy táblával ellátott pad, illetve szék nem volt jellemző a válaszok között.
Vidéken fontosabb a virág
A koporsóra rakott virágokon a budapestiek gondolkodtak el a legkevésbé, háromnegyedüknek ez nem jutott még eszébe, míg vidéken közel kétharmad ez az arány. Azok körében, akik tudtak válaszolni, a rózsa volt a legnépszerűbb, a 30-49 évesek 15 százaléka, míg az 50-65 évesek 21 százaléka választaná ezt a virágot.
A kutatásban, ami régióra, életkorra, nemre, településtípusra is reprezentatív, ezer, 30-65 éves magyar felnőtt vett részt.
Az Operaház szerint van létjogosultsága a múlt héten tesztelt, kétezer forintos sétálójegynek, ezért a jövőben is terveznek vele. 
