Gyümölcs, csoki, sajt: te is ezt választod?
A Nielsen piackutató a felmérést hatvan országban, több mint 30 ezer internethasználó fogyasztó bevonásával végezte, köztük Magyarországon. Eszerint magyarok legnagyobb része (34 százaléka) a két főétkezés közötti falatozáshoz elsősorban friss gyümölcsöt választana, egy kérdőíven szereplő negyvenhét különböző ennivalóból. Utána a csokoládé következik (17 százalék), majd a sajt (8 százalék). Ugyanez a sorrend harmincegy európai ország átlagában is. (Hogy a fennmaradó 41 százalék mit eszik két étkezés között, arról nem szól a Nielsen közleménye - a szerk.)
Az okok, amiért szeretünk nassolni
A felmérés szerint a főétkezések között a legtöbb magyar azért eszik pár falatot, mert örömet akar szerezni magának. Második leggyakoribb ok, hogy kényeztesse saját magát, harmadik pedig biztosítani a szükséges tápanyagot. Csak negyedikként következik az éhségérzet megszüntetése.
|
| Forrás: Nielsen |
“A keresletet elsősorban az íz, valamint az egészség szempontjai diktálják, és a fogyasztók egyiknél sem hajlandók kompromisszumra” – állapítja meg a nemzetközi trendekről Susan Dunn, a Nielsen globális szakértői tanácsadó szolgálatának elnökhelyettese.
Magyarországon snackek fogyasztásánál az egészség húsz felsorolt konkrét szempontja közül a válaszadók legnagyobb aránya (több mint háromnegyed része) arra ügyel, hogy természetes élelmiszert egyen, génmódosítás nélküli összetevőkből, továbbá természetes ízesítésűt.
Többet rágcsál a világ
Világszerte az emberek főétkezések közötti falatokra tavaly április és idén március között 374 milliárd dollárt költöttek, ami 2 százalékkal több, mint az előző hasonló időszakban. Egyebek között ezt állapítja meg a Nielsen felmérése alapján készült tanulmány.
Habár a világpiaci költés zöme Európára (167 milliárd USD) és Észak-Amerikára (124 milliárd USD) jut, a rágcsálnivalók értékesítése legjobban fejlődő régiókban növekszik. Ázsia-Óceániában (46 milliárd USD) és Latin-Amerikában (30 milliárd USD) plusz 4, illetve plusz 9 százalékot regisztrált a Nielsen. Közép-Keleten és Afrika vizsgált országaiban (7 milliárd USD) a növekedés üteme 5 százalék.
Kimarad az ebéd?
Európában 2013. április és 2014. március között a snack forgalmához legnagyobb mértékben az édesség járul hozzá, 46,5 milliárd dollárral, ami magában foglalja a cukros termékeket, csokoládét, cukorkát és rágógumit.
Leggyorsabban, 6,8 százalékkal emelkedett földrészünkön a bolti eladás mártásokból, sós és édes krémekből, beleértve a nedves szószokat, önteteket és humuszt is.
“A snack ágazatban ádáz verseny folyik. Nagy mértékben növekszik a forgalom a cukrot nem tartalmazó, nem édes snackekből, amelyek sokak számára mindinkább kiváltanak egy főétkezést. Egyúttal pedig jelzik, hogy a fogyasztók gondolkodásában egyre nagyobb szerepet játszik az egészséges étkezés. Jelenleg a hagyományos aprósütemények, kekszek és más édességek viszik el a snackek kiskereskedelmi forgalmának nagyobb részé” - mondja Susan Dunn.
Spanyolországban a fogyasztói árak éves növekedése 1,9 százalékra, tavaly október óta a legalacsonyabbra csökkent májusban az áprilisi 2,2 százalékról. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
