Ez alapján a bérbeadó havonta 70 ezer forintot kereset a lakás kiadásával, ami a költségek elszámolását tekintve magas összegnek mondható. Általánosságban az is megfigyelhető, hogy a drágábban kiadott lakásokat inkább bevallják az emberek, kiváltképp, ha cégeknek adják ki ezeket. Az év első hét hónapjában összesen 31 milliárd forintot fizettek be a lakáskiadók a költségvetésbe, ez több mint fele a tavaly befizetett teljes összegnek.

Mi van a magánszemélyekkel?

Ez azonban csak az az összeg, amit a cégeknek kiadott lakások után fizetnek be a tulajdonosok, a magánszemélyeknek kiadott ingatlanokat tekintve azonban sötétben tapogatóznak az adóellenőrök. Tavaly ősszel a háztartások 6 százaléka élt magánlakásban a KSH adatai szerint, vagyis legalább 250 ezer otthont adtak ki ilyen módon – ez összevethetetlen a 72 ezres önbevallói körrel. Tavaly december végén egyébként a NAV 697 ezer adószámos magánszemélyt tartott nyilván, akik közül 166 345-en voltak bérbeadásra bejelentkezve – vagyis ennyien jelezték, hogy tervezik kiadni a lakást, de nem tudni, hogy pontosan hány valósult meg ténylegesen.

A helyzeten az sem segít, hogy nem lehet tudni, pontosan hányan fizetik ki a negyedévente esedékes adóelőleget – ez ugyanis egy tételnek számít a költségvetésben, így nem derül ki, hányan és kik fizették be ezt a lakásuk kiadása után. A turisztikai célból hasznosított lakásokról szintén nincs adat, noha rájuk szigorúbb szabályok és nagyobb adminisztrációs kötelezettség vonatkozik, őket már korábban többször is figyelmeztette a NAV.