A felmérés szerint 2016 és 2017 között megnövekedett a 75 négyzetméternél nagyobb alapterületű otthonok iránti kereslet, a 130 négyzetméter fölötti ingatlanokra például csaknem kétszer annyian kerestek rá 2017 őszén, mint 2016 azonos időszakában.
Ennek hátterében feltehetően a csok-hatás állhat, illetve nem elhanyagolható az sem, hogy ezek a vásárlók saját lakhatás céljából vásárolnak, nem pedig befektetési szándékkal, utóbbiak ugyanis a kisebb alapterületű lakásokat részesítik előnyben.
Minden második lakáskereső az újszerűre és az új építésűre hajt
Az ingatlan állapotának szempontjából az elmúlt 12 hónap abszolút nyertesei az új építésű, az újszerű és a felújított ingatlanok voltak. Új lakások esetén 1 év alatt csaknem 4 százalékkal növekedett a kereslet, ez leginkább az egyre intenzívebb lakóparki kampányoknak tudható be.
Az új projektek sokak számára elérhetetlen ár kategóriájúak, éppen ezért tapasztalhatunk növekedést az újszerű és a felújított otthonok esetén is. Hiába könnyebb hitelhez jutni, arra számítunk, hogy az újszerű és a felújított lakások népszerűsége tovább nő a következő egy-két évben, s ez további jelentős, akár 5-10 százalékos drágulást eredményez ezekben a kategóriákban. Ha itt is elviselhetetlen árak alakulnak ki, akkor pedig idővel a kereslet egy nagyobb része a közepes állapotú vagy a felújítandó ingatlanok felé fordulhat – figyelmeztetett Mester Nándor, az Otthontérkép vezető elemzője.
A többség 12-35 millió közötti áron vásárolna
2016 és 2017 szeptembere között a keresések eltolódtak a drágább ártartomány felé. Míg 2016-ban a keresők 30 százaléka 7-12 millió forint közötti ingatlant szeretett volna vásárolni, addig 2017-ben ez 22%-ra csökkent. A 12-20 milliós és a 20-35 milliós ingatlanok keresettsége azonban növekedett, előbbi 2 százalékkal, utóbbi pedig 5 százalékkal. Ugyanígy növekedést tapasztalunk a 35-60 millió forint között árult otthonok esetén is. E tendencia hátterében szintén a csok, illetve a kedvező hitelkörnyezet állhat, melyek egyértelműen ösztönzik a keresletet.
Új favorit a láthatáron?
Az elmúlt 12 hónapban növekedett a fővárosban a külső kerületek, illetve az agglomeráció népszerűsége. A két év adatait összehasonlítva világosan látszik, hogy egyre többen szeretnének a III., a XV., a XX., a X., a XVII., a XVIII., a XXI., a XIX. és a XXIII. kerületekbe költözni. A legnagyobb arányú keresleti emelkedés a IV. kerületben volt, itt ugyanis 2016-ban a keresők csupán 3 százaléka szeretett volna vásárolni, 2017-re azonban ez az arány megduplázódott.
A külső kerületek népszerűségének hátterében a lakáspiaci árak emelkedése áll, ezeken a területeken ugyanis még mindig jóval alacsonyabb áron lehet vásárolni. Tény azonban az is, hogy a nagyobb alapterületű ingatlanok – melyek, mint láthattunk egyre népszerűbbek - gyakrabban fordulnak elő a város külsőbb kerületeiben.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,75 pontos nyitás után csökkent csütörtökön kora délutánig.
Vége a korlátoknak: Új korszak indul a magyar alternatív befektetéseknél
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
