Pénzért új hazát: nem csak Magyarország várja a gazdagokat

Nem biztos, hogy megéri az országnak a letelepedési államkötvény kibocsátása, mert csak szerény kamatmegtakarításhoz jut az állam, amiért cserében jelentős szolgáltatásokat is kell adnia. Komoly nyereség képződik ráadásul az offshore közvetítő cégnél – írtuk nemrég az Alapblog írására hivatkozva. Eközben nem érthető, miért nem valamiféle munkahelyteremtéshez, működőtőke-befektetéshez kötik a kedvezményes letelepedést, mint sok más országban. Készítettünk egy körképet arról, hogy is van ez másutt.

USA: félmillió vagy egymillió, ez itt a kérdés

Az Amerikai Egyesült Államokban, amely a világ egyik leggazdagabb államaként az első számú migrációs célpont is, az „EB-5” vízum teszi lehetővé, hogy valaki sok pénz birtokában letelepedjen. (További linkjeink ebben a cikkben az idegen nyelvű forrásokra utalnak.) A szabályok viszonylag egyszerűek: vállalkozni kell és legalább tíz új munkahelyet kell létrehozni, miközben legalább egymillió dollárt fektetünk be. Amennyiben különböző, munkaerő-piaci, vidékfejlesztési szempontból kiemelt körzetben van a vállalkozás, akkor viszont elég félmillió dollár is.

Százféle vízum

Amennyiben az illető nem akarna vagy tudna vadonatúj vállalkozást létrehozni, olyan beruházásokat is elfogadnak, amelyek már meglevő munkahelyek megtartásához járulnak hozzá. Illetve a pénzt az állam vállalkozásfejlesztési szerveire, a Regionális Központokra (Regional Centers) is rá lehet bízni, amelyek vagyonkezelési díj fejében kezelik a befektető pénzét. A munkahelyeknek két évig meg kell maradniuk, és a külföldi is két évre kap tartózkodási engedélyt, ez után azonban kérvényezhet állandó tartózkodást.

Az USA vízumrendszere, a jogcímek szövevénye egyébként elképesztően bonyolult, több tucatnyi vízumfajta létezik, némelyik például speciális országokra vagy élethelyzetekre, kiemelt területekre vonatkozik (Guam polgára, elhunyt amerikai állampolgár hozzátartozója stb.).

Ausztria pontozza őket

A szomszédos Ausztriában 2011-ben komoly változtatásokat végeztek a bevándorlási törvényben, és pontrendszert vezettek be, a nyelvtudástól a jövedelemig sokféle kritérium létezik. Például megfelelő, a minimálbér százalékában meghatározott  jövedelem –nyugdíj, osztalék, jogdíjak stb. – igazolása is elég lehet a tartózkodási engedélyhez, az úgynevezett „piros-fehér-piros kártyához”.

Vagy például magasan kvalifikált munkavégzés, sok pontot, százból negyvenet  ér például a PhD tudományos fokozat, de azt is nagyon értékelik, ha az illető valamely technológiai ágazatban, mint a számítástechnikában  dolgozik. (Mindez persze csak az EU-n kívüli állampolgárokra vonatkozik, hiszen az EU-polgárok engedély nélkül letelepedhetnek bármely tagállamban.) A százból egyébként 70 pont kell az engedély megszerzéséhez.

A briteknél egy milla sokat nyom a latban

Jelenleg a kormány információs oldala szerint Ausztriában tartózkodási engedélyt kaphat az az önálló keresőtevékenységet végző személy (vállalkozó), aki kifejezett gazdasági hasznot hoz az országnak. Különös tekintettel arra, ha tőkét visz be az országba, munkahelyeket teremt vagy a megtartásukhoz járul hozzá, működése know-how vagy új technológiák bevezetését eredményezi, illetve egy adott régió fejlődése szempontjából kiemelten fontos. Összeghatárokról, munkahelyek számáról nincsen szó, tehát meglehetősen nagy tere lehet az egyedi elbírálásnak.

---- És mi van a német barátainknál? ----Pontrendszer van az Egyesült Királyságban is, egy úgynevezett ötsoros vagy ötkategóriás (5 Tier) rendszerben az egyes kategóriákra más-más követelmények vonatkoznak. A befektetők – a magasan képzett munkavállalókkal együtt – az egyes kategóriában (Tier 1) szerepelnek, ahol a forrás szerint 95 pontot kell összegyűjteni a vízumhoz. Egymillió angol font likvid, befektethető megtakarítással, ami lehet például bankbetét, 75 pont érhető el (vagy például kétmillió fontnyi egyéb vagyonnal.) Ezeket a befektetőket viszont felmentik az angol nyelvtudás előírása alól és nem kell igazolniuk, miből élnek.

Alábbhagyott a német precizitás

A németeknél, kicsit hasonlóan Ausztriához, 2012. augusztusától változtak meg a szabályok. Előtte negyedmillió eurós befektetést és legalább öt munkahely megteremtését írták elő, ami az USA-szabályozásra emlékeztet, bár már akkor is volt tere egyedi könnyítésnek. Az új szabályok enyhébbek, eltörölték az összeghatárt és a minimális munkaerőszámot, a kérelmeket itt is rugalmasabban bírálják el.

Könnyítették egyébként egyúttal számos szempontból a magasan képzett munkaerő munkavállalási, letelepedési feltételeit is, az ideiglenes „kék kártyák” tulajdonosai három év után, sőt jó német nyelvtudással már két év után kaphatnak állandó tartózkodási engedélyt. A németekről egyébként azt is érdemes tudni, hogy a kormány – amely pedig középjobbnak nevezett, kereszténydemokrata és jobboldali liberális koalíció – eléggé pozitívan áll hozzá az évente százezres nagyságrendű  bevándorláshoz.

Kanadában van, de mégsincs

Mivel Németország népessége – nagyon hasonlóan Magyarországéhoz – rohamléptekkel öregszik, tudatosan ösztönzik a bevándorlást, főleg a jól képzett munkaerőét. Sok közgazdász az ország relatíve jó gazdasági teljesítményét is az élénk bevándorlási folyamattal magyarázza.

(Fotó: Wikimedia Commons)

Kanadában 1,6 millió kanadai dollár vagyon mellett kaphat valaki vízumot, amiből 800 ezer dollárt kell minimálisan befektetni. A befektetést az ottani bevándorlási hatóság (Citizenship and Immigration Canada, CIC) kezeli, és – a kormányzati honlap szerint – kamat fizetése nélkül adja vissza mintegy öt év és három hónap alatt. A dolog szépséghibája, hogy az ilyen típusú vízumok kiadása – a hatóság weboldala szerint – 2012 júliusa óta további intézkedésig szünetel.

Legyen pénzed, vagy múltad

A kormány oldala Ausztráliában eléggé általánosan fogalmaz, de annyi kerül, hogy a kontinensnyi országban is többféle üzleti vízumot különböztetnek meg, még a nyugdíjba vonuló vállalkozóknak is van külön kategória. A Globalvisas.com adatai szerint egy üzleti befektetési vízumhoz legalább 2,25 millió ausztrál dollárnyi (mintegy 1,67 millió eurónyi) magánvagyonnal kell rendelkezni, amiből 1,5 milliót kell befektetni (1,11 millió euró), vagy 1-5 éves, bizonyos feltételeknek megfelelő üzleti múltat kell tudni felmutatni. Más források szerint már ott is pontrendszer van, és a befektetett összegtől, az üzleti forgalomtól függően egyre több és több pontot kap az üzletember.

Hogy ne csak a legfejlettebb államokat nézzük, Spanyolországban is inkább „független tevékenységet végzőnek”, lényegében vállalkozónak nevezik a pénzes embereket, és ott is van számukra külön vízum („visado por cuenta propia”). A 2011-ben kibocsátott jogszabály azonban itt sem szab meg összeghatárokat, munkahelyeket, de utal arra, hogy a vízum kérelmezőjének megfelelő tőkével, üzleti tervvel kell rendelkeznie, és a munkaerőpiacon is pozitív hatásokat kell elérnie. (105. cikkely. 3. bekezdés.) A megfogalmazás azonban felettébb általános, ami – mint általában ilyen estekben, és és sok más országban is – könnyen a korrupció melegágya lehet.