|
| Zsiday Viktor |
„Mégsem 70 lepedő?” címmel ír Zsiday Viktor befektetésialap-kezelő az alapblogon a letelepedési államkötvényről. (Teljes terjedelmében itt olvasható, előzménye pedig itt.) A törvényből kiderül, hogy a letelepülni vágyó nem állampapírt vesz, hanem az offshore közvetítő cég által kibocsátott valamilyen értékpapírt, aminek a névértéke 250 000 euró. A közvetítő vállalkozás pedig ezután megveszi a magyar állam által kibocsátott öt éves diszkont állampapírt, aminek a névértéke 250 000 euró, de diszkontpapírként ez alatt az ár alatt bocsátják ki, 1,5 százalékponttal az éppen uralkodó hozamszint alatt.
A leírások szerint az érdeklődő valószínűleg besétál az offshore céghez, és megveszi az offshore cég értékpapírjait 250 000 euró értékben, plusz kifizet 40 000 eurót ügyintézésre, ami összesen 290 000 euró. Ebből a cég megveszi a jelenleg mintegy 220 000 euróba kerülő állampapírt, és öt év múlva visszaadja a delikvensnek a 250 000 euróját. A törvény nem szabja meg, hogy a közvetítő vállalkozás milyen értékpapírt bocsáthat ki, milyen áron adhatja ezt el, csak a 250 000 eurós névérték a fix.
A költségeket is úgy szabja meg, ahogyan akarja, „nagyjából a közvetítő vállalkozásra van bízva, hogy mennyi pénzt szed be egy-egy jelentkezőtől szolgáltatásaiért cserébe”. „Az látszik, hogy offshore cégekben fog jelentős, többmilliárdos nyereség lecsapódni a magyar letelepedésért. Az, hogy pontosan mennyi, a cégtől függ, lehet kevesebb és több is mint fejenként 70 000 euró” - írja.
A szerző szerint a magyar államnak ez nem túl jó biznisz. A törvény alapján letelepülőnként öt éven át évi bő egymillió forint kamatelőnyt élvez a devizafinanszírozáson, így a kötvények révén olcsóbban jut devizaforráshoz, mint egyébként tudna. Azonban a várhatóan nyújtott közszolgáltatásokat is figyelembe véve nettó módon az állam a letelepülőkön várhatóan semmit nem fog keresni, hiszen költségei is lesznek ezzel az éves bő egymillió forint kamatelőnnyel szemben.
Magyarország az egész hercehurcán nagyjából nettó módon semmit nem keres, a közvetítőcégek viszont elég sokat – írja Zsiday. Eközben nem érthető, miért nem valamiféle munkahelyteremtéshez, működőtőke-befektetéshez kötik a kedvezményes letelepedést, mint sok más ország, hogy az növelje a gazdasági teljesítményt. Ha pedig mégis inkább állampapírbefektetéshez kötik, akkor a kötvényt miért nem az állam árusítja – hiszen a szerző szerint az Államadósság Kezelő Központ kifejezetten jól működő intézmény –, miért van szükség ehhez offshore közvetítő szervre.
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
