Megjelent a kormány honlapján az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával összefüggő és egyéb célú módosításáról szóló törvénytervezet pénteken. A tervezet szerint a távollét esetén a munkabér nem változik majd attól függően, hogy az adott hónapban mennyi a munkanap, és mennyi a távollét időtartama.
Nem volt mindegy, mikor megy szabadságra a dolgozó
A módosításra azért van szükség, mert az új Munka Törvénykönyvének idén életbe lépett új szabálya a távolléti díjról nem volt egyértelmű: az esetleges problémákban az osztószámmal volt gond. A törvény 174 óra (21,75 munkanap/hó) alkalmazásával írja elő a távolléti díj meghatározását, abban az esetben, ha valaki 8 órás munkaidőben, bejelentett alkalmazottként dolgozik. Olyan esetben például, hogy ha egy minimálbéren foglalkoztatott munkavállaló februárban venné ki a szabadságát, akkor a törvény szerint járó bér nem érné el a bérminimumot. Ráadásul minél magasabb a jövedelem, annál nagyobb lehet hónaptól és a távollét hosszától függően két hónap fizetése között az eltérés.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) Monitoring Bizottsága február végi ülésén tekintette át és vitatta meg a távolléti díjjal kapcsolatos hatályos szabályozást. Mind a munkaadói, mind a munkavállalói érdekképviseletek egyetértettek abban, hogy a munkabér ne változzon a szabadsággal érintett hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától függően.
Érdekképviseleti vezetők és munkajogászok is jelezték korábban, hogy a jelenlegi Munka törvénykönyvében hiányos a távolléti díj számításának szabályozása.
A közalkalmazotti törvény is módosulhat
A közalkalmazotti törvényt és a Munka törvénykönyvét módosító mostani normaszöveg kitér arra is: a munkavállalóknak évente egy alkalommal jár 14 nap egybefüggő szabadság, amely azt jelenti, hogy ennyi időre mentesíteni kell a dolgozót a munkavégzés és a rendelkezésre állás alól. A 14 egybefüggő szabadságos napba be kell számítani azokat a napokat is, amikor a munkavállaló - a szabadság kiadása nélkül is - mentesül a rendelkezésre állás és a munkavégzés alól.
A jelenlegi Munka törvénykönyve így fogalmaz: "A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő tizennégy napot elérjen." Az új szabály így szól: "A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési kötelezettség alól." A módosítás tehát hangsúlyozza, hogy naptári évenként értendő a 14 nap, és erre az időre mentesíteni kell a munka alól a dolgozót.
Az ukrán elnök elismerte, hogy jelenleg nem tudnak minden elfoglalt területet visszafoglalni.
