A Tigáz által indított eljárás mai tártárgyalásán elhangzott, hogy csütörtökön életbe lépett és a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazható az törvény, amely szerint a gáz- és áramszolgáltatók nem háríthatják át a különadókból fakadó többletköltségeiket a fogyasztókra.
| Lapértesülések szerint a német RWE eladja a Tigázban lévő kisebbségi tulajdonát az olasz többségi tulajdonosnak. Részletek>> |
A törvény megtiltja, hogy az energiaszolgáltatók áraikba beszámítsák a rájuk kivetett tranzakciós díjat, külön jövedelemadót, illetve a közművezetékek után fizetendő adót. Ha a Magyar Energia Hivatal (MEH) rendszerhasználati vagy csatlakozási díjakat megállapító határozatát egy bíróság hatályon kívül helyezi, az csak azután lehetséges, miután jogerőre emelkedik a hivatal új határozata.
Többen is pereltek
Az energiaszolgáltatók több pert is indítottak az energiahivatal rendszerhasználati díjakat megállapító határozatai ellen. A bíróság a napokban kötelezte új eljárásra több gázszolgáltató által indított perben az energiahivatalt.
A Fővárosi Törvényszék az energiaszolgáltatók és a hivatal közti jogviták kapcsán korábban azt a tájékoztatást adta, hogy a gáziparra vonatkozóan az utóbbi hetekben már több döntés is született, a tartalmilag lényegében azonos ítéletekben a bíróság a MEH határozatát hatályon kívül helyezte és új eljárásra kötelezte.
| A környező országokban eltérően szabályozzák az energiaárakat. Szlovákiában például az állam határozza meg az árakat, de figyelembe veszi az nyereségre való jogos igényt is. Részletek>> |
Az ítéletek indokolása szerint a megtámadott határozatok jogszabálysértőek. A hivatal megsértette a gázszolgáltatók iratbetekintési és nyilatkozattételi jogait azzal, hogy az eljárás megindításától számított egy nap alatt meghozta határozatát. A bíróság szerint egy nap alatt a gázszolgáltatók nem tudtak ténylegesen élni nyilatkozattételi lehetőségükkel, ezért a MEH eljárása formailag megfelel ugyan az eljárási szabályoknak, de tartalmilag nem fér össze a szakszerű, ügyféllel együttműködő és az eljárási jogokat elősegítő közigazgatás eszméjével és sérti a valósághű tényállás alapelvét - közölte a törvényszék.
A bírósági döntések szerint a rendszerhasználati díjak megállapítása során a MEH-nek az összes, az adott ügyre vonatkozó jogszabályi rendelkezést betartva és a működést érintő lényeges adatok figyelembe vételével kell eljárnia.
Hétfőn az áramszolgáltatók jönnek
Több áramszolgáltató által indított hasonló perben viszont hétfőre tűzték ki a tárgyalást. Hat áramszolgáltató támadja a MEH idei évben alkalmazandó, rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló határozatát. A cégek eljárásjogi jogsértésre, valamint arra hivatkoznak, hogy az idei rendszerhasználati díjak megállapítása során nem, vagy nem megfelelően ismerte el a MEH a szolgáltatók költségeit, így például az új adókat, az egyes működési költségeket, a tőkeköltség hozamtényezőket, a transzferárat.
Hiába perelnek
Csütörtökön az Országgyűlés átalakította és rendeletalkotási joggal ruházta fel az energiahivatalt, ezt a kormányoldal a rezsicsökkentés megvédésével indokolta, a változtatással ugyanis a bíróságon nem lehet majd megtámadni az energiahivatal rezsicsökkentést érintő döntéseit. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal rendeleteivel szemben már csak az Alkotmánybíróságon indítható jogorvoslat. A törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
A Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője szerint az IMF ihlette az úgynevezett Tisza-adót. 
