Ma már nem országok, hanem vállalatok versenyeznek egymással a gazdaságban. Ám az infrastruktúra, az intézmények – bürokrácia, bíróságok stb. –, a tőkeellátottság szerepe is fontos – mondta el Békés Gábor, az MTA KRTK KTI tudományos munkatársa a Privátbankár Versenyképesség 2014 konferenciáján. A versenyképesség legfontosabb alapja azonban a képzett munkaerő, az emberi tőke.
Egy amerikai kutatás szerint minél nagyobb a városok szerepe egy régióban, annál több a jól képzett szakember, ami arra utal, hogy a jól képzettek szívesebben laknak városban, illetve a városok is ösztönzik a képzést, az emberi tőkét. Sok város és régió külföldi tőke vonzásával próbálkozik fejlődést elérni, Magyarországon is, az előadó példaként a kecskeméti Mercedes-gyárat és a szegedi lézerkutató projektet említette.
Az USA-ban azt is kimutatták, hogy a nagyobb városokban az átlagbérek is magasabbak. Ez az összefüggés magyar viszonylatban nem mutatható ki, mert nincsenek nagyobb városok, illetve hiányzik a közepes méret. (Ám a fővárosban magasabbak a bérek, mint vidéken – a szerk.)
Magyarországon nagyon alacsony a külföldiek foglalkoztatása. A kutatások szerint a szabad, innovatív környezet és a kisebbségekkel, homoszexuálisokkal, külföldiekkel szembeni tolerancia szoros összefüggésben vannak egymással a városokban világszerte. A legsikeresebb innovatív iparágakat működtető városok egybeesnek a legtoleránsabbakkal. Budapestet Belgráddal és Moszkvával találjuk egy csoportban, ami nem jó jel.
A gazdaság nem úgy halad, ahogy illene.
