Az ajánlással a kormány, a munkaadói, valamint a munkavállalói oldalt orientálni szeretné a versenyszférát a 2013-as bértárgyalásokon. A megállapodást ismertető budapesti tájékoztatón Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára, Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, valamint Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke is kiemelte, hogy bár hosszú, de konstruktív tárgyalások voltak az ajánlásról.
Czomba Sándor elmondta, hogy a körülbelül 3 millió 800 ezer magyar foglalkoztatottból 700 ezren vannak minimálbéren és garantált bérminimumon, a többi munkavállaló bérének alakításához azonban fontos orientáció a bérajánlás és fontos üzenete van annak is, hogy erről magas szinten sikerült megállapodni.
Gaskó István a szakszervezeti oldal képviseletében kiemelte, hogy az idei bérajánlásról való megállapodáshoz hosszú út vezetett. Egyben emlékeztetett arra, hogy még tavaly decemberben írták alá a 2013. évi minimálbérről és a szakmai bérminimumról szóló megállapodást, de bérajánlásban akkor nem állapodtak meg, pedig az utóbbi 23 évben - egy kivétellel - mindig volt ilyen ajánlás.
Miért fontos a bérajánlás?
Gaskó kiemelte, hogy nagy ágazatok vártak a bérajánlásra, ettől tették függővé, hogy 2013-ban lesz-e béremelés. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a munkavállalók derékhadának az utóbbi években nem volt része inflációmértékű béremelésben, vagyis csökkent a reálbér, ezt pedig tovább már nem lehetett elviselni. A Liga elnöke hozzáfűzte, hogy Magyarországon a bérek még mindig alacsonyak, jelentős Magyarország lemaradása. Példaként említette, hogy a válságból éppen kilábaló Görögországban 700 euró, míg Magyarországon mindössze 300 euró, vagy árfolyamtól függően annál kicsit több a minimálbér. Dávid Ferenc és Gaskó István elmondták: megállapodtak abban, hogy a bértárgyalásokon a felek tekintsék irányadónak az áprilisban benyújtott konvergenciaprogramban szereplő 2013-as gazdasági mutatókat.
A VOSZ főtitkára ennek kapcsán kiemelte: elsősorban a GDP változását, a háztartások fogyasztási kiadásainak alakulását - ez 0,1 százalékkal nőhet idén -, valamint a munkanélküliségi ráta alakulását vették figyelembe, amelyet 10,7 százalékra vár a kabinet. Dávid Ferenc kifejtette: konkrét szám nem szerepel a megállapodásban, ugyanakkor a konvergenciaprogramban egy ismert peremfeltétel rendszer van, ezt figyelembe véve dönthetnek a munkaadók az emelésről.
De mi az a négy alapelv?
Felhívta a figyelmet arra, hogy a megállapodásban megjelent az a négy alapelv, amelyet a munkaadói oldal kezdeményezett, vagyis hogy a bértárgyalásokon az egyeztetések résztvevői vegyék figyelembe a vállalkozások verseny-, jövedelemtermelő, és költségviselő képességét, valamint hogy tulajdonítsanak kiemelt jelentőséget a munkahelyek megőrzésének, tehát a bérek emelése nem vezethet munkahelyek megszűnéséhez.
Gaskó István elmondta: javasolják azt is, hogy a munkahelyi béralkuk elősegítésében a munkáltatók bocsássák a szakszervezetek rendelkezésére a bértárgyalásokra való felkészüléshez szükséges munkaügyi és gazdálkodási információkat, és a szakszervezeti adatkérést ne utasítsák el az adatok üzleti titokká nyilvánításával.
A megállapodásban szerepel az is, hogy a munkavállalók jövedelmi pozícióinak megőrzése, illetve javítása érdekében a munkáltatók éljenek a béren kívüli juttatások alkalmazásának lehetőségével is. A Liga elnöke kiemelte, hogy a kormány végig támogatta a megállapodás létrejöttét, a munkaadói oldalon pedig a VOSZ, amely korábban nemet mondott a megállapodásra, végül is "bölcs belátással" úgy döntött, hogy meg lehet egyezni.
Czomba Sándor a sajtótájékoztatón azt is bejelentette: rugalmasabbá válik a lakhatási támogatás szabályozása, miután a kormány döntött a vonatkozó kormányrendelet módosításáról, és a változások várhatóan már június elején hatályba lépnek. Részletek itt olvashatók!
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
