Aba Botond, a BKV Zrt. volt vezérigazgatója a meghallgatásán, a metrókorrupciót vizsgáló munkacsoport ülésén a Városházán 2017. március 27-én. (Kép forrása: MTI Fotó, Bruzák Noémi)

A BKV volt vezérigazgatója kész vagyonosodási vizsgálatot indítani maga és a családtagjai ellen. A metrókorrupciót vizsgáló fővárosi munkacsoport hétfői ülésén Aba Botond - aki 1993 és 2006 vége között volt a BKV vezérigazgatója - azt mondta: nem tud olyanról, hogy bárki kért vagy elfogadott volna pénzt.

"Nekem kivitelező, mérnökszervezetek nem ígértek, nem adtak; én nem kértem és nem is fogadtam el semmilyen korrupciós pénzt" - fogalmazott.

Mivel 2006. december 31-én megszűnt a vezérigazgatói munkaviszonya, nem volt hatása a szerződések teljesülésére.

A főváros vezetéséhez fűződő viszonyáról Aba Botond elmondta, nem volt nagyon jó barátságban semelyik vezetővel, nem voltak bizalmasok. Megjegyezte azt is, a metróprojekt legnagyobb hibáját abban látja, hogy mivel 2006 választási év volt, a határidők irreálisan lerövidültek. Példaként említette, hogy a fúrópajzs elindítása kapcsán olyan időpontokat jelöltek meg, amelyek fizikailag lehetetlenek voltak.

A városvezetésnek az volt az igénye, hogy az októberi önkormányzati választások idejére a fúrópajzs induljon el.

...hogy menjen a projekt

Aba Botond szólt arról is: kapott instrukciókat közvetlenül Demszky Gábor akkori szabad demokrata főpolgármestertől, az ő közvetlen munkatársaitól, valamint az ellenőrzési mérnök feladatait ellátó Eurometro Kft. egyik vezetőjétől 2006 tavaszától októberig. Ezek lényege az volt, hogy nagyobb szerződések esetén bonyolítsanak szabályos közbeszerzéseket, de időben; szinte kivétel nélkül arra irányultak, hogy "a projekt elinduljon és menjen" - mondta. Arra - mint kérdésre válaszolva közölte - nem kapott instrukciót, hogy kik nyerjék el a szerződéseket.

Hazudott-e Demszky?

Arra a kérdésre, hogy Demszky Gábor hazudott-e, amikor azt mondta, hogy nem tudott arról, hogyan zajlott a metróprojekt, Aba Botond azt mondta: Demszky Gábor rendszeresen kapott információkat arról, hogyan áll a projekt.    Aba Botond beszélt arról, hogy szerinte az OLAF-jelentésben vannak hibák, abban kronológiailag összekevernek bizonyos dolgokat, és található benne néhány olyan tétel is, amely igazolja azt, hogy az OLAF kiinduló álláspontja "hibás" volt. Megjegyezte azt is: amit ma az OLAF hibaként felsorol, az az OLAF szankcionáló szabályzatának életbe lépése előtti eseményekre vonatkozik. Ez a szabályzat, amellyel most a BKV-t és Budapestet kívánnák szankcionálni, 2007-ben lépett életbe - mondta.

Kitért arra is, nem világos számára, hogy miután a magyar hatóságok lezártak vizsgálatokat, azok évek múltán hogyan kerülnek be az OLAF vizsgálatába "megkérdőjelezett eseményként".

Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP) csepeli polgármester, a munkacsoport vezetője az ülésen kezdetén azt mondta: számításai szerint Aba Botond vezérigazgatói időszakában a kifogásolt szabálytalan szerződések összege meghaladja a 141 milliárd forintot, és az OLAF-jelentés szerint 54 milliárd forint összegű kifizetés esetében merül fel korrupciógyanú.

452 milliárd volt az összköltség, 272 milliárddal van baj

A kormány korábban nyilvánossá tette a 104 oldalas, angol nyelvű OLAF-jelentést. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta: a 4-es metró beruházásának összértéke 452 milliárd forint volt, ebből a gyanú szerint 272 milliárd forint érintett csalással vagy szabálytalan felhasználással, 166 milliárdot pedig elloptak. Itt a korrupciós jelentés a 4-es metróról >>>>>