A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közölt jelentése szerint októberben a fogyasztói árak átlagosan 2,9 százalékkal voltak magasabbak októberben az egy évvel korábbiaknál, szeptemberhez viszonyítva 0,6 százalékkal emelkedtek.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az inflációban továbbra is kettősség figyelhető meg, míg egyes piaci szolgáltatások árai meredeken emelkednek részben a bérnyomás miatt is, az importált infláció negatív, ugyanis a legnagyobb mértékben a tartós cikkek árai estek, ami igazolja az MNB várakozásait.
Az üzemanyagárak tavaly év végi beszakadása miatt decemberre ismét 4 százalék fölé ugorhat az infláció, így éves átlagban 3,4 százalékos inflációra számít a Takarékbank elemzője a tavalyi 2,8 százalék után. Jövőre bázishatások és az alacsony importált infláció miatt 3,1 százalékos átlagos inflációra számítanak, míg az első hónapokban 4 százalék közelében lehet az infláció, májustól egyes hónapokban ismét 3 százalék alatti inflációt várnak, így jövőre nem lesz szükség a monetáris kondíciók szigorítására.
Megmaradt az infláció kettős természete
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is arra helyezte a hangsúlyt, hogy az infláció kettős természete megmaradt: az alacsony importált inflációból eredő dezinflációs hatásokat ellensúlyozza az élénk belső keresletből eredő magasabb infláció.
Az év hátralévő két hónapjában már látványosabb lehet az infláció gyorsulása, s az év végére 4 százalék közelébe emelkedhet az éves index. E mögött azonban leginkább technikai hatás, azaz a tavalyi alacsony bázisadatok állnak. Az átfogó mutató gyorsulása így vélhetően átmeneti lesz, és a jövő év második felétől az Erste Bank szakértőinek várakozása szerint 3 százalék környékére térhet vissza ismét az infláció.
Most gyorsult tavasz óta először az inflációs mutató
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában arra mutatott rá, hogy tavasz óta először gyorsult az inflációs mutató. A piaci várakozással szemben bekövetkezett árszínvonal emelkedés egyértelműen az élelmiszerek árában bekövetkezett változásokhoz köthető. A sertésinfluenza hatása már a feldolgozott élelmiszerek árába is begyűrűzött. Ennek fényében érthető, hogy miért emelkedett a maginfláció is 4 százalékra, amiben azonban szerepet játszik a dohánytermékek jövedéki adójának emelése is. A tartós fogyasztás cikkek áralakulása viszont mérsékelte a mutatót.
Előre tekintve a friss adat azt is jelenti, hogy a szeptemberi mélypont után már októberben elindult és várhatóan az év végéig kitart az infláció gyorsulása és nem elképzelhetetlen, hogy az átfogó inflációs mutató a 4 százalékot is megközelíti az év végén.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője megjegyezte, hogy az elemzői várakozásokat kismértékben meghaladta az októberi infláció, bár a jegybanki cél közelében alakult. Gyorsult az élelmiszerek áremelkedése. Érdemesnek tartotta ugyanakkor megjegyezni, hogy a maginfláció, amelyre döntéseinél a jegybank nagyobb hangsúlyt fektet, elérte a jegybanki toleranciasáv tetejét, ami indokolhatja a monetáris kondíciók szigorítását. Amennyiben az olaj ára ismét emelkedésnek indul, akkor az infláció tartósan a jegybanki cél fölé kerülhet. Ugyanakkor a monetáris kondíciók változtatására legkorábban decemberben, az új inflációs jelentés megjelenése idején kerülhet sor, addigra azonban rendelkezésre állnak majd a harmadik negyedéves GDP-adatok, amelyek szintén befolyásolhatják a jegybank döntését.
Mindhárom fő devizával szemben gyengült. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
