A gátlástalan herceg vetélkedése Iránnal - végképp elszabadulnak az indulatok?

2015. május 13-án készült kép Mohamed bin Szalmán szaúd-arábiai helyettes trónörökös, védelmi miniszterről, a szaúdi király, Szalmán bin Abdel-Azíz fiáról a washingtoni Fehér Házban. A szaúdi király 2017. június 21-én megfosztotta tisztségétől eddigi trónörökösét, 57 éves unokaöccsét, Mohamed bin Nájefet és 31 éves fiát tette meg a korona elsőszámú várományosává. (MTI/EPApool/Olivier Douliery)

A szaúdi király megfosztotta tisztségétől eddigi trónörökösét, 57 éves unokaöccsét, és 31 éves fiát, Mohamed bin Szalmánt (MBS), az eddigi helyettes trónörököst tette meg a korona első számú várományosává, jelentette szerdán a szaúdi állami hírügynökség. MBS már eddig is az ország erős embere volt és a jelenlegi tisztogatás még világosabbá tette, hogy jelenleg ő a valódi uralkodója Szaúd-Arábiának. MBS védelmi miniszterként az utóbbi években fő felelőse és kidolgozója volt országa agresszív külpolitikájának, amely eddig egy nagy rakás csődtömegnek bizonyult. Kinevezése erős kételyeket ébreszt országa és a régió stabilitásával kapcsolatban.

Csőd hátán csőd

MBS két és fél éve indította el a jemeni hadjáratot, amely katasztrofális kihatással járt a szaúdi költségvetésre és mindenekelőtt a jemeni átlagember számára. A hadjárat aláásta Rijád hagyományos szövetségi rendszerét, Pakisztán ugyanis nem volt hajlandó csapatokat küldeni a huszi lázadók leverésére. Az ország egy humanitárius katasztrófaövezetté vált, jelenleg teljes területén tífusz-járvány tombol.

Nem volt eddig szerencsésebb kimenetelű Rijád számára Katar elszigetelésének kísérlete sem. Törökország katonai és logisztikai támogatással állt ki Katar mellett, Pakisztán pedig újra semleges maradt a vitában.

Alacsony olajár, törékeny egyensúly

MBS a felelőse a tavaly áprilisban bejelentett "Vision 2030" elnevezésű államreform-csomag megvalósításáért is. Az egyébként üdvözlendő lépések közé tartozik a vízfejű állami bürokrácia visszavágása és a magánszektor befektetéseinek növelése azzal a céllal, hogy csökkentsék az ország ráutaltságát az olaj-jövedelmekre. Igen ám, de a hedonista királyság eddig a bürokratikus kinevezéseket arra használta, hogy az egymással vetélkedő törzsi és családi frakciók támogatását megnyerje.

Most tehát MBS a kizárólagos felelőse annak, hogy a tegnap újra 45 dollár alá csúszó hordónkénti olajár közepette a reformlépések között megőrizze a társadalmi békét. Ez nem lesz egyszerű, hiszen a 19 millió szaúdi polgár 60 százaléka 20 év alatti fiatal, növekvő munkanélküliséggel. A legtöbb munkát a 8.5 millió migráns dolgozó végzi el, akik többsége Dél-Kelet Ázsiából érkezik évekre és szolgai körülményeket biztosítanak számukra, de az utóbbi időben egyre kevesebb a munkalehetőség.

Irán a nagy kérdés

De az igazán nagy kérdés, hogy Trump hallgatólagos támogatásával MBS tovább eszkalálja-e a feszültséget Iránnal. Az előjelek nem rózsásak, hiszen az Al Arabiya TV-nek kijelentette: „Nem várunk addig, hogy a hadszíntér Szaúd-Arábiában legyen, azon dolgozunk, hogy a csata Irán területén zajlódjon le.”

Káncz Csaba

A Német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) egy 2015 decemberében nyilvánosságra hozott elemzésében élesen bírálta Szaúd-Arábia külpolitikáját. Az elemzés szerint a királyság új vezetősége elődje megfontolt külpolitikája helyett egy „lobbanékony intervenciós politikába” kezdett. A BND szerint leginkább „a király kedvenc fia, a 30 éves arrogáns és gátlástalan (!!) Mohamed bin Szalman védelmi miniszter felelős ezért a változásért”. A király és fia a BND szerint az arab világ vezetőinek képében tetszelegnének, ennek megfelelően a korábbi szaúdi külpolitikát „erős katonai komponenssel és új regionális szövetségekkel” egészítenék ki. Ennek keretében indítottak hadjáratot márciusban a jemeni síita huszi felkelők ellen.

Ezen lépésük azt mutatja, hogy Rijád hajlandó akár igen nagy katonai, politikai és pénzügyi kockázatokat is vállalni azért, hogy a Közel-Keleten nehogy a jelenleginél hátrányosabb pozícióba kerüljön. A hírszerzés elemzése szerint a szunnita monarchia jelenlegi vezetőit elsősorban a síita Iránnal folytatott vetélkedés mozgatja, melynek végső célja a térségi hegemónia megteremtése.

Káncz Csaba jegyzete.