A belső dokumentum világosan kifejti, hogy a „cenzúrázás felé elmozdulás” bizony „kereskedelmi és politikai” kívánságra történik. A Google vezetője nemrég titokban tárgyalt a katonai hírszerzés helyettes államtitkárságának tisztségviselőivel. De kinek a pénzéből hozták létre valójában a Google-t? Káncz Csaba jegyzete.
 |
| A Google hardver-divíziójának vezetője egy 2018. októberi termékbemutatón. Fotó: EPA/Alba Vigaray |
Kedden az amerikai konzervatív Breitbart hírportálnak kiszivárogtattak egy, a Google vezetése által megrendelt 85 oldalas belső kutatást. „A jó cenzor” című belső értékelés szerint a Google, a Facebook, a YouTube és a Twitter lassan elfordulnak a beleszólást nem tűrő szólásszabadságot védő „amerikai hagyománytól”, s az európai tradícióval kezdenek kacérkodni, amely „a szabadság helyett a méltóságot és az udvariasságot” – vagyis a felhasználói megnyilvánulások moderálását – részesíti előnyben. Holott az uralkodó médiaplatformok kezdetben szólásszabadságot ígértek felhasználóiknak, ugyanis „a szólásszabadság eszméje bele volt égetve a Szilícium-völgyi startupok DNS-ébe”.
Politikai és katonai kívánságlista
A feljegyzés elismeri, hogy a Google és az említett technológiai platformok uralják az online érintkezés nagy részét, és elindult náluk egyfajta cenzori tevékenység bizonyos nekik nem tetsző politikai eseményekre adott válaszként. A dokumentum meg is nevez több olyan tényezőt, amelynek hatására elindult a szólásszabadságba vetett hit eróziója. Trump megválasztását és az állítólagos orosz befolyásolást egyik ilyen tényezőnek nevezi meg, a másikként pedig a német Alternatíva Németországért (AfD) nevű eurószkeptikus párt felemelkedését.
A dokumentum világosan kifejti, hogy a „cenzúrázás felé elmozdulás” bizony „kereskedelmi” és „politikai” kívánságra történik. Ehhez kapcsolódik a Washington Post október 5-i kiszivárogtatása, miszerint Sundar Pichai, a Google vezetője nemrég egy washingtoni útján titokban tárgyalt a Pentagonban civil és katonai vezetőkkel. Pichai próbálta megnyugtatni a katonai hírszerzés helyettes államtitkárságának tisztségviselőit azok után, hogy a Google 3000 dolgozójának felháborodása elsöpört egy közös Google-Pentagon projektet, így azt jövőre már nem folytatják együtt. A Project Mavenre elkeresztelt közös munka keretében a drónok által felvett videók kiértékelésében segített a mesterséges intelligencia (AI).
A Pentagon tavaly 7,4 milliárd dollárt fektetett AI kutatásokba és tavaly egy nagyobb lélegzetű tanulmányban elemezte az AI katonai jelentőségét. A védelmi minisztérium egy tanácsadói programot is létrehozott (Defense Innovation Board) Ash Carter korábbi miniszter javaslatára, amelynek célja áthidalni a technológiai űrt a Pentagon és a Szilícium-völgy között. A Board jelenlegi vezetője az az Eric Schmidt, aki fél éve mondott le a Google anyacégének (Alphabet) vezetéséről. Egy magán és katonai pénzekből létrehozott közös projekt (Defense Innovation Unit Experimental) pedig a Google központjától kőhajításnyira hozta létre a székhelyét.
Brin tartótisztjei
 |
| Káncz Csaba |
A Google alkalmazottak felháborodása a Pentagonnal létrejött szimbiózis kapcsán csupán azt mutatta, hogy nincsenek tisztában azzal, valójában miféle cégnek dolgoznak. A Google-t ugyanis a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a CIA anyagi támogatásával hozták létre azzal a céllal, hogy az USA megőrizze globális információs dominanciáját.
1994-ben két Stanford Egyetemi PhD hallgató, Szergej Brin és Larry Page - a későbbi Google alapítók - áttörést értek el az automatizált keresőrobotok frontján. Ma már tudjuk, hogy kutatásai során Brin rendszeresen tájékoztatta az amerikai hírszerzés információs biztonsággal és adatbányászattal foglalkozó tisztjeit az előrehaladásról. A WikiLeaks eredményeképpen pedig tudható, hogy Keith Alexander tábornok, az NSA akkori vezetője 2012-ben személyesen vitatta meg Brinnel az információ-megosztás nemzetbiztonsági kérdéseit. Az is kiderült, hogy a Google már az alapítása utáni években szándékosan gyűjtötte magánfelhasználók adat-átvitelét.
Káncz Csaba jegyzete
Címlapon
Mol-INA-ügy: ezért nem körözik már Hernádi Zsoltot
10 millió dollárt fizetett lobbizásra Horvátország, hogy kedvezőbb döntés szülessen a perekben. Az Interpol csak úgy körözte volna tovább Hernádit, ha a horvátok előre fizetik a perköltségeket arra az esetre, ha a Mol-elnök perel.
- Eladnád a lakásod? Ilyenkor lehet igazán kaszálni
- Saját lakásról ne is álmodjunk? Évtizedeket kell gyűjtögetnie a magyaroknak
- Mol-INA-ügy: ezért nem körözik már Hernádi Zsoltot
- Végre kilábaltak a válságból – egyre több bútort adnak el
- Óriási károkat okoznak a hackerek – még mindig nem vigyáznak eléggé a cégek
- Itt egy nagyszerű program, ha gyerekekkel vágsz neki október 23-nak
- Egyre kevesebben tartoznak a rezsivel
- Oroszbarát tévével számolnának le az ukránok
További cikkek
-
Oroszbarát tévével számolnának le az ukránok
A kijevi törvényhozás a befolyásos Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácshoz (RNBO) fordult azzal a kéréssel, hogy vizsgálja meg szankciók bevezetésének lehetőségét a 112 Ukrajina és a NewsOne hírtelevíziókkal szemben. Tovább
-
Leminősítették Olaszországot
Az olasz költségvetési helyzet gyengülésével indokolva a lépést a Moody's. Tovább
-
Megszavazták: új nevet kapott egy ország
Megszavazta a macedón parlament az alkotmánymódosítást, így a nyugat-balkáni országot a jövőben Észak-Macedóniának fogják hívni. Tovább
-
A Föld egy semmiben sodródó űrhajó, és nincs Isten, de nélküle jövő sincs
Korunk egyik nagy csillagásza, Martin Rees új könyvében sorra veszi az emberiséget fenyegető legnagyobb veszélyeket. Tovább
-
Megérkezett az új adócsomag!
A korábbi nyilatkozatoknak megfelelően pénteken benyújtotta a kormány az újabb adócsomagot. Tovább
-
Erre figyelj, ha időben meg akarod kapni a csomagod karácsonykor
Komoly kapacitáshiányokkal küzdenek a postán és a futárcégek is, érdemes időben gondolkodni. Tovább
-
Egy tévhit anatómiája - a Lehman-csőd és a magyar állam finanszírozása
A Financial Times megszólaltatta a tíz évvel ezelőtti gazdasági összeomlás főszereplőit és áldozatait, a Privátbankár.hu és az Mfor.hu pedig megkereste a hazai aktorokat. Tovább
-
Új világrend alakul, melyben Eurázsiáé lehet a vezető szerep
A kövtekező évtized nem Ázsiáé lesz, hanem Eurázsiáé, állítja Bruno Macaes, az "Eurázsia hajnala – Az új világrend nyomában" című, most magyarul is megjelent könyv szerzője. Tovább
-
Mennyit keresnek a magyarok? Rég nem volt ilyen eredmény
Éves alapon több mint tíz százalékkal nőttek a bérek. Tovább
-
Jó úton halad az egészségügy, mert nő a várható élettartam?
Az új egészségügyi államtitkár szerint mivel nő a várható élettartam, az a kormány prevenciós intézkedéseinek eredménye. Tovább
-
Miniszterekkel és államtitkárokkal indul turnézni a kormány
Téma: Európa jövője. Tovább
-
Egy amerikai tömeggyilkosság anatómiája
Az amerikai gyógyszeripar kilóra vette meg a politikai osztályt, nem számít évi több tízezer ember halála sem. Tovább
-
Túl puhány a brit kormány? Hamarabb kell betiltani a benzines- és dízelautókat!
Brit parlamenti képviselők szerint 2040 nem elég amibiciózus, 2032-nél kéne meghúzni a határvonalat. Tovább
-
Újabb pofon a kórházaknak: megszüntetnék a fizetős szolgáltatásokat
A lépéssel bevételeik akár 10 százalékát is bukhatják az egészségügyi intézmények. Tovább
-
Az oroszok már Afrikában vannak
A Szovjetunió fennállása utolsó évtizedeiben befolyást szerzett Afrikában, elsősorban az ott kialakuló kommunista rendszerek révén. Tovább
-
Komoly előkészületek a postán: így kerülnék el a karácsonyi káoszt?
Az e-kereskedelem bővülésével a küldemények száma is jelentősen nőtt az elmúlt években. Tovább
-
Belebukik az újságíró-gyilkosságba a forrófejű herceg?
Elfogyott a türelem a szaúdi uralkodóházban. Tovább
-
Lázár mindenkinek megtiltaná a dohányzást, aki 2019 után születik
A 2020. január elseje után születettek tehát már nem vásárolhatnak cigarettát, de még számos javaslat van az asztalon - úgy tűnik, a trafikrendszer csak a jéghegy csúcsa. Tovább
-
Hamarosan összecsaphat Weber és Orbán új ellenlábasa
Csupán két jelentkező érkezett az EPP csúcsjelölti tisztségére. Tovább
-
Lopakodó depresszió és növekvő geopolitikai feszültség - ezt az országot kell figyelni
Bár Ausztrália a messzi távolból egy csendes és kiegyensúlyozott országnak tűnik, valójában izzik a geopolitikai feszültség a környezetében, pénzügyi rendszere pedig a beomlás szélén áll. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Mibe érdemes fektetni az idén? – Zsiday Viktor
-
Külföldi álmok: honnan tudja egy magyar cég, hogy van esélye labdába rúgni? – Katona Zsolt
-
Mit válassz, ha nyugdíjas éveidre szeretnél takarékoskodni? – Benczédi Balázs
-
A kötvényekből ingatlanalapokba mennek az idén a befektetők – Varga Zalán
-
Ha a nyugdíjadra gondolsz, erre ügyelsz a befektetésnél – Hajósi Péter, Varga-Balázs Attila
