A belső dokumentum világosan kifejti, hogy a „cenzúrázás felé elmozdulás” bizony „kereskedelmi és politikai” kívánságra történik. A Google vezetője nemrég titokban tárgyalt a katonai hírszerzés helyettes államtitkárságának tisztségviselőivel. De kinek a pénzéből hozták létre valójában a Google-t? Káncz Csaba jegyzete.
 |
| A Google hardver-divíziójának vezetője egy 2018. októberi termékbemutatón. Fotó: EPA/Alba Vigaray |
Kedden az amerikai konzervatív Breitbart hírportálnak kiszivárogtattak egy, a Google vezetése által megrendelt 85 oldalas belső kutatást. „A jó cenzor” című belső értékelés szerint a Google, a Facebook, a YouTube és a Twitter lassan elfordulnak a beleszólást nem tűrő szólásszabadságot védő „amerikai hagyománytól”, s az európai tradícióval kezdenek kacérkodni, amely „a szabadság helyett a méltóságot és az udvariasságot” – vagyis a felhasználói megnyilvánulások moderálását – részesíti előnyben. Holott az uralkodó médiaplatformok kezdetben szólásszabadságot ígértek felhasználóiknak, ugyanis „a szólásszabadság eszméje bele volt égetve a Szilícium-völgyi startupok DNS-ébe”.
Politikai és katonai kívánságlista
A feljegyzés elismeri, hogy a Google és az említett technológiai platformok uralják az online érintkezés nagy részét, és elindult náluk egyfajta cenzori tevékenység bizonyos nekik nem tetsző politikai eseményekre adott válaszként. A dokumentum meg is nevez több olyan tényezőt, amelynek hatására elindult a szólásszabadságba vetett hit eróziója. Trump megválasztását és az állítólagos orosz befolyásolást egyik ilyen tényezőnek nevezi meg, a másikként pedig a német Alternatíva Németországért (AfD) nevű eurószkeptikus párt felemelkedését.
A dokumentum világosan kifejti, hogy a „cenzúrázás felé elmozdulás” bizony „kereskedelmi” és „politikai” kívánságra történik. Ehhez kapcsolódik a Washington Post október 5-i kiszivárogtatása, miszerint Sundar Pichai, a Google vezetője nemrég egy washingtoni útján titokban tárgyalt a Pentagonban civil és katonai vezetőkkel. Pichai próbálta megnyugtatni a katonai hírszerzés helyettes államtitkárságának tisztségviselőit azok után, hogy a Google 3000 dolgozójának felháborodása elsöpört egy közös Google-Pentagon projektet, így azt jövőre már nem folytatják együtt. A Project Mavenre elkeresztelt közös munka keretében a drónok által felvett videók kiértékelésében segített a mesterséges intelligencia (AI).
A Pentagon tavaly 7,4 milliárd dollárt fektetett AI kutatásokba és tavaly egy nagyobb lélegzetű tanulmányban elemezte az AI katonai jelentőségét. A védelmi minisztérium egy tanácsadói programot is létrehozott (Defense Innovation Board) Ash Carter korábbi miniszter javaslatára, amelynek célja áthidalni a technológiai űrt a Pentagon és a Szilícium-völgy között. A Board jelenlegi vezetője az az Eric Schmidt, aki fél éve mondott le a Google anyacégének (Alphabet) vezetéséről. Egy magán és katonai pénzekből létrehozott közös projekt (Defense Innovation Unit Experimental) pedig a Google központjától kőhajításnyira hozta létre a székhelyét.
Brin tartótisztjei
 |
| Káncz Csaba |
A Google alkalmazottak felháborodása a Pentagonnal létrejött szimbiózis kapcsán csupán azt mutatta, hogy nincsenek tisztában azzal, valójában miféle cégnek dolgoznak. A Google-t ugyanis a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a CIA anyagi támogatásával hozták létre azzal a céllal, hogy az USA megőrizze globális információs dominanciáját.
1994-ben két Stanford Egyetemi PhD hallgató, Szergej Brin és Larry Page - a későbbi Google alapítók - áttörést értek el az automatizált keresőrobotok frontján. Ma már tudjuk, hogy kutatásai során Brin rendszeresen tájékoztatta az amerikai hírszerzés információs biztonsággal és adatbányászattal foglalkozó tisztjeit az előrehaladásról. A WikiLeaks eredményeképpen pedig tudható, hogy Keith Alexander tábornok, az NSA akkori vezetője 2012-ben személyesen vitatta meg Brinnel az információ-megosztás nemzetbiztonsági kérdéseit. Az is kiderült, hogy a Google már az alapítása utáni években szándékosan gyűjtötte magánfelhasználók adat-átvitelét.
Káncz Csaba jegyzete
Címlapon
Lassul a magyar munkaerő kivándorlása Ausztriába?
Az Ausztriában dolgozó magyarok száma szezonálisan csökkent novemberben, de egy év alatt így is nőtt. Mostanában azonban valamivel kisebb mértékű a bővülés, mint korábban. A főbb küldő országokból továbbra is érkeznek, a tömeg nem áll le. De osztrák állampolgárból is több dolgozik.
- A nap képe: kancellárokkal pacsizott Orbán Viktor
- Rekord nagy gyémántot emeltek ki a földből
- Újabb összeomlás Amerikában: menekülnek a részvényekből
- Lobbizhattak a külföldi cégek a túlóraszám emeléséért
- Belepte a hó Magyarországot – meddig tart ki a fehérség?
- Hadsereget akar Koszovó: a szomszéd már fegyverkezik
- Két próbatételt is túlélt az Orbán-kormány fontos szövetségese
- Tudják a magyarok, nem lesz elég a nyugdíj – mennyit kell spórolni?
- Milliárdokat ad Brüsszel, hogy ne jöjjenek az illegális bevándorlók
További cikkek
-
Két próbatételt is túlélt az Orbán-kormány fontos szövetségese
Egy héten belül két bizalmi szavazást élt túl a lengyel kabinet: a kormányfő előbb a reformjai folytatására kapott felhatalmazást, majd egy korrupciós ügyben kezdeményezett voksolást is megnyert. A Jog és Igazságosság három éve került hatalomra Lengyelországban, és azóta – a magyar kormányhoz hasonlóan – rendszeres konfliktusban áll Brüsszellel. Legutóbb ugyanakkor engedett az uniós nyomásnak. Tovább
-
A nap képe: kancellárokkal pacsizott Orbán Viktor
A magyar kormányfő, a német kancellár és az osztrák kancellár hármasban is dumcsizott egymással a brüsszeli EU-csúcs egyik ülése előtt. Tovább
-
Milliárdokat ad Brüsszel, hogy ne jöjjenek az illegális bevándorlók
Anyagilag is jelentősen támogat az Európai Bizottság egy észak-afrikai államot az illegális migráció megállítása érdekében. Tovább
-
Hadsereget akar Koszovó: a szomszéd már fegyverkezik
Koszovó most ellenmondásos döntést hozott: saját hadsereget hoz létre. Tovább
-
Lobbizhattak a külföldi cégek a túlóraszám emeléséért
Gulyás Gergely szerint felmerülhetett az igény a cégeknél a túlórák emelésére. Tovább
-
Juncker beszólt: Orbán álhíreket terjeszt
Az Európai Bizottság elnöke szerint európai uniós vezetőktől is származnak álhírek. Tovább
-
Borulhat a Brexit-alku, May szemmel verte Junckert
Totális patthelyzettel fenyeget az EU és Nagy-Britannia vitája a Brexit feltételeiről. Tovább
-
Orbán a csúcson: hamarosan vége lesz a dalnak
A miniszterelnök az EU-csúcsról üzent. Tovább
-
Mamahotel-nemzet vagyunk: a 16-29 éves magyar férfiak 80 százaléka a szüleivel él
Nőknél ez az arány 68 százalékos. Tovább
-
Juncker ördögi terve: 200 millió eurós kölcsönt kapunk a ferihegyi reptér bővítésére
Az Európai Beruházási Banktól. Tovább
-
Akkor is túlórázunk, ha belehalunk? A rabszolgatörvény súlyos mellékhatásai
A frissen elfogadott túlmunka-szabályozás és a hazai egészségügyi helyzet alapján érdemes felidézni a munkaórák száma és a halálozási okok közötti, tudományosan igazolt összefüggéseket. Tovább
-
Nyerésben van Trump, Kína lejjebb tekeri a vámháborút
Januártól 90 napra felfüggesztik az amerikai autóimportra kivetett pótvámot. Tovább
-
Rárepülünk a ciprusi gázra?
Reális alternatívaként tekintünk rá, ennek kapcsán kétoldalú energetikai megállapodást kötöttünk a szigetországgal. Tovább
-
Bevásárolt a Honvédség: vettek 16 helikoptert
A beszerzésről szóló szerződést ma írták alá. A 16 új helikopter 2023-ban érkezik a Honvédséghez. Tovább
-
A kormányt csak a nyugdíjasok érdeklik - mi lesz a munkanélküliekkel?
Míg nyugdíjakra az uniós átlaghoz képest sokat, addig a munkanélküliekre röhejesen keveset költünk. Tovább
-
Nem drágák a magyar részvények, védekezz infláció ellen
“Trendetlen” piacokat látunk mindenfelé, de nem mondhatjuk, hogy a részvények ára, árazása el van szállva az Amundi Alapkezelő szerint. Tovább
-
Nagyot zuhant az alma termelői ára
A zöldségféléké meg nagyot emelkedett. Az állati termékek kicsit olcsóbbak lettek. Tovább
-
Októberben is bírt még nőni az építőiparunk
A szeptemberinél fél százalékkal lett erősebb. Tovább
-
Orbán barátai aláfűtenek Amerikának – nehézbombázók és tiltott aranykereskedelem
Erdogan tudja, hogyan lehet illegális aranykereskedelemmel kijátszani szankciókat. Tovább
-
A nap képei: tömegtüntetés Budapesten, füstfelhőben úszik a Parlament
Tegnap ismét több ezren tüntettek az Orbán-kormány ellen Budapest utcáin és a Parlament előtt. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Mibe érdemes fektetni az idén? – Zsiday Viktor
-
Külföldi álmok: honnan tudja egy magyar cég, hogy van esélye labdába rúgni? – Katona Zsolt
-
Mit válassz, ha nyugdíjas éveidre szeretnél takarékoskodni? – Benczédi Balázs
-
A kötvényekből ingatlanalapokba mennek az idén a befektetők – Varga Zalán
-
Ha a nyugdíjadra gondolsz, erre ügyelsz a befektetésnél – Hajósi Péter, Varga-Balázs Attila
