A belső dokumentum világosan kifejti, hogy a „cenzúrázás felé elmozdulás” bizony „kereskedelmi és politikai” kívánságra történik. A Google vezetője nemrég titokban tárgyalt a katonai hírszerzés helyettes államtitkárságának tisztségviselőivel. De kinek a pénzéből hozták létre valójában a Google-t? Káncz Csaba jegyzete.
 |
| A Google hardver-divíziójának vezetője egy 2018. októberi termékbemutatón. Fotó: EPA/Alba Vigaray |
Kedden az amerikai konzervatív Breitbart hírportálnak kiszivárogtattak egy, a Google vezetése által megrendelt 85 oldalas belső kutatást. „A jó cenzor” című belső értékelés szerint a Google, a Facebook, a YouTube és a Twitter lassan elfordulnak a beleszólást nem tűrő szólásszabadságot védő „amerikai hagyománytól”, s az európai tradícióval kezdenek kacérkodni, amely „a szabadság helyett a méltóságot és az udvariasságot” – vagyis a felhasználói megnyilvánulások moderálását – részesíti előnyben. Holott az uralkodó médiaplatformok kezdetben szólásszabadságot ígértek felhasználóiknak, ugyanis „a szólásszabadság eszméje bele volt égetve a Szilícium-völgyi startupok DNS-ébe”.
Politikai és katonai kívánságlista
A feljegyzés elismeri, hogy a Google és az említett technológiai platformok uralják az online érintkezés nagy részét, és elindult náluk egyfajta cenzori tevékenység bizonyos nekik nem tetsző politikai eseményekre adott válaszként. A dokumentum meg is nevez több olyan tényezőt, amelynek hatására elindult a szólásszabadságba vetett hit eróziója. Trump megválasztását és az állítólagos orosz befolyásolást egyik ilyen tényezőnek nevezi meg, a másikként pedig a német Alternatíva Németországért (AfD) nevű eurószkeptikus párt felemelkedését.
A dokumentum világosan kifejti, hogy a „cenzúrázás felé elmozdulás” bizony „kereskedelmi” és „politikai” kívánságra történik. Ehhez kapcsolódik a Washington Post október 5-i kiszivárogtatása, miszerint Sundar Pichai, a Google vezetője nemrég egy washingtoni útján titokban tárgyalt a Pentagonban civil és katonai vezetőkkel. Pichai próbálta megnyugtatni a katonai hírszerzés helyettes államtitkárságának tisztségviselőit azok után, hogy a Google 3000 dolgozójának felháborodása elsöpört egy közös Google-Pentagon projektet, így azt jövőre már nem folytatják együtt. A Project Mavenre elkeresztelt közös munka keretében a drónok által felvett videók kiértékelésében segített a mesterséges intelligencia (AI).
A Pentagon tavaly 7,4 milliárd dollárt fektetett AI kutatásokba és tavaly egy nagyobb lélegzetű tanulmányban elemezte az AI katonai jelentőségét. A védelmi minisztérium egy tanácsadói programot is létrehozott (Defense Innovation Board) Ash Carter korábbi miniszter javaslatára, amelynek célja áthidalni a technológiai űrt a Pentagon és a Szilícium-völgy között. A Board jelenlegi vezetője az az Eric Schmidt, aki fél éve mondott le a Google anyacégének (Alphabet) vezetéséről. Egy magán és katonai pénzekből létrehozott közös projekt (Defense Innovation Unit Experimental) pedig a Google központjától kőhajításnyira hozta létre a székhelyét.
Brin tartótisztjei
 |
| Káncz Csaba |
A Google alkalmazottak felháborodása a Pentagonnal létrejött szimbiózis kapcsán csupán azt mutatta, hogy nincsenek tisztában azzal, valójában miféle cégnek dolgoznak. A Google-t ugyanis a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a CIA anyagi támogatásával hozták létre azzal a céllal, hogy az USA megőrizze globális információs dominanciáját.
1994-ben két Stanford Egyetemi PhD hallgató, Szergej Brin és Larry Page - a későbbi Google alapítók - áttörést értek el az automatizált keresőrobotok frontján. Ma már tudjuk, hogy kutatásai során Brin rendszeresen tájékoztatta az amerikai hírszerzés információs biztonsággal és adatbányászattal foglalkozó tisztjeit az előrehaladásról. A WikiLeaks eredményeképpen pedig tudható, hogy Keith Alexander tábornok, az NSA akkori vezetője 2012-ben személyesen vitatta meg Brinnel az információ-megosztás nemzetbiztonsági kérdéseit. Az is kiderült, hogy a Google már az alapítása utáni években szándékosan gyűjtötte magánfelhasználók adat-átvitelét.
Káncz Csaba jegyzete
1,5 millió forint jól jönne? Találd meg a legjobb ajánlatot!
Előrébb tudsz lépni 1,5 millió forinttal? Találd meg a tucatnyi ajánlat közül a legjobb hitelt személyi kölcsön kalkulátorunk segítségével! Ha 60 hónapos futamidőre vennél fel 1,5 millió forintot és számít a törlesztőrészlet nagysága, ezek a legkedvezőbb ajánlatok a kalkulációk szerint: a CIB Bank Előrelépő személyi kölcsönével 30 327 forintos havi törlesztőrészlet és 8,17 százalékos THM mellett vehetjük fel a kölcsönt. A Raiffeisen Bank személyi kölcsönét 30 379 forintos törlesztőrészlettel, 8,97 százalékos THM-mel igényelhetjük. 31 945 forint a Budapest Bank Online Prémium személyi kölcsönének törlesztőrészlete 10,50 százalékos THM mellett. Az Erste Most Extra személyi kölcsönt pedig 32 606 forintos törlesztőrészlettel és 12,05 százalékos THM-mel igényelhetjük. További ajánlatok érdekelnek, esetleg nagyobb hitelösszeg? Használd ezt a hitelkalkulátort!
Címlapon
Megkongatták a vészharangokat Londonban - csúszhat a Brexit
A brit kormány három magas rangú tagja szerint el kell halasztani Nagy-Britannia kilépését az EU-ból, ha a jövő héten nem sikerül áttörést elérni a Brexit-folyamatban kialakult patthelyzet megoldásában. A felhívás példátlanul nyílt szembefordulás a kormányon belül Theresa May Brexit-stratégiájával. A brit miniszterelnök ugyanis eddig elvetette a kilépés elhalasztásának gondolatát.
- Volt már efféle rezsim: beolvasott az Orbán-kormánynak volt főtanácsadója
- Nem értik a svédországi magyarok, hogy miért akadt ki a svéd kormány
- Megkongatták a vészharangokat Londonban - csúszhat a Brexit
- Durvul a bérharc: újabb magyarországi multit fenyeget sztrájk
- Tényleg alig marad amerikai katona Szíriában
- Az Orbán-kormányt másolja a lengyel kormány
- Nem bír leállni Trump, újabb csúcstalálkozók jönnek
- Újabb felminősítést kapott Magyarország, Varga szerint jó úton vagyunk
További cikkek
-
Tényleg alig marad amerikai katona Szíriában
Kivonják az amerikai kontingenst pár száz katona kivételével. Tovább
-
Nem értik a svédországi magyarok, hogy miért akadt ki a svéd kormány
Úgy vélik, hogy a magyar kormány családvédelmi terve jó célt szolgál. A svéd társadalombiztosítási miniszter szerint viszont a 30-as évek Németországát idézi. Tovább
-
Az Orbán-kormányt másolja a lengyel kormány
A családtámogatási program kiterjesztését ígérte a lengyel kormánypárt mai választási nagygyűlésen. Tovább
-
Újabb felminősítést kapott Magyarország, Varga szerint jó úton vagyunk
Felminősítette Magyarországot a Fitch Ratings. A pénzügyminiszter szerint egyre jobban teljesít a gazdaság. Tovább
-
Volt már efféle rezsim: beolvasott az Orbán-kormánynak volt főtanácsadója
Bod Péter Ákos szerint az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját nem a gazdasági racionalitás, hanem a hatalommegtartás célja vezérli. Tovább
-
Nem bír leállni Trump, újabb csúcstalálkozók jönnek
Donald Trump jövő héten Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel találkozik, márciusban pedig a kínai államfővel, Hszi Csin-pinggel egyeztethet személyesen. Tovább
-
Nagy pofont kaphatnak a magyarok a Brexit miatt
A magyar cégek többsége egyelőre nem készült fel a rendezetlen kilépés következményeire. Tovább
-
A nyugdíjasok fele még mindig a postást várja
A nyugdíjasok 43,1 százaléka postai úton kapta meg járandóságát januárban, 56,9 százalékuk banki átutalással. Tovább
-
Ha globális háború jön, mehetünk a pincébe – variációk a jövőre
Mi lesz, ha teljesen összeomlik a nyugati világrend? Fenyeget-e globális háború? Külpolitikai konferencián jártunk. Tovább
-
Évek óta nem volt ilyen borús a helyzet Németországban
Februárban a vártnál nagyobb mértékben, több mint négy éves mélypontra romlott az üzleti hangulat Németországban. Tovább
-
Közel 18 ezer lakás épült tavaly
22,9 százalékkal több, mint tavalyelőtt. Tovább
-
Putyin új kémközpontja hazánkban – a Balkánon is feladatokat kell teljesíteni
Magyar adófizetői pénzekkel kell kistafírozni azt az orosz bankot, amely az ellenzék véleménye szerint Putyin trójai falova lesz hazánkban. Tovább
-
Ma néz be az ország szoknyája alá a Fitch
A hitelminősítő ismét megvizsgálja a magyar adósosztályzatot. Tovább
-
Félreránthatja a kormányt a brit parlament a jövő héten
Többen kiléptek a két nagy pártból, így Theresa May rádöbbent: nem húzhatja az időt az utolsó napig. Tovább
-
Egyre jobban elszabadulnak az indulatok Katalóniában
Sztrájkkal, tüntetésekkel és útlezárásokkal tiltakoznak tömegesen Katalónia-szerte a függetlenségi vezetők pere ellen. Tovább
-
Brüsszel, Madrid, Párizs: el a kezekkel a hazai járműipartól!
A magyar kormány fellebbezni fog az Euro 6-os motorok károsanyag-kibocsátási határtértékét érintő európai bírósági döntés ellen. Tovább
-
Remekül indult az év: rengeteg pénz folyt be az államkasszába
244,5 milliárd forint plusszal kezdte az államháztartás 2019-et. Tovább
-
Euróban is nagyot nőtt a magyar átlagbér
A KSH által megjelentetett decemberi kereseti adatok meglehetősen jók lettek, amiben szerepet játszik, hogy az év utolsó két hónapja általában erős szokott lenni. Tovább
-
Megvan, hol lehet a legtöbbet keresni!
Az átlagos nettó fizetés 2018-as növekedés pont ugyanannyi volt, mint 2017-ben. A legnagyobb mértékben pont ott emelkedtek a fizetések, ahol a legnagyobb szükség van erre, viszont még így is rettentően alacsony az átlagosan hazavitt összeg. Tovább
-
Európa megrendült biztonsága – siralmas állapotú német és magyar hadsereg
London távozásával az EU elveszti tagállamai katonai költségvetésének a negyedét és a NATO katonai kiadásainak 80 százaléka az EU-n kívül kerül. Tovább
Videók
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Mibe érdemes fektetni az idén? – Zsiday Viktor
-
Külföldi álmok: honnan tudja egy magyar cég, hogy van esélye labdába rúgni? – Katona Zsolt
-
Mit válassz, ha nyugdíjas éveidre szeretnél takarékoskodni? – Benczédi Balázs
-
A kötvényekből ingatlanalapokba mennek az idén a befektetők – Varga Zalán
-
Ha a nyugdíjadra gondolsz, erre ügyelsz a befektetésnél – Hajósi Péter, Varga-Balázs Attila
