A belső dokumentum világosan kifejti, hogy a „cenzúrázás felé elmozdulás” bizony „kereskedelmi és politikai” kívánságra történik. A Google vezetője nemrég titokban tárgyalt a katonai hírszerzés helyettes államtitkárságának tisztségviselőivel. De kinek a pénzéből hozták létre valójában a Google-t? Káncz Csaba jegyzete.
 |
| A Google hardver-divíziójának vezetője egy 2018. októberi termékbemutatón. Fotó: EPA/Alba Vigaray |
Kedden az amerikai konzervatív Breitbart hírportálnak kiszivárogtattak egy, a Google vezetése által megrendelt 85 oldalas belső kutatást. „A jó cenzor” című belső értékelés szerint a Google, a Facebook, a YouTube és a Twitter lassan elfordulnak a beleszólást nem tűrő szólásszabadságot védő „amerikai hagyománytól”, s az európai tradícióval kezdenek kacérkodni, amely „a szabadság helyett a méltóságot és az udvariasságot” – vagyis a felhasználói megnyilvánulások moderálását – részesíti előnyben. Holott az uralkodó médiaplatformok kezdetben szólásszabadságot ígértek felhasználóiknak, ugyanis „a szólásszabadság eszméje bele volt égetve a Szilícium-völgyi startupok DNS-ébe”.
Politikai és katonai kívánságlista
A feljegyzés elismeri, hogy a Google és az említett technológiai platformok uralják az online érintkezés nagy részét, és elindult náluk egyfajta cenzori tevékenység bizonyos nekik nem tetsző politikai eseményekre adott válaszként. A dokumentum meg is nevez több olyan tényezőt, amelynek hatására elindult a szólásszabadságba vetett hit eróziója. Trump megválasztását és az állítólagos orosz befolyásolást egyik ilyen tényezőnek nevezi meg, a másikként pedig a német Alternatíva Németországért (AfD) nevű eurószkeptikus párt felemelkedését.
A dokumentum világosan kifejti, hogy a „cenzúrázás felé elmozdulás” bizony „kereskedelmi” és „politikai” kívánságra történik. Ehhez kapcsolódik a Washington Post október 5-i kiszivárogtatása, miszerint Sundar Pichai, a Google vezetője nemrég egy washingtoni útján titokban tárgyalt a Pentagonban civil és katonai vezetőkkel. Pichai próbálta megnyugtatni a katonai hírszerzés helyettes államtitkárságának tisztségviselőit azok után, hogy a Google 3000 dolgozójának felháborodása elsöpört egy közös Google-Pentagon projektet, így azt jövőre már nem folytatják együtt. A Project Mavenre elkeresztelt közös munka keretében a drónok által felvett videók kiértékelésében segített a mesterséges intelligencia (AI).
A Pentagon tavaly 7,4 milliárd dollárt fektetett AI kutatásokba és tavaly egy nagyobb lélegzetű tanulmányban elemezte az AI katonai jelentőségét. A védelmi minisztérium egy tanácsadói programot is létrehozott (Defense Innovation Board) Ash Carter korábbi miniszter javaslatára, amelynek célja áthidalni a technológiai űrt a Pentagon és a Szilícium-völgy között. A Board jelenlegi vezetője az az Eric Schmidt, aki fél éve mondott le a Google anyacégének (Alphabet) vezetéséről. Egy magán és katonai pénzekből létrehozott közös projekt (Defense Innovation Unit Experimental) pedig a Google központjától kőhajításnyira hozta létre a székhelyét.
Brin tartótisztjei
 |
| Káncz Csaba |
A Google alkalmazottak felháborodása a Pentagonnal létrejött szimbiózis kapcsán csupán azt mutatta, hogy nincsenek tisztában azzal, valójában miféle cégnek dolgoznak. A Google-t ugyanis a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) és a CIA anyagi támogatásával hozták létre azzal a céllal, hogy az USA megőrizze globális információs dominanciáját.
1994-ben két Stanford Egyetemi PhD hallgató, Szergej Brin és Larry Page - a későbbi Google alapítók - áttörést értek el az automatizált keresőrobotok frontján. Ma már tudjuk, hogy kutatásai során Brin rendszeresen tájékoztatta az amerikai hírszerzés információs biztonsággal és adatbányászattal foglalkozó tisztjeit az előrehaladásról. A WikiLeaks eredményeképpen pedig tudható, hogy Keith Alexander tábornok, az NSA akkori vezetője 2012-ben személyesen vitatta meg Brinnel az információ-megosztás nemzetbiztonsági kérdéseit. Az is kiderült, hogy a Google már az alapítása utáni években szándékosan gyűjtötte magánfelhasználók adat-átvitelét.
Káncz Csaba jegyzete
Címlapon
Kiadnád a lakásod? Itt van néhány tipp, hogy ráharapjanak
Ősszel ugrásszerűen nő a kereslet a bérlakások iránt. A lakástulajdonosoknak ez kiváló időszak a bérbeadáshoz, ám kezdőként fejtörést okozhat a hirdetés feladása, az ideális bérlő megtalálása, vagy akár a bérleti szerződés megírása.
- Elbukott az olasz forradalom, de sokat tanulhatunk belőle – a hét sztorija
- Veszélyes szintre került a forint
- Frissítve: Minden nyugdíjas 9000 forintos rezsiutalványt kap szeptember végéig
- Lángol a világ tüdeje, de mindenki a másikra mutogat
- Kiadnád a lakásod? Itt van néhány tipp, hogy ráharapjanak
- Káel Csaba örökli meg Andy Vajna székét
- Ilyet se látott még a világ: 4700 kilométert fog megtenni egy úszó atomerőmű
- Hiába taktikázott Powell, Trump újra megrengette a piacokat
- Kína bedarálja Hongkongot – kész a mesterterv
További cikkek
-
Elbukott az olasz forradalom, de sokat tanulhatunk belőle – a hét sztorija
A héten megbukott az Öt Csillag és a Liga koalíciója, Európa első elitellenes-populista kormánya, miután a Liga felmondta az együttműködést, és egyedül kormányozná tovább Olaszországot. Az Öt Csillag ugyanakkor megmutatta, hogyan lehet civil alapokon, a semmiből indulva, hiteles arcokkal kormányra kerülni. Munkatársunk, Wéber Balázs videókommentárja. Tovább
-
Lángol a világ tüdeje, de mindenki a másikra mutogat
A G7-csúcson is napirendre tűznék Európa vezetői az amazonasi erdőtüzeket, amelyek szerintük akut vészhelyzetet jelentenek. Tovább
-
Kína ellenlépése: újabb amerikai termékeket sújtanak büntetővámokkal
Mezőgazdasági termékek, nyersolaj és autók kerülnek ezúttal sorra. Tovább
-
Káel Csaba örökli meg Andy Vajna székét
A Müpa vezetője lesz az új filmügyi kormánybiztos. Tovább
-
Kína bedarálja Hongkongot – kész a mesterterv
A kínai Államtanács vasárnapi intézkedései szerint a Hongkonggal határos Sencsen városa lesz a dél-kínai térség új üzleti központja. Tovább
-
Bolsonaro: Brazíliának nincs elég pénze az amazonasi erdőtüzek megfékezésére
A brazil elnök ugyanakkor az ország belügyeibe való beavatkozással vádolja a katasztrófa megállítására segélyt folyósító államokat. Tovább
-
Phenjan mérgező növénynek nevezte az amerikai külügyminisztert
Az észak-koreai külügyminiszter az amerikai diplomácia mérgező növényének nevezte az Egyesült Államok külügyminiszterét. Tovább
-
Deal-re készülnek a világ hatalmasságai és a divat nagyágyúi
Megállapodásra készülnek a világ vezető hatalmai a nagy nemzetközi divatcégek tulajdonosaival a szombaton Biarritzban összeülő G7 csúcson. Nem szeretnék ugyanis, hogy 2050-re ez az iparág legyen az, mely a teljes széndioxid kibocsátás egynegyedéért lenne felelős a világon. Tovább
-
A nap képe: vidáman pacsizott egymással Macron és Johnson
A francia elnök rezidenciáján, az Élysée-palotában fogadta a brit kormányfőt. Tovább
-
G7 – vagy a szalonképtelen oroszok
Sokkal jobb lenne, ha Oroszország is ott lenne. Ezt üzente Donald Trump a G7 országok hétvégi csúcstalálkozója előtt. Ha viszont az ország gazdasági teljesítményét nézzük, semmi keresnivalójuk az oroszoknak a legfejlettebb államok között. Tovább
-
Odavágott Macron Johnsonnak, nagyon érik a no deal Brexit
Fagyos fogadtatásra számíthat ma Boris Johnson párizsi látogatásán. Tovább
-
Ezt benézték a britek: 50 helyett csak 5 évre elég a palagáz
Kevés helyről vettek mintát. Tovább
-
Hogyan tovább forint?
A befektetők viszonylag rosszul viselték a több helyről érkező negatív híreket. Ez pedig a forintra is hatással volt. Mi várható most? Tovább
-
Megszüntetné a negatív kamatot a német kormány
-
Lengyelország újra előjött a kártérítés kártyával
Lengyelország újabb 730 milliárd euró kártérítést igényelne Németországtól, mert korábban e téren megkülönböztették nyugat-európai országok javára. Tovább
-
Orbán a feudális Kelethez akarja kötni hazánkat – interjú a volt washingtoni nagykövettel
Simonyi András korábbi washingtoni magyar nagykövet úgy látja: minden 200 évben kapunk egy lehetőséget a Nyugathoz való felzárkózásra és mint mindig, most is eltékozoltuk ezt az esélyt. Tovább
-
Trump kevesli a német hozzájárulást
Az Egyesült Államok jelenleg 35.700 katonáját állomásoztatja Németországban. A német adófizetők sokallják, az amerikaiak keveslik a hozzájárulást. Tovább
-
Kanada nem hátrál meg Kína előtt
Kanada nem kívánja elmélyíteni a Kínával kiéleződött kereskedelmi és diplomáciai ellentéteket, de nem is fog meghátrálni. Tovább
-
Voltak olyanok a Fednél, akik nagyobb kamatcsökkentést javasoltak
Ketten 50 bázispontú csökkentést akartak az alacsony infláció miatt, derül ki a júliusi kamatdöntő ülés jegyzőkönyvéből. Tovább
-
„Szabadtéri börtönök” mellett virágoznak az európai nagyvállalatok gyárai
A nyugati világ nagy részének valószínűleg fogalma sincs arról, hogy körülbelül egy millió, többségében az ujgur népcsoporthoz tartozó embert lényegében munkatáborokban tartanak a nyugat-kínai Hszincsiang régióban. Tovább
Videók
Ajánlatunk
Utánajártunk
Privátbankár Árkosár
Hírlevél
Feliratkozáshoz kérjük adja meg e-mail címét:
Exkluzív interjúk
-
Ahol a portfoliómenedzserek szabad kezet kapnak – Köves Benedek
-
Mit tegyen most az, aki lakásra szeretne spórolni? – Török Lajos
-
Ha nincs magyar reálkamat, fektessünk más devizába – Kovács Szilárd
-
Az orosz medvéből orosz bika lesz? – Pálfi György
-
2020-2021 vízválasztó lehet a hazai bankrendszerben – Jelasity Radován
-
Nem kell félni szembemenni a piaccal – Czifra Gábor
-
Nem sikervállalkozóból, hanem sikerbefektetőből van igazán kevés – Oszkó Péter
-
Száz vállalati bankot is elbírna a magyar piac – Kovács Levente
