A közgazdász rávilágított arra, hogy az Európai Bíróság és a Bizottság a teljes eurózónáért felel, azaz mind a 27 tagállamért, ehhez képest például az Egyesült Királyság megteheti, hogy a keretek mindenfajta változása ellen vétóval él, tehát ismét egy olyan tervezet áll előttünk, amelyről el kell magyarázni, hogyan lehet az alapszerződésen belül mind a 27 tag nélkül új szerződést létrehozni.
A mélyülő szakadék 3 irányba tagolja az EU-t
Steen Jakobsen úgy látja, hogy a december 9-ei csúcs utáni helyzetben a mélyülő szakadékok immár három irányban tagolják Európát: egy úgynevezett EU mag, EU kívülállók és az Egyesült Királyság irányába. A közgazdász az EU mag csoportjába az úgynevezett Mer-kozy országok csoportját sorolja, azonban kétli, hogy sok ország igyekezne hosszú távon ebbe a körbe tartozni, itt ugyanis a növekedés nélküli szigorítás jelszava lengedez a zászlón.
Az EU kívülállók csoportjába Steen Jakobsen Svédországot, Dániát és a Cseh köztársaságot sorolja, véleménye szerint ezek azok az országok, akik kételkednek, hogy Mer-kozy vagy inkább ez Egyesült Királyság mellé sorakozzanak fel.
Az Egyesült Királysággal kapcsolatban a szakértő kifejtette, hogy ha az EU-ról kellene szavazni, akkor a britek kilépnének, ami az EU projekt bedőlésének első jelentős állomása lenne. Az Egyesült Királyság továbbra is messze a legerősebb tőkepiac, és viszonylagos jelentősége akár éveken keresztül tovább nőhet. Máris látható, hogy a 12 hónapos EURGBP eladási opciókra egyre több ajánlat érkezik, azaz a piac Cameronnak ad igazat, nem Mer-kozyéknek.
Steen Jakobsen úgy véli, hogy az EU tervezetben egyáltalán nincs semmi, de semmi új, véleménye szerint ez az új tervezet nem foglalkozik a perifériás országok fenyegető bedőlésnek alapvető problémájával, nem nyit perspektívát a valódi eurókötvények előtt, az EKB nem indítja el a pénznyomtatást, az országok között fiskális transzfer nem valósul meg, az alapszerződés nem változik (a márciusi tervek ellenére), és nincs megoldás a háromoldalú szerződéssel kialakított programra sem.
Egymotoros gép az Atlanti-óceán felett
Hozzátette, hogy igaz ugyan, hogy a bankrendszer az EKB speciális műveletei révén több forráshoz jut, de a bankközi hitelek piaca valójában nem működik. A leginkább kifejező hasonlat szerinte továbbra is az egymotoros gép az Atlanti-óceán felett. („Itt a kapitány beszél, a rossz hír az, hogy most állt le három motorunk (azaz a magán likviditás kimerült), de van jó hírem is: egy motor (az állami likviditás) még teljes erővel üzemel”).
A közgazdász rávilágított arra, hogy a Bundestag elnöke, Lammert úr nem késlekedett a Der Spiegelnek adott interjúban kijelenteni: meg fog győződni arról, hogy az EU kormányfők határozatai valóban egybevágnak-e azzal a német alkotmánybírósági döntéssel, amely meghatározza, hogy a fiskális szuverenitást milyen mértékben lehet az európai szint felé eltolni.
Az elemző szerint az EU újabb lépést tett afelé, hogy jövő évben összejöjjön az új és „végső” csúcs, mivelhogy az EU többé-kevésbé arra kényszerül, hogy fennmaradása érdekében kvázi csődöt jelentsen, majd erőteljesen rendezve sorait szanálja magát, hogy ismét fenntartható vállalkozás lehessen.
