|
| (Fotó: Eidenpenz József) |
Magas nyomású a magyar gazdaság?
Az első negyedéves 5 százalék feletti növekedési ráta európai rekordnak számított. Ráadásul ez nem egyszeri kiugró eredmény volt, hanem immár több kiemelkedően erős negyedévet láthattunk. Nem véletlenül merül fel időről időre, hogy előbb-utóbb lassulni kellene.
A Raiffeisen Bank vezető elemzője, Török Zoltán szerint lehetségséges, hogy a magyar gazdaság az úgynevezett magas nyomású gazdaság jeleit mutatja. Erre a tartósan alacsony munkanélküliségi ráta, a gyorsan emelkedő bérek, az emelkedő infláció, a magas beruházási ráta és a dinamikus gazdasági növekedés jellemző. A magas nyomású gazdaság rendre egy mélyebb válságot követő elhúzódó és lassú kilábalási időszak után következik be, amikor átmenetileg a trendnövekedés feletti mutatókat produkál.
Kérdéses, hogy vajon meddig képes ebben az állapotban maradni a magyar gazdaság. A Raiffeisen elemzői szerint az év második felében más lesznek jelei a lassulásnak.
Jó hír azonban, hogy a felzárkózás akkor is velünk marad, ha lassabb lesz a növekedés. Idén összességében magas növekedéssel számolnak, hiszen 4,2 százalékos növekedési rátát várnak. Jövőre viszont némileg visszaeshet, így a Raiffeisen szerint 2020-ban 3,1 százalék lehet a GDP bővülése.
Nehéz megmondani, hogy miért tudta a magyar gazdaság függetleníteni a gyengébb nyugati konjunktúrától. Az autóipar esetében ugyan már lehet hallani kedvezőtlen folyamatokról, így például a hazai beszállítóknak adott megbizások esetenként komolyabban csökkent.
Az infláción belül érdekes folyamatokat várnak az elemzők, hiszen a teljes infláció várhatóan már tetőzött, és némileg csökkenhet a mutató a következő hónapokban. Más viszont a helyzet a maginflációval, amely könnyen lehet, hogy tovább emelkedik. Ráadásul a tetőzés után sem várható erőteljes visszaesés, inkább elhúzódó tetőzést látnak az elemzők.
A forint árfolyama az elemzők szerint stabil maradhat, szerintük az utóbbi hónapokban kialakult 320-325 forintos sávban mozoghat az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
Amerikában a Fed-re figyelnek a piacok
Az amerikai gazdaság továbbra is bővül, igaz a tavalyinál lassabb ütemben. A GDP 2 százalék körül bővülhet. A növekedésnek köszönhetően a munkanélküliség sok évtizedes mélyponton van, de így is még van tér a munkaerőpiac bővülése előtt. A strukturáját tekintve viszont vannak elétérések, egyes szektorokban, például az autóiparban tapasztalhatóak visszaesések. A GDP növekedés tankönyvileg az infláció növekedésével kellene, hogy járjon, a gyakorlatban azonban ez nincs így. A Fed várakozása szerint a következő két évben alacsony maradhat. Ez nem jelent problémát, ami inkább aggodalomra ad okot, hogy a várakozások is meglehetősen alacsonyak.
Nagy kérdés, hogy a kamatcsökkentés helyénvaló-e ebben a gazdasági környezetben, amikor a GDP növekszik és az infláció is alacsony. A júliusi kamatcsökkentést ennek ellenére gyakorlatilag 100 százalékra árazza a 25 bázispontos vágást, de a szeptemberi és az év végi kamatcsökkentést is nagyon nagy arányban várják a piacon. Kulcskérdés, hogy a jegybank és annak elnöke mennyire hallgat az adatokra, és mennyire hat rá Trump nyomása.
Európában ellentétes folyamatok jellemzőek
Nem túl kedvező Európa helyzete, hiszen öt éve nem látott alacsony növekedés jellemzi. Ráadásul a világkereskedelem visszaesése érdemleges kockázatokat jelentenek. Termelési oldalról nézve a növekedést továbbra is elsősorban az ipar, azon belül is a feldolgozóipar, a járműgyártás fékezi. Nem meglepő, hogy a várakozások meglehetősen pesszimisták, a menedzserindexek termelési alindexei további gyengülést mutatnak. Felhasználási oldalon viszont sokkal kedvezőbb a helyzet, a magánfogyasztás és a beruházások kedvezően alakulnak.
A májusi és júniusi adatokat tekintve a fogyasztói árak az euróövezet egészében több mint egy éve nem látott gyenge ütemben, 1,2 százalékkal nőnek csupán. Nem véletlen, hogy az EKB elnöke, Mario Draghi legutóbbi felszólalásában újabb lazító intézkedéseket helyezett kilátásba. A legfrissebb hírek szerint az EKB elnöki székét átvevő Christine Lagarde aligha fogja ezt a jövőben akadályozni. Más kérdés, hogy az EKB a kötvényvásárlási programját nehezen tudja folytatni, több ország esetében az előírásokat meghaladó mennyiséget vett.
Bóka János számolt be róla. 
