Bárki nyer is Izraelben, a palesztinok rosszul járnak majd

Netanjahu-poszter egy jeruzsálemi zöldségesnél. EPA/ABIR SULTAN

Parlamenti választásokat tartanak ma Izraelben. A fő kérdés, hogy képes lesz-e Benjamin Netanjahu ötödszörre is kormányt alakítani, vagy a centrista, Kék és Fehér szövetség veszi át az ország irányítását. Fontos szerep juthat ugyanakkor a kisebb pártoknak is: rajtuk múlhat, hogy melyik nagy párt vagy pártszövetség tud majd kormányzóképes koalíciót összehozni.

A BBC portréi alapján most bemutatjuk a választás legfontosabb szereplőit.

A nagy túlélő: Benjamin Netanjahu

A jobboldali Likud vezére 1996 és 1999 között már irányította Izraelt, 2009 óta pedig megint ő vezeti a zsidó államot, miután három választást nyert meg egymás után. Ha ismét diadalmaskodik, akkor ő lehet a leghosszabb ideig regnáló izraeli kormányfő – megelőzve a zsidó állam első miniszterelnökét, David Ben-Guriont.

Netanjahu – aki köztudottan jó viszonyt ápol Orbán Viktor kormányfővel, legutóbb idén februárban látta őt vendégül Jeruzsálemben – a túlélés mestere a politikában.

„Úgy állítja be magát, mintha egyedül ő lenne képes garantálni Izrael biztonságát és irányítani nemzetközi kapcsolatait”

- írja a brit közszolgálati adó. Ezzel összhangban kampányában azt sulykolta, hogy Izraelt külső veszélyek fenyegetik: Irán, a libanoni Hezbollah és a gázai övezetet uraló Hamasz.

Bár Netanjahu korábban elfogadta a kétállami megoldást – tehát az önálló palesztin állam létrehozását –, azóta szigorított álláspontján, és már csak egy Izrael biztonsági felügyelete alatt működő, demilitarizált államot engedélyezne. Mostani kampányában pedig egyenesen halálos fenyegetésnek nevezte a palesztin állam megalakulását.

Bár a kormányfő ellen több korrupciós ügyben is vizsgálódnak, az nem világos, hogy ezek miatt veszített-e szavazókat. Ha ismét ő nyeri a választásokat, akkor valószínűleg más jobboldali és vallásos pártokkal alkot majd koalíciót.

Az új sztár: Benny Gantz

Benny Gantz Kék és Fehér szövetsége a legesélyesebb arra, hogy leváltsa Netanjahut. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) egykori vezetője, aki idén februárban a centrista Yesh Atid párt vezetőjével, Yair Lapiddal és két korábbi IDF-vezetővel közösen alapította meg a szövetséget, új stílusú kormányzást ígér, és szakítana Netanjahu „megosztó retorikájával”.

Benny Gantz. EPA/ABIR SULTAN

Gantz büszke katonai múltjára: kampányfilmjeiben – a megölt palesztin fegyveresek száma mellett – feltűntek az általa irányított 2014-es gázai hadjárat pusztításának képei. (A hadjárat során több mint kétezer palesztin vesztette életét, nemzetközi becslések szerint kétharmaduk civil. Izraeli részről 67 katona és hat civil áldozat volt.)

„Netanjahu jobboldali szavazóinak megszerzése érdekében kemény álláspontot képvisel Iránnal kapcsolatban, és a kormányfő nézeteit visszhangozta a palesztin-izraeli konfliktusban.”

A kampányban nem említette a kétállami megoldást, kizárta az egyoldalú kivonulást a megszállt Ciszjordániából, sőt, ígéretet tett az ottani zsidó telepek bővítésére és az IDF hatáskörének fenntartására. (Ciszjordánia és Kelet-Jeruzsálem a nemzetközi jog értelmében megszállt területnek, Izrael pedig megszálló hatalomnak számít. A zsidó állam ezt vitatja.)

Ahhoz, hogy kiüsse a kormányfői székből Netanjahut, a kisebb pártokkal is össze kell majd fognia.

A műsorvezetőből lett politikus: Yair Lapid

Lapid a Yesh Atid párt vezetője, valamint a Kék és Fehér szövetség helyettes vezetője. Már van kormányzati tapasztalata, hiszen 2013-2014 között Netanjahu pénzügyminisztere volt. Ha a szövetség nyer, akkor az első két és fél évben Gantz, utána pedig ő lesz a miniszterelnök.

Yair Lapid. EPA/JIM HOLLANDER

A korábbi újságíró és műsorvezető támogatja az „elkülönülést” a palesztinoktól, és habár a múltban elfogadta a kétállami megoldást, a kampányban már nem állt ki mellette. Ráadásul ellenzi a politikai összefogást az izraeli arab pártokkal, amelyekre elvileg szüksége lehet még a kormányzóképes többséghez.

Az új jobboldal: Naftali Bennett és Ayelet Shaked

A két politikus – a jelenlegi oktatási és az igazságügyi miniszter – Netanjahu jobboldali alternatívájaként tünteti fel magát. Tavaly kiléptek az ortodox, telepes-párti Zsidó Otthon pártból, és megalakították az Új Jobboldalt.

Naftali Bennett azt ígérte, hogy megválasztása esetén legyőzi a Gázai övezetet uraló Hamaszt, amelyet Izrael terrorista szervezetnek tart. Szerinte a levegőből megszórják majd őket, célzott gyilkosságokat hajtanak végre vezetőik ellen, és tartósan demilitarizálják az övezetet. (Az izraeli hadsereg 2005-ben kivonult Gázából, a Hamasz hatalomra kerülése, 2007 óta azonban Egyiptommal közösen blokád alatt tartja biztonsági okokra hivatkozva. Az övezetben csaknem kétmillió palesztin él, akik nem vagy csak kivételes esetben hagyhatják el a területet.)

Bennett a palesztin állam létrehozását is hevesen ellenzi, mivel az szerinte veszélyezteti Izrael létét.

Az esélytelen: Avi Gabbay

Gabbay, aki korábban Izrael legnagyobb telekom cégét irányította, 2017-ben vette át a balközép Munkapárt vezetését. A jobboldali szavazókat is próbálta megszólítani, elutasította például a ciszjordániai zsidó telepek kiürítésének ötletét.

A mostani kampányban ugyanakkor kiállt egy közel-keleti béketerv és egy demilitarizált palesztin állam létrehozása mellett. A mélyen Ciszjordániában lévő zsidó telepek építését pedig azonnal leállítaná.

A sötét ló: Moshe Feiglin

Pártja, a Zehut a nagy pártokkal szemben kíván alternatívát nyújtani, a protesztszavazók voksára számíthat, és akár királycsináló is lehet belőle.

Maga a pártvezér egy vallásos ciszjordániai telepes, aki részben liberális, részben ultranacionalista elveket vall. Támogatja például a kannabisz legalizálását, és radikálisan csökkentené a minisztériumok számát. Palesztin ügyben ugyanakkor ő is kemény álláspontot képvisel: felmondaná az oslói egyezményt, hivatalosan is Izraelhez csatolná Ciszjordániát, és Kelet-Jeruzsálembe (a palesztinok tervezett fővárosába) helyezne át egyes kormányzati szerveket.    

És akkor most mi lesz?

Az előrejelzések szerint Netanjahu és Gantz fej-fej mellett végez majd: pártjaik 30-30 képviselői helyet szerezhetnek a 120 fős parlamentben. A BBC szerint a többi, kisebb pártot tekintve úgy tűnik, hogy a jelenlegi kormányfőnek lesz nagyobb esélye életképes koalíció alakítására. Az első eredmények magyar idő szerint nyolc órára várhatók.

(A választás külpolitikai vonatkozásairól itt olvashat: Izrael és a lopakodó új közel-keleti háború.)