Orbán Viktor az Olajfák hegyén Jeruzsálemben ma hajnalban. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs |
Magyarország és Izrael szoros szövetségesek a biztonsági és gazdasági együttműködés tekintetében, és együttműködnek a nemzetközi szervezetekben is – jelentette ki Szijjártó Péter Jeruzsálemben a közmédiának. A külgazdasági és külügyminiszter Orbán Viktor miniszterelnököt kísérte el hivatalos látogatásra (és a végül elmaradt V4-Izrael csúcsra) a zsidó államba.
Megvédte az izraeli kormányt
Orbán: jobb lett volna, ha mindenki eljönKülgazdasági képviseletet nyit a magyar kormány Jeruzsálemben, ami újabb előrelépés lesz a magyar-izraeli kapcsolatok szorosabbra fűzésében - mondta Orbán Viktor miniszterelnök Jeruzsálemben, miután megbeszélést folytatott Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. Az azt követő közös sajtónyilatkozatban kiemelte: az európai parlamenti választások egyik fontos célja lesz az antiszemitizmus visszaszorítása Európában. |
Szijjártó Péter szerint Izraellel szemben sokszor kifejezetten tisztességtelen és elfogult álláspontot fogalmaznak meg a nemzetközi szervezetek, de Magyarország mindig fellép ez ellen.
Hozzátette: elvi alapon is elutasítják, hogy gazdasági és kereskedelmi szigorításokkal, tiltásokkal, blokádokkal akarjanak feloldani egy konfliktust, "mert az nem fog menni".
Szólt arról is, hogy Magyarország "az Európai Bizottság javaslata ellenére sem alkalmazza a címkézés módszerét", vagyis nem jelzi, ha egy terméket a telepes területeken gyártottak. A magyar kormány azt is ellenzi, hogy az ENSZ nyilvánosságra hozza a telepes területeken működő vállalatok listáját.
Szijjártó Péter megjegyezte azt is, hogy Magyarország Izraellel közösen harcolt az ENSZ globális migrációs csomagja ellen (mindkét ország nemmel szavazott a csomagra – a szerk.), és határozottan kiállnak az illegális migrációs folyamatok megállítása mellett.
Amiről nem szólt Szijjártó
A külgazdasági és külügyminiszter a híradások szerint arról nem beszélt, hogy az Európai Unió (az ENSZ-hez hasonlóan) a telepes-politikája miatt szokta bírálni a zsidó állam kormányát, és ezért javasolja a telepeken készült áruk címkézését.
A zsidó telepek ugyanis részben olyan területeken épültek és épülnek – Kelet-Jeruzsálemben és Ciszjordániában –, amelyek nemzetközi határozatok szerint Izrael által megszállt palesztin területnek minősülnek. (Izrael vitatja ezeket a határozatokat.) A Netanjahu-kormányt bírálók szerint a telepek folyamatos bővítése gyakorlatilag ellehetetleníti a kétállami megoldást, azaz az önálló palesztin állam létrejöttét.
Szijjártó Péter arról sem beszélt, hogy a mára tervezett jeruzsálemi Izrael-V4-csúcstalálkozót lefújták a Lengyelország és a zsidó állam között kirobbant konfliktus miatt. Jiszráel Kac ügyvezető izraeli külügyminiszter vasárnap – egy korábbi kormányfőt idézve – antiszemitának nevezte a lengyeleket, amit Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök "megengedhetetlennek" és "rasszistának” titulált, és lemondta a lengyel küldöttség részvételét a csúcson.
Varsó szerint egységesen döntött a V4
Morawiecki hétfő reggel a visegrádi csoport többi országa kormányfőivel ismertette a lengyel álláspontot a csúcsértekezlet kapcsán. Szerinte az annak elhalasztásáról szóló "fontos döntés azt mutatja, hogy a V4 egységes, és elfogadhatatlannak tartja a bármelyik tagország ellen irányuló alaptalan, rasszista támadásokat”.
Beata Mazurek, a lengyel kormánypárt szóvivője szintén "a visegrádi szolidaritás jelének" minősítette a csúcstalálkozó elhalasztását. Szerinte a többi visegrádi miniszterelnök egyetértett Morawiecki érvelésével, és a jeruzsálemi csúcs törléséről annak ellenére döntöttek, hogy már Izraelben voltak, illetve éppen oda utaztak. Andrej Babis cseh miniszterelnök szerint a csúcstalálkozót az április 9-én esedékes izraeli parlamenti választások után, az év második felében tartják meg.
Orbán Viktor és Benjámin Netanjahu Jeruzsálemben. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs |
Orbán Viktor mai sajtótájékoztatóján ugyan utalt a vitára, de a részletekbe nem ment bele (lásd keretes írásunk). Ennek hátterében valószínűleg az áll, hogy Lengyelország és Izrael is fontos szövetségese, és szeretné, ha ez így is maradna.
Nem akarnak migránsokat
A legrégebbi izraeli napilap, a Haaretz a látogatás kapcsán megjegyzi, hogy nyilvánvalóan ideológiai rokonság van az izraeli kormánypárt, a Likud és egyes európai pártok között. Példaként említi a nemzeti identitás dicsőítését, a bevándorlás elutasítását és a kisebbségekkel szembeni intoleranciát.
A szerző szerint ugyanakkor ha Európát a nemzeti nacionalizmus, Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése, Orbán Viktor Fidesze és Matteo Salvini Ligája uralja majd, az egyáltalán nem lesz előnyös Izrael számára, például gazdasági szempontból - Európa jelenleg a zsidó állam első számú kereskedelmi partnere, és a legnagyobb támogatója az izraeli egyetemeken és cégeknél folyó kutatásnak.
A Haaretz véleménycikke kitér arra is, hogy míg az izraeli kormány gyakran a világ zsidóságának képviselőjeként tünteti fel magát, és meg akarja védeni a diszkriminációtól és az antiszemitizmustól, addig „ignorálja vagy lényegtelennek tartja” a diaszpórában élő zsidók véleményét, és hallgat akkor is, amikor a magyar kormány „zsidóellenes retorikát” enged szabadjára Soros Györggyel szemben.