|
| Szulejmáni temetése Teheránban – középen Ali Hamenei ajatollah. EPA/IRAN'S SUPREME LEADER OFFICE |
Hatalmas tömegek követeltek megtorlást Teherán utcáin az elmúlt napokban amiatt, hogy múlt héten az amerikai hadsereg Irak fővárosában, Bagdadban likvidálta Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egysége parancsnokát és Abu Mahdi al-Muhandiszt, a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező milíciákat tömörítő ernyőszervezet vezetőjét.
Bosszúra szomjaznak...
Helyi híradások szerint a tegnapi gyászszertartáson több millióan vettek részt. A tömeg egy része az elmúlt napokban "Halál Amerikára!" és "Halál Izraelre!" rigmusokat skandált – az Egyesült Államok a zsidó állam legfőbb szövetségese a térségben –, valamint amerikai és izraeli zászlókat égetett.
A legfőbb iráni vezető, Ali Hamenei ajatollah mindenesetre már Szulejmáni meggyilkolása után közvetlenül könyörtelen bosszút helyezett kilátásba. Huszein Degán tábornok, korábbi védelmi miniszter szintén katonai választ ígért: szerinte Irán az Egyesült Államok katonai létesítményei ellen fog támadásokat végrehajtani.
A perzsa állam egyben felmondta a 2015-ben kötött alkut nukleáris tevékenységének korlátozásáról. Szeinab Szulejmáni, a likvidált tábornok lánya apja búcsúztatásán pedig kijelentette, hogy fekete nap vár az Egyesült Államokra és Izraelre.
...de nem akarnak háborút
Ali Hamenei azonban valójában nehéz dilemma elé került: hogyan tudja úgy kielégíteni az irániak bosszúvágyát, hogy közben elkerülje a háborút az Egyesült Államokkal?
A Financial Times szerint ugyanis a színfalak mögött még a keményvonalas iráni erők is azt mondják, hogy vissza kell ugyan csapni, de el kell kerülni a totális háborút.
Nem ignorálhatjuk csak úgy az agressziót, és meg kell előznünk, hogy az Egyesült Államok újabb gaztettet hajtson végre. De a stratégiánk az olyan megtorlás, amely után nem kell háborúba mennünk
– idézte a brit lap Hamid-Reza Taraghi politikust, aki közel áll a keményvonalasokhoz.
Óvatosabb stratégia kell
Helyi elemzők szerint egy olyan magas rangú katonai vezető, mint Szulejmáni likvidálása váratlan fejlemény volt, Teheránnak tehát óvatosabbá kell válnia. Irán eddig azzal számolt, hogy Donald Trump nem akar újabb háborút a Közel-Keleten, ehhez képest az amerikai elnök a napokban már a perzsa állam kulturális örökségének a bombázását is kilátásba helyezte.
Egy, a neve elhallgatását kérő iráni elemző azt hangsúlyozta, hogy rendkívül bonyolult helyzetről van szó, amely nem csak a legfőbb iráni vezetőt, hanem az egész iráni rendszert dilemma elé állítja.
Az iráni vezetők gyakorlatilag satuhelyzetbe kerültek:
Az egyik oldalon ott van a közvélemény érzelmi nyomása, a másik oldalon viszont ott van a politikai rendszer diktálta célszerűség, amely azt mondja, hogy ne legyen katonai megtorlás
– mondta az FT-nek egy helyi elemző.
Nem katonai eszközök
Mindezt figyelembe véve Irán rövidtávon valószínűleg egyéb módon és eszközökkel próbálja majd csökkenteni az Egyesült Államok befolyását a Közel-Keleten kormányközeli források szerint.
Ennek jegyében már felmondta a 2015-ben kötött atomalkut, valamint befolyást gyakorolt az iraki parlamentre annak érdekében, hogy az szólítsa fel távozásra a külföldi (amerikai) katonákat – a parlament már el is fogadott egy ilyen, nem kötelező érvényű határozatot.
Ha valóban sikerül kiszorítani az Egyesült Államokat Irakból, ahol az amerikaiak több száz milliárd dollárt fektettek be Szaddám Huszein 2003-as megdöntése óta, az nagy győzelem lenne az iráni külpolitika számára, véli egy teheráni kormányzati forrás.
Az ajatollah dönt
Reformpárti iráni erők szintén arra figyelmeztetnek, hogy egy katonai ellencsapás következményei beláthatatlanok lennének.
A válaszlépésekről végeredményben az ajatollah határoz majd – az FT szerint a hozzá közelállók arra kérték követőit, hogy bármilyen döntést is fog hozni, fogadják el.
Akármit mondanak a bankok és az MNB, az ügyben az adósokat képviselő ügyvéd szerint nem egyedi esetről szólt az ítélet, súlyos következmények jöhetnek. 
